Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Kígyóharapás helyett mérgek végeztek Kleopátrával

Kleopátrával nem a kígyóharapás, hanem egy ópiumot, bürököt és sisakvirágot tartalmazó méregkoktél végzett - állítja egy német kutató.

A közkedvelt mítosz szerint az egyiptomi királynővel egy áspiskígyó végzett Antonius öngyilkossága után. Plutarkhosz görög és Cassius Dio római történetíró beszámolója szerint Kleopátra kígyót csempésztetett be palotájába egy fügékkel teli kosárban, vagy vizes edényben, majd ezek okozták a halálát. Ugyanakkor mindkét ókori tudós kétségét fejezte ki a forgatókönyv iránt.

Christoph Schaefer, a Trieri Egyetem történész professzora is másként gondolja: szerinte egy méregkoktél végzett az uralkodónővel. A kutató ugyanis nem tartja valószínűnek, hogy a nő egy ilyen hosszú, és különös halálnemnek tette volna ki magát, és ezt erősítették meg a kígyószakértőkkel folytatott megbeszélések is. A férfi vizsgálatait a ZDF csatornán bemutató dokumentumfilmből kiderült, hogy Kleopátra a kor egyik „közkedvelt” méregkeverékét fogyaszthatta el, amely pár órán belül biztos halált okozott, míg az áspiskígyó marása után még napokig agonizált volna.

Szintén a mérgezés mellett tette le a voksát korábban Joyce Tyldesley is. Az egyiptológus meggyőződése szerint Kleopátra és udvarhölgyei saját kezűleg bevett méreg által távoztak az élők sorából: a szert be is csempészhették, de előfordulhatott, hogy Kleopátra magánál hordta a szert egy hajtűben, vagy fésűjében. Kleopátra egyik nagybátyja mérget vett be, hogy véget vessen életének: családjában a görög hagyományokhoz híven erénynek tekintették az öngyilkosságot.

A királynő életpályája valóban lenyűgöző: i.e. 48-ban, nem egészen 18 évesen lett Egyiptom uralkodónője, bár trónját akkor még megosztotta XIII. Ptolemaiosz nevű öccsével. Ám ahhoz, hogy trónra kerülhessen, a nagyhatalmú Róma fejbólintása is kellett. Julius Caesar Pompeiust a pharsalosi vesztest üldözve, mintegy légiónyi élő erővel érkezett Alexandriába, hogy pontot tegyen a testvérek viszálykodásában.

Pompeiust akkor már Ptolemaiosz emberei meggyilkolták ezért Caesar nem ismerte el Ptolemaioszt, hanem megkísérelte kibékíteni a testvéreket. A király ekkor nagy hadsereggel ellene támadt, Caesar azonban légiójával megvédte Kleopátrát és utcai harcokban kiverte Ptolemaioszt Alexandriából, aki hamarosan meg is halt. (Egyes történetírók szerint ekkor égett le az alexandriai könyvtár, bár ez igen valószínűtlen.)

Kleopátra ezután hivatalosan is férjhez ment kiskorú öccséhez, aki XIV. Ptolemaioszként lépett trónra. Házassága ellenére alig néhány hónap múlva ie. 47 június 23-án fiút szült Caesarnak. A férfi haláláig ezután Rómában tartózkodott öccsével, ám március idusa után a rómaiak növekvő ellenszenve és gyűlölete elől visszamenekült Egyiptomba. Itt várta ki a második triumvirátus megalakulását, és a keleti régens, Marcus Antonius érkezését, akitől annak ie. 30-ban bekövetkezett haláláig három gyermeke született.

Mikor Marcus Antonius elveszítette az actiumi tengeri csatát Octavianus ellen (a későbbi Augustus imperator) az utóbbi a szárazföldön indult el Egyiptom felé. Mielőtt Alexandriába ért volna, Marcus Antonius öngyilkos lett, és néhány nap múlva Kleopátra is követte a halálba. /forrás/

Kleopátra igazi arca

Elizabeth Taylortól Sophia Lorenig nagyon sok arca volt Kleopátrának. De a legvalószínűbb az, hogy egyikükre sem hasonlított igazán.

Sally Ann Ashton egyiptológus szerint az általa elkészített háromdimenziós kép hasonlít leginkább a legendás szépség hírében álló uralkodónőre, aki l

eginkább szexuális étvágyáról volt ismert.


Az ókori uralkodónőről kialakított kép apró darabokból állt végül öss
ze. A 2000 évvel ezelőtt élt Kleopátra arcképét ábrázoló művészeti alkotásokat vetették és gyúrták össze ahhoz, hogy megkapják a képmását.

A Cambridge University professzora, dr. Ashton szerint Kleopátra vonásaiban ugyanúgy megtalálható a görög jellegzetesség, mint az egyiptomi.A lelkiismeretes kutatások eredményeképpen most megláthatjuk Kleoptátra igazi arcát. Vonásaiban különböző etnikumok keverednek. Arca nagyon eltérő attól a kissé nyugatiasított figurától, ahogyan az 1961-ben forgatott filmben Elizabeth Taylor megformálta a híres egyiptomi uralkodónőt
- Vélhetően nem volt tisztán európai - mondta a professzor. - Ne fel
edjük: a családja csupán 300 éve élt Egyiptomban akkor, amikor ő lett az uralkodó.
A kutatók szerint Kleopátra korántsem volt olyan vonzó, mint amilyennek ábrázolták. Csak egy példa: a Newcastle University Sefton múzeumában tavaly bemutattak egy ezüst érmét, amelyet Kleopátra arcképével díszítettek. Ezen az érmén a fáraónő homloka lapos, álla hegyes, ajkai vékonyak, orra pedig görbe. Az érme hátlapján dülledt szemekkel, vastag nyakkal ábrázolják.
Az, hogy hogyan nézhetett ki a nagyon vonzónak tartott Kleopátra, a tudósok között régóta vitatott.
Míg Shakespeare Antonius és Kleopátra című darabjában az uralkodónő fiatalosságára és sokszínűségére utal, addig a valóság ezzel szemben meglehetősen kiábrándító: alacsony volt és slampos, rossz fogakkal.
Kleopátra egyik szobrát 2001-ben állították ki a British Múzeumban. A szobor jelentéktelennek és alacsonynak ábrázolja: mindössze 152 centiméter magasnak.

Színesbőrű volt-e Kleopátra?

Az utókor mindig saját szempontjainak megfelelően alakítja a múlt nagy alakjait. Nem volt ez másképp Kleopátra esetében sem, ugyanis a makedón származású egyiptomi uralkodónő több metamorfózison is átment: előbb afrikai, majd közel-keleti lett a kutatóknak, illetve íróknak köszönhetően - tudhatjuk meg Lucy Hughes-Hallett kutatásaiból.

Hughes-Hallett évtizedek óta kutatja a legendás szépségű uralkodónő utóéletét, a témát feldolgozó kötetét (Cleopatra: Histories, Dreams and Distortions) 1990-ben írta meg. A szerző szerint azóta minimum két ponton változott Kleopátra megítélése. Egyrészt afrikaivá vált: Martin Bernal Afrika-szakértő szerint a rasszista kutatók képtelenek voltak elfogadni, hogy a görög, ezáltal az európai kultúra szülőhazája valójában a fekete kontinens. Bernal eszméi hamarosan elterjedtek, így Kleopátra bőrszínét egyre többen sokáig szégyenletesen elhallgatott tényként kezelték. A Londoni Színház 1991-es előadásában a fáraónőt már egy fekete színésznő alakította Shakespeare darabjában, az Antonius és Kleopátrában.

A tudomány mai állása szerint viszont nem bizonyítható, hogy Kleopátra színesbőrű lett volna. Az uralkodó származását tekintve makedón volt, a rokonságban rendszeresek voltak a családon belüli házasságok, ő maga viszont apja egyik ismeretlen ágyasától született. Ráadásul a huszadik századi megkülönböztetés is helytelen, mivel az ókorban a mai értelemben nem tettek különbséget a fekete-afrikaiak és a fehér európaiak között, és a rabszolgaság sem függött a bőrszíntől.

A történésznő szerint Kleopátra nem lehetett észrevehetően sötétebb bőrű, mint azok a rómaiak, akikkel kapcsolatba került. A fáraónő Julius Caesar halála előtt Rómában élt; amikor Octavianus és az uralkodónő közti konfliktus utolsó szakaszához érkezett, a római költők és propagandisták erősen eltúlozták Kleopátra idegen származását. Azonban egyik írás sem tért ki arra, hogy kinézetében különbözne a rómaiaktól, márpedig ha fekete bőrű lett volna, azt Hallett szerint a források mindenképp megjegyezték volna.

A korai kilencvenes években Shakespeare művének másik feldolgozásban a hellenisztikus fáraónőt földön ülő, fekete bőrű nőként jelenítették meg, kihangsúlyozva az uralkodó nem európai jellegét. Lucy Hughes-Hallett szerint, noha nem ismerjük Kleopátra genetikai eredetét, az bizonyos, hogy a köztársasági Róma polgárait sokkolta Kleopátra, aki szeretett aranytrónszékben ülni.

A másik jelentős változás Kleopátra utóéletében a fáraónő közel-keleti megítélése: az 1920-as években Ahmed Shawqi egyiptomi drámaíró művében Kleopátrát már a nyugati hatás ellen védekező nemzeti hősnővé formálta. Ráadásul a térség lakóit sokáig elpuhult és nőies, önmagukat kényeztető embereknek tartották, míg a rómaiak a férfias erények – patriotizmus, önfegyelem, nemi mértékletesség és harckészség – megtestesítői voltak. Hughes szerint mára ez megfordult, napjainkban már a militáns iszlám képviselői tekintik elkényelmesedettnek a nyugati világot.

A szerző szerint Kleopátra - Artúr királyhoz hasonlóan - folyamatosan változik, és mindaddig átalakul, míg nevét el nem felejtik.

/forrás/

A csábító Kleopátra

Egy antik váza tanulmányozása közben érdekes elmélettel állt elő egy angol művészettörténész: szerinte a British Museumban őrzött edényen az a jelenet látható, amikor Kleopátra elcsábítja Antoniust.

Az egyiptomi királynő, Kleopátra és a római tábornok, Marcus Antonius romantikus szerelmi történetét megörökítették egy, ma a British Museumban őrzött római vázán - állítják a régészeti szakértők. Susan Walker, a múzeum római osztályának volt vezetőhelyettese, az oxfordi Ashmolean Museum munkatársa szerint a vázán az a jelenet látható, amikor Kleopátra elcsábítja Antoniust. Körülöttük Cupido és Herkules fia leskelődnek. Utóbbit az magyarázza, hogy Marcus Antonius családja úgy tartotta: a família Herkulestől származik.

"Az ókor legnagyobb csábítói - Szép Heléna, Szemiramisz, Dido - közül Kleopátra illik legjobban a képbe, hiszen a váza figuráit az ő személyén keresztül lehet leginkább logikus összefüggésbe hozni egymással" - mondta a régész. Ha a feltevés igaznak bizonyul, rögtön eggyel gazdagszik a ritka ókori Kleopátra-ábrázolások száma. Lisa Schwappach-Schirriff, a San José-i Egyiptomi Múzeum szakértője szerint mindössze hét Kleopátra-szoborról tudunk, s mindegyik kőből készült. Walker szerint a vázán látható jelenet Antonius utolsó esélyét ábrázolja, amikor még megőrizheti római identitását - mielőtt az egyiptomi királynő végleg magába bolondítaná.

Az actiumi csata elvesztése után Antonius Alexandriába sietett, s téves híradásokból azt hitte, kedvese halott. Ezért öngyilkosságot követett el, és a legenda szerint a gyászoló Kleopátra is ugyanezt tette - megmaratta magát egy mérges kígyóval. A vázán, a női figura közelében, egy kígyó látható.

A váza készítésének idejét nehéz meghatározni. A radiokarbonos kormeghatározás üvegtárgyaknál rendszerint nem működik, hiszen ez az eljárás - jellegénél fogva - többnyire csak szerves anyagokból készült tárgyaknál alkalmazható. Létezik ugyan kifejezetten üvegtárgyak kormeghatározására alkalmas speciális eljárás, ám az csak olyan tárgyaknál működik, melyeket legalább 327 fokon hevítettek, és amelyhez tartozik talajminta is. A többi kormeghatározási módszerhez a tárgyból nyert mintákra volna szükség - ez pedig az edény megcsonkításával járna.

A váza első említése 1601-ből származik, tulajdonosa ekkor egy olasz bíboros volt. Margaret, Portland hercegének özvegye 1784-ben vásárolta meg az edényt, Portland negyedik hercege pedig 1810-ben adomáynozta a British Museumnak, s azóta is ott őrzik. Jerome Eisenberg, a Minerva művészeti és régészeti folyóirat szerkesztője korábban azt állította, hogy a váza a 15. században készült. Eisenberg szerint a rajta látható képek inkább reneszánsznak, s nem rómainak tűnnek.

Schwappach-Schirriff a Brtish Museum szakértőinek véleményét osztja."A római kámea-üvegek - mint ez is - csak két rövid korszakban voltak népszerűek: i. e. 27 és i. sz. 68 között, és a 4. században egy darabig. Oly drágák voltak, hogy egyértelműen luxuscikknek számítottak. Igaz ugyan, hogy ha belegondolunk, hány ilyen tárgyat készítettek, és hány élhette túl épségben az évezredeket - aligha maradhatott egy is. Ugyanakkor Pompeji feltárásánál találtak egy kámea-üvegtáblát, és az is fennmaradt - sőt, még hasonlóságokat is mutat ezzel" - mondta a régész. /forrás/

Kleopátra sorozat

Ezen a héten, az egyik kedvenc történelmi személyiségemről kezdek bejegyzés sorozatot, ez a személy Kleopátra, egyiptom királynője, aki nő létére egy férfias világban helyt tudott állni, megítélése nagyon változó, sőt jelentőségét is sokan elvitatják. Viszont véleményem szerint Kleopátra igenis egy különleges nő volt a történelem színpadán...



Harold Bloom, a nagyszerű kritikus és irodalomtörténész mondta róla egy alkalommal: „Kleopátra királynőből lett a világtörténelem legelső celebje.” Mindenki másnál összetettebb szerepet játszott a történelem színpadán – királyleány volt, anyakirályné és királyi testvér egyszerre, ráadásul olyan rokonok körében, akikhez képest még a maffiózók is galamblelkű jófiúknak tűnnek.

Középkori keresztény emlékek Szudánból

Egy lengyel régész által vezetett, 2008-ban megkezdett ásatás során Szudánban, a Nílus partján nyugat-európaiak által is látogatott középkori zarándokhelyek létezésére bukkantak. A feltárt leletek rávilágítottak arra, hogy az afrikai kereszténység motívumai mennyire más vonásokat hordoznak az európaiakkal szemben.



1923. november 8. | A müncheni sörpuccs kezdete

Néha a legkomikusabb dolgok is véresen komolyakká válnak. 1923-ban Hitler még csak Mussolini nevetséges epigonja. 10 évvel később azonban fordult a kocka. Lehet, hogy a németek már nem tudtak józanok maradni?


„Kitört a nemzeti forradalom![…] A bajor és a berlini kormányt eltávolítottuk a helyéről, és azonnal új kormányzatot alakítunk. A Reichswehr [német birodalmi haderő] és a rendőrség barakkjait elfoglaltuk. Mindkettő fegyveres szerv csatlakozott a svasztikához.”

(Ezek voltak a sörpuccs híres nyitó mondatai, melyekben Hitler erősen eltúlozta a valós helyzetet)

1923. november 8-án kezdődött Münchenben az Adolf Hitler által szervezett híres „sörpuccs”, mely során a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) és a vele szövetségben álló Kampfbund más tagszervezetei megkísérelték átvenni a hatalmat Bajorország fővárosában. A Mussolini példája nyomán elgondolt államcsíny – a rendfenntartó szervek lojalitása miatt – végül kudarccal és Hitler bebörtönzésével végződött, egyúttal pedig megteremtette a később hatalomra jutó nácik „eredetmítoszát.”

/forrás és további infók/

A nagy októberi szocialista forradalom évfordulója

Ma gazjog előadáson a tanárom említette, hogy ma van bizony az évfordulója a nagy dicsőséges októberi szocialista forradalomnak, arra gondoltam érdemes lenne szólni róla, hiszen egy Magyarország életében meghatározó történelmi korszaknak is tulajdonképpen a jelképe lett ez a november 7-ei ünnep, ami még a mi március tizenötödikénknél is fontosabb helyet kapott a kalendáriumban...hiszen  ez volt a volt Szovjetunió legdicsőségesebb napja.
Most pedig egy rövid áttekintés következzék, hogy mi is történt azon a dicsőséges napon 1917.november 7-én(vagy a julianus naptár szerint október 25-én)...

Előzmények:

1917 februárjában az első világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.).

Az újonnan felállt ideiglenes kormánynak azonban kevesebb volt a tényleges hatalma, mint a munkások, parasztok, katonák és matrózok közvetlenül választott tanácsainak (szovjet), amelyek a városokban, gyárakban és laktanyákban működtek. Az útmutatás a petrográdi szovjettől érkezett, amely már az1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősődésének következtében a bolsevikok már nem támogatták az ideiglenes kormányt. Július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt,LunacsarszkijtKamenyevet bebörtönözték.

A bolsevik párt – a júliusi vereség ellenére – katonailag jobban meg volt szervezve, mint az összes többi oroszországi politikai erő. Ők rendelkeztek a legrégibb illegális múlttal és legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott eszükbe, hogy a hiányzó belföldi támogatást külföldiekkel helyettesítsék: a puccsban fontos szerepet szántak az általuk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes híveivé vált kínai vendégmunkásoknak és magyar, német, lett és lengyel hadifoglyoknak.

A bolsevik hatalomátvétel sikerét – a politikai helyzet sajátosságai mellett – több szerencsés véletlen is elősegítette, melyeket Lenin ügyesen ki tudott használni:

  • Éppen egynapos vasúti sztrájk volt Szentpéterváron, megszakadt a kapcsolat a főváros és az egész ország között.
  • A puccs napján érte el a leszerelt tisztek, sebesültek, dezertőrök száma a fővárosban maximális mértékét, kb. 200 000 főt, ami súlyos problémát jelentett a kormány szempontjából.
  • Balti flotta hajóit október 24-én (november 6-án) éjszaka a Néva folyó torkolatába vezényelték.
  • A puccs napján ülésező Tanácsokban Leninnek sikerült elérnie, hogy a fegyveres felkelés terve többséget kapjon.

Események:

Az orosz forradalmi hagyományokat, az ingatag politikai helyzetet és a polgári kormány népszerűtlen intézkedéseit (mint amilyen például a háború folytatásának terve, a földosztás és a választások halogatása) kihasználva 1917november 7-én (aJulián-naptár szerint október 25-én) a Finnországból titokban visszatért Lenin vezetésével lázadás tört ki Szentpétervárott. Lenint a svájci emigrációjából korábban a német titkosszolgálat juttatta vissza Oroszországba, hogy ezzel is gyengítse I. világháború ellenfelét.

A felkelés Lev Davidovics Trockij – a végrehajtó bizottság elökének – irányítása alatt a városba vezető utak lezárásával vette kezdetét. Ebben részt vettek a Péter-Pál erőd átállt katonái is. Miután a Vörös Gárda tagjai körülzárták a Téli Palotát (a kormány székhelyét); Lenin a Szmolnijból irányította az eseményeket. Az állami bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, s az ideiglenes kormány vezetője – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenekült. Miután a Téli Palotában rekedt miniszterek a felkelők ultimátumát nem fogadták el – a legendák szerint – az Auróra cirkáló által leadott ágyúlövések adták meg a jelet az ostrom megkezdésére.

Lenin vezetésével összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol az alábbi tételeket fogadták el:

  • kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át
  • dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről
  • kimondták, hogy a föld köztulajdonba megy át és a parasztok rendelkezésére bocsátják

Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott:

  • bevezette a nyolc órás munkaidőt
  • bevezette a munkásellenőrzést az üzemekben, majd a munkásigazgatást,
  • elismerte a volt Orosz Birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát,
  • elismerte Finnország függetlenségét.
  • az iskolákat államosították
  • ingyenessé vált az orvosi ellátás
  • a polgári házasságkötés engedélyezése

Ezek az intézkedések mind szociális eredetűek és Európa nyugati területein már korábban megvalósultak.És a legfontosabb, hogy elismerte a nemzetek egyenjogúságát November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint megválasztották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé. /forrás/

Ez volt a hivatalos történelem könyvben is megtalálható verzió és akkor most kicsit más szemszögből, egy másik vélemény:

Nemcsak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a téli palotát sem ostromolták meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították - lényegében ez derül ki A forradalom mítoszai című kiállításból, amely a héten nyílt az Orosz Szövetségi Levéltárak moszkvai kiállítótermében.

Az egykor Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett eseményről Szergej Mironyenko, az állami levéltár igazgatója, a történelemtudományok doktora elmondta: sajnos sem az 1917. februári, sem az októberi forradalom történetét nem írták még meg. 

A szovjet történelem azt tanította, hogy úgymond a békés munkások és katonák kivonultak Petrográd utcáira a bolsevikok vezetésével tüntetve az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta e békés tiltakozást. "Szép kis békés tüntetés" - mondta Mironyenko. Valójában a frontról szökött és a bolsevikok által felfegyverzett katonák konflisokra szerelt golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg, ami pedig a tényleges katonaságot illeti, a kiállítás bemutatja egyetlen ezred névsorát, amelyből az első száz katona közül 47 ember vesztette életét, sebesült meg, vagy kapott légnyomást. 

Trockij és Lenin

Lenin október végéig a Finn-öböl partján lévő Razlivban bujkált. Vagyis az októberi fordulat vezéralakja Lenin mellett Lev Trockij volt. Utóbbi szeptemberben a petrográdi munkás-paraszt tanács elnöke lett, s a tanáccsal ő hívta életre a Katonai Forradalmi Bizottságot (VRK), amelynek a fegyveres felkelés előkészítése volt a feladata. A tanácsnak a Szmolnijban október 25-én tartott ülésén Trockij elnökölt, és lángoló beszédben jelentette be, hogy az ideiglenes kormányt megdöntötték, a hatalom a tanács kezébe kerül. Csak ekkor lépett a terembe Lenin, és ekkor adta át neki a szót Trockij. De azért nem szabad lekicsinyelni Lenin szerepét: ő volt a fegyveres hatalomátvétel legeltökéltebb, legtürelmetlenebb híve - fejtette ki a történész. 

Hozzátette: a Téli palota ostroma ugyanúgy nem történt meg, ahogyan azAuróra cirkáló ágyúi sem adtak le sorozatot. A katonák oldalkapukon behatoltak a palotába, és letartóztatták az ideiglenes kormány azon tagjait, akik még ott tartózkodtak. 

Sztálin ott sem volt

A kiállításon számos rajz is látható, köztük sok olyan, amely sokáig be volt tiltva. Első ízben szerepelnek a nyilvánosság előtt L. Arcibusevnek az 1917-es gyűléseken készült rajzai. Érdekes módon a bolsevikok vezetői közülSztálin egyiken sem szerepel, noha a szovjet történelemtanítás évtizedeken át azt verte az emberek fejébe, hogy a forradalom két vezére Lenin és Sztálin volt. Márpedig ha Sztálin nem szerepel Arcibusev rajzain, az csak azt jelentheti, hogy nem volt ott az üléseken, és nem volt a forradalom vezéralakjai között - magyarázta a történész.

De ezt támasztják alá K. Juon festményei is: a két, egymás mellett bemutatott kép címe egyaránt "Lenin felszólalása a Petroszovjet 1917. október 25-i ülésén". Az egyik 1927-ben, a másik 9 évvel később keletkezett. Az elsőn az elnökségben Lenin mellett többek között Trockij,Lev Kamenyev és Alekszej Rikov látható, a második, 1936-ban festett, "helyesbített" változaton viszont az elnökségben Lenin mellett Sztálin és két legközelebbi harcostársa, Vjacseszlav Molotov és Mojszej Urickij áll legelöl.

Még húsz évvel ezelőtt is börtönbe lehetett kerülni szovjetellenes cselekmények miatt, például néhány olyan választási plakátért, amelyre a jelöltek neve mellé a választók ilyeneket írtak: "Árulókra nem szavazok!", vagy "Lenin, Trockij és a kompániájuk annyi szerencsétlenséget hozott Oroszországra, hogy fel kellene őket akasztani!" - mondta a történész. 

A mítoszokat azonban nem csupán az 1917-ben hatalomra jutottak teremtették: az emigrált monarchisták a vereségre magyarázatot keresve azt terjesztették, hogy a tábornokok elárulták az uralkodót. A cári család tagjainak a kiállításon bemutatott - részben mostanában fellelt - leveleiből azonban egyértelműen kiderül, hogy közülük azon kevesek, akik megértették a helyzetet, szintén úgy látták, hogy II. Miklós nem képes irányítani az országot - mondta Mironyenko.
Forrás: (2007) National Geographic Online

Múzeumok őszi éjszakája a Magyar Nemzeti Bankban

Múzeumok őszi éjszakája a Magyar Nemzeti Bankban

Idén először a Magyar Nemzeti Bank is csatlakozik a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozathoz  melynek keretében 2011. november 5-én éjszaka a jegybank műemlék épülete megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. Szombaton 18 órától másnap hajnali 2-ig várjuk látogatóinkat.

Az érdeklődők nemcsak az interaktív Látogatóközpontot tekinthetik meg, hanem megismerhetik Budapest egyik legszebb épületét is, amely sötétedés után különleges megvilágításban elevenedik meg mindenki előtt.Tekintse meg galériánkat!

Programjainkból:

Éjszakai kincsvadászat az MNB épületében! (18.00 – 01.20)

A látogatók 50 fős csoportokban sétálhatnak végig az épület különleges szépségű folyosóin, és bepillanthatnak a Nagytanácsterembe is, ahol a jegybanki alapkamat mértékét meghatározó döntések is születnek. A résztvevők megtekinthetik az MNB elnökének dolgozószobáját és az Antall József nevét viselő Konferencia-központot. Játékos rejtvényeink segítségével ajándékokat is nyerhetnek.

Karikaturista (20.00 – 01.00) – MNB aula

Emlékek nélkül senki nem térhet haza tőlünk. Készíttessen magáról karikatúrát, vigyen haza óriási bankjegyet, amelyen saját arcképe szerepel.

„Bankjegylabor” (18.00 – 02.00) – MNB Antall József Konferencia-központ

Különleges megvilágításban a forintbankjegyek „új oldalukról” mutatkoznak be. Megtekintheti a jelenleg használt bankjegyeket UV fényben és megismerkedhet a szabad szemmel nem látható biztonsági elemekkel.

 

Érmeverés, bankjegynyomtatás, aranyrúd-emelés (18.00 – 02.00) - MNB Látogatóközpont

A látogatók olyan érdekes feladatokban is kamatoztathatják ügyességüket, mint az érmeverés, önarcképes bankjegynyomtatás és az aranyrúdemelés, sőt megtudhatják, mennyit érne súlyuk aranyban és euróban kifejezve.

Játéksarok (18.00 – 01.20) - MNB Látogatóközpont

A jegybank gondol a legkisebbekre is: részükre gyereksarkot rendez be, ahol a kicsik játékos formában ismerkedhetnek meg a pénz világával. Itt kipróbálható az MNB-darts, az MNB-Twister valamint számos kirakós és memória játék.

Filmvetítés (18.00 – 02.00) – MNB aula

A várakozás pillanatait szeretnénk izgalmasabbá tenni egy-egy érdekes film vetítésével: kisfilmjeink segítségével megtudhatja, milyen ismeretterjesztő játékokat vitt az MNB a Sziget fesztiválra és hogyan népszerűsítette a pénzügyi kultúrát a Volt fesztiválon.

Az MNB Látogatóközpont 18:00 és 02:00 óra között változatos programokkal és különleges hangulattal várja azokat, akik teljes pompájában szeretnék megismerni a jegybank épületét.

 

A belépés ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges.

További információk kérhetők a (06-1) 428-2752 telefonszámon, illetve az info@mnb.huemail címen.

 

Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum

 

Program az őszi szünetre:)

Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum

Délkelet-Ázsia kultúrái és civilizációi

Kiállítás honlapja!


Mintegy 1500 négyzetméternyi kiállítótérrel nyílik meg szombaton a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum; a magánerőből létrehozott budapesti kiállítóhely csaknem ezer, aranyból készült műtárggyal, teázó-wunderkammerrel és ázsiai szoborkerttel várja a látogatókat.
Az újonnan megnyíló múzeumban mintegy ezer nemesfém - többségében arany - műtárgy mutatja be Délkelet-Ázsia elmúlt kétezer évének ötvösművészetét, ezek mellett további ezer drágakő, bronz, porcelán, elefántcsont, kő és fajansz műalkotás kapott helyet az állandó kiállításban - mondta el az MTI-nek a műgyűjtő-múzeumalapító. 

Mint Zelnik István elárulta, a bemutatott anyag biztosítási értéke összesen 40 milliárd forint. Ebből tíz műtárgy egyedi biztosítási értéke éri el a 2,5 milliárd forintot, ezek olyan egyedi aranyszobrok, amelyekből nem ismert más példány. 

A remekműveket az Andrássy úti Rausch-villában két szinten, kilenc teremben mutatja be a kiállítás. Az első teremben található "gyűjtői vitrinben" helyet kapott Zelnik István kollekciójának első, tizennégy éves korában beszerzett darabja, valamint egy alapanyagban és műfajban igen változatos ízelítő. 

Külön termek elevenítik meg a két nagy ázsiai eredetű világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus kulturális befolyását: a Száz Buddha fala, a számos Bódhiszattva-, Ganésa-, Nandi-, Síva-, Párvati- és Uma-ábrázolás évszázadokat és királyságokat átívelően mutatja be a sokszor egymásra rétegződő hatásokat. A Selyemút terme a délkelet-ázsiai kereskedelem legértékesebb tárgytípusaiból válogat.
A magasfennsíkok letűnt törzsi királyságainak korszakát ismerteti meg a közönséggel az első emeleti terem, majd a mai Közép-Vietnám területén virágzó tyám kultúrába kap betekintést a látogató, részben még megfejtetlen feliratokat tartalmazó műtárgyakon keresztül. A termékenység fogalmát járja körül a Síva-kultusz szobája, ahonnan a Kincsek termébe léphetnek az érdeklődők: itt kap helyet a gyűjtemény 10-12 legértékesebb műtárgya. 

A Khmer Birodalom idejéből származik a korszak talán legnagyobb, ékszer-öntőmintákból álló kollekciója, míg a délkelet-ázsiai szigetvilág művészetét bemutató teremben különösen figyelemre méltók a Szunda-szigetekről származó mamulik, azaz ómega-formájú aranyfüggők. 

Eredeti műtárgyak és autentikus növények díszítik az épület hátoldala mögött kialakított szoborkertet is, amely az alagsori teázó-wunderkammerbe vezet. Mint Zelnik István elárulta, reprodukciók helyett eredeti, akár ezer éves délkelet-ázsiai műalkotások kaphatók majd a múzeumshopban is; a Zelnik-kollekcióból értékesített tárgyakhoz természetesen eredetiségi tanúsítvány is kérhető. 

A múzeum akkreditációjára kitérve a műgyűjtő emlékeztetett: az elhúzódó építkezés miatt a kért hiánypótlást nem tudták időben benyújtani, így végül új kérelmet kellett beadniuk a működési engedélyre; ez reményeik szerint a héten megérkezik. 

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum szombaton és vasárnap mutatkozik be a látogatók előtt:az első két nyitvatartási napon a múzeumalapító 10, 15 és 18 órakor tárlatvezetést tart, amelyekre a honlapon lehet jelentkezni. A tárlat szeptember 22-től válik folyamatosan, a hét minden napján látogathatóvá. 
- MTI -
Délkelet-ázsiai Aranymúzeum