Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Loyolai Szent Ignác

455 éve halt meg Loyolai Szent Ignác július 31-án

Inigo López de Loyola a baszkföldi Loyola várában született 1491-ben. Kezdetben kicsapongó életet élt, majd 1521-ben, Pamplona ostrománál megsebesült, s gyógyulásának ideje alatt - miután a legenda szerint megjelent neki Péter apostol, majd Szűz Mária - megtért. 1534-ben tett szerzetesi fogadalmat, majd pappá szentelték. Később követőivel renddé alakultak, amihez 1540-ben kapták meg a pápai jóváhagyást. 1541-ben őt választották a jezsuita rend első generálisává, vagyis rendfőnökévé. 1609-ben boldoggá, majd 1622-ben szentté avatták. Az általa alapított rend gyorsan elterjedt Európában, majd a világon, s tagjai mindenütt ott voltak, ahol Isten országáért bevetésre volt szükség.

Még több információ róla...ITT!

Rommel tábornok, a sivatagi róka

Erwin Rommel, az egyik leghíresebb német tábornok, aki hősiesen harcolt a második világháborúban kezdetben az afrikai hadszíntéren, majd a normandiai partra szállást követően Németország területén, maga az ötlet, hogy róla írjak, onnan jött, hogy az egyik kedves német barátunk németjuhász kutyusát Rommelnek hívják, imádnivaló az a kutyus... :)

Az 1891.november 15-én, Heidenheimben született  német vezértábornagy, a Harmadik Birodalom tábornoka neve az 1941-es afrikai harcokban vált ismertté. Az ún. Afrikakorps, afrikai hadtest parancsnokaként 1942 nyarára páncélosaival egészen Egyiptomig nyomult előre. Ekkor kapta "a sivatagi róka" elnevezést. Az utánpótlási nehézségekkel küzdő Rommelt a számbeli fölényben lévő és technikailag jobban felszerelt angolszász csapatok azonban El Alamein-nél megállították és az Egyiptom elfoglalására szőtt német terveket szétzúzták.

1943 elejétől Rommel a Tunéziában állomásozó Afrika-hadseregcsoportot (Heeresgruppe Afrika) vezényelte, majd a németek Afrikából történt kiszorítása után a 2. német hadseregcsoport parancsnoka lett. Ez először Olaszországban, majd Észak-Franciaországban kísérelte meg feltartóztatni a szövetségeseket. Az afrikai, a sztálingrádi vereségek, majd a normandiai partraszállás után a "Führer"

egykori kedvenc tábornoka végleg belátta, hogy a náci Németország a háborút elvesztette, és csatlakozott az 1944. júliusi Hitler-ellenes puccskísérlethez. Miután ez kudarcba fulladt, választás elé állították: vagy öngyilkos lesz, vagy pedig osztozik az ügyben bíróság elé állított tábornokok sorsában. Ő az előbbit választotta: 1944. október 14-én az Ulm közelében lévő Herrlingenben (ma Burgdort) megmérgezte magát.

VIDEÓ Rommelről!

A náci vezetés mindezek ellenére "hősi halottként" dísztemetésen búcsúztatta a német hadsereg akkor kétségtelenül legnépszerűbb tábornokát, pedig megakarta ölni a Führert...Vajon miért? - A válasz egyszerű, kézenfekvő, nem akarták megtörni a német hadsereg harciszellemét, hiszen Rommel a legnépszerűbb tábornokok egyike volt. Ha a hadsereg meg tudta volna, hogy a Führer ellen fordult teljesen kiábrándultak volna belőle és megtört volna az amúgy is megmaradt harciszellem...

Jacques de Molay, az utolsó templomos Nagymester

Jacques de Molay ( 1240/1250 körül - 1314. március), a Templomosok 23. és egyben utolsó Nagymestere, ő vezette a rendet 1292. április 20-tól egészen annak 1312-es feloszlatásáig. Hugues de Payns mellett ő a legismertebb templomos lovag, Nagymesterként a célja az volt, hogy megreformálja a Templomos lovagrendet, hogy az képes legyen megbirkózni a Szentföldön végbement változásokkal. Európában csökkent a keresztes hadjáratok támogatottsága, valamint bizonyos háttérben mozgó erők a rend feloszlatásán és annak vagyonának megszerzésén munkálkodtak. Szép Fülöp Franciaország királya költséges háborúkat folytatott, amihez pénzre volt szüksége, melyet a Templomos rend biztosított számára, azonban, hogy az összeg visszafizetésétől megmeneküljön 1307-ben Franciaországban lefogatta Jacques de Molay Nagymestert és a többi francia templomost. Kínvallatással eretnekségről tanúbizonyságot adó beismerő vallomást csikart ki a Nagymesterből, mely azt később visszavonta, ezért Fülöp dühében 1314-ben máglyára küldte és Párizsban megégette.

A Hungaroring históriája: 25 éve épült a pálya

Arra gondoltam kicsit írok a Hungaroringról, ha már most hétvégén lesz a futam... Szóval negyedszázada, 1986 márciusában készült el a Hungaroring, ahol 1986. augusztus 10-én került sor az első Forma-1-es Magyar Nagydíjra.

Bernie Ecclestone, a Forma-1 irányítója a nyolcvanas évek közepén döntötte el, hogy a száguldó cirkusznak terjeszkednie kell, méghozzá a "vasfüggöny" mögé. Az F1-es autós gyorsasági világbajnokságot üzemeltető szervezet (FOA) elnökének terveiben akkor még a Szovjetunió (főképp Moszkva), Kína, majd Jugoszlávia szerepelt, de végül, magyar származású barátja, Rohonyi Tamás tanácsára Budapest felé fordult a figyelme.

Gyors érdeklődés, majd magyarországi villámlátogatás után a fővároshoz közeli Mogyoródra esett a választása. A versenypálya rekordidő, nyolc hónap alatt készült el. 1985. szeptember 10-én írták alá a szerződést, október 1-jén kezdődtek meg a munkálatok, majd 1986. március 24-én a Drapál Emlékverseny kapcsán avatták fel a Hungaroring versenypályát. Az első Forma 1-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték a pályán. A versenyt Nelson Piquet, a Williams Honda brazil versenyzője nyerte meg honfitársa, Ayrton Senna (Lotus-Renault) és a brit Nigel Mansell (Williams-Honda) előtt.

A pályát a Formula 1 Gazdasági Társaság építette, és ennek vezetője gyakorolta az első öt évben a pálya vezetői jogait. Az első ötéves ciklus vége egybeesett a magyarországi rendszerváltozással, melynek következtében, az anyagi nehézségeket áthidalandó, a versenypályát öt évre Bernie Ecclestone-nak adták bérbe, aki ennek fejében vállalta további öt verseny megrendezését.

Ez a gyakorlat végül egyik fél számára sem vált be. Így 1994-ben megkezdődtek a tárgyalások Bernie Ecclestone és a Hungaroring Sport Zrt. elnöke, Berényi János között. A tárgyalások eredményeképp a versenypálya tulajdonosi viszonyai 1995-re rendeződtek, és azóta a Hungaroring Sport Zrt. gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. A tavalyelőtt megkötött szerződés értelmében 2016-ig biztosan rendeznek Forma-1-es futamot a Hungaroringen.

Internetre kerültek a több ezer éves papiruszok

Az oxfordi egyetem munkatársai felhívást tettek közzé, amelyben arra kérik a vállalkozó kedvű kutatókat, hogy segítsék kibetűzni a nemrégiben digitalizált, görög nyelven íródott papiruszok szövegeit.

Több százezer egyiptomi papiruszt tettek fel az internetre, hogy közkinccsé válva, a szobatudósok bevonásával fejtsék meg titkaikat, katalogizálják és lefordítsák őket, s hogy feltáruljon a kétezer évvel ezelőtti egyiptomi világ. „Ezek a már online is elérhető dokumentumok ablakot nyitnak az ókori Egyiptomra” – nyilatkozta a projekt egyik vezetője, Paul Ellis.

A gyűjtemény darabjait a 20. század elején találták meg az egyiptomi Oxyrhynchusban („A hegyes orrú hal városa”). A kérdéses időszakban a terület görög fennhatóság alatt állt, később a rómaiak (Augustus) hódították meg. A papiruszon irodalmi szövegek, levelezések olvashatók, az egyiken például egy Jézus Krisztusról szóló történet, amelyben a Messiás legyőzi a démonokat.

A tudósok már száz éve vizsgálják az oxyrhynchusi papiruszokat; szerintük több darab hiányzik, ezek valószínűleg a középkorban kallódtak el. Eddig számos olyan szövegre leltek, amelyet az ókori görög poéta, Szapphó, a drámaíró Menandrosz, vagy Szophoklész írt. Az irodalmi művek azonban csupán a papiruszok egytizedét teszik ki, a többi számlák, korabeli adóbevallások, kérvények, hivatalos irományok és magánlevelek, amelyek bepillantást engednek az ókori város életébe.

Így a papiruszoknak hála megtudható, hogy bizonyos Aurelius, a hentesmester kölcsönt vett fel, és a kilencezer ezüst denariust vállalkozásának bővítésére fordította. Egy Sarapias nevű jövendő nagymama 127-ben íródott levélében arra kéri lányát, hogy térjen haza, s otthon adjon életet gyermekének, így ő is jelen lehetne unokája születésénél.

A projekt elindítói elmondták: rengeteg olyan anyagot sikerült digitalizálni, amelyet ezer éve senki sem olvasott. „Megpróbáltuk a lehető legtöbbet átírni az eredeti szövegekből, majd azonosítottuk és rekonstruáltuk őket” – nyilatkozta Dirk Obbink projektvezető. A tervek szerint most végre az önkéntesek is bekapcsolódhatnak a szövegek katalogizálásába és lefordításába. /forrás/

Oszmánkori kézigránátot fedeztek fel Jeruzsálemben

2010 nyarán oszmánkori kézigránátot fedeztek fel Jeruzsálem Óvárosának falában a damaszkuszi kapu közelében - a százéves robbanószerkezet egy hasadékban rejtőzködött.

Az Izraeli Régészeti Hivatal közleménye szerint a kézigránátra a fal restaurálása közben bukkantak, amikor a munkások egy széttöredezett kő darabjai kiemelése közben figyeltek fel az ökölnyi fémdarabra. "Az egyik kő részben széttöredezett, ezt a hasadékot választotta valaki valamikor rejtekhelyül, hogy eldugja a kézigránátot" - hangsúlyozta Joram Szaad, a Régészeti Hivatal vezető tisztségviselője.

A fémtárgy alakjára és fura "tartózkodási helyére" való tekintettel kihívták a rendőrségi tűzszerészeket, akik megállapították, hogy oszmánkori kézigránátról van szó, amelyben 200-300 gramm robbanóanyag lehet. A szakértők eltávolították a szerkezetet, majd biztonságos helyen felrobbantották azt.

Jeruzsálem 400 éven át, 1516 és 1917 között volt az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt. Az óvárost körülvevő falat a 16. században építtette Nagy Szulejmán török szultán. /forrás/

Görög dráma: akkor és ma

Az 1829-ben létrejött modern görög állam veleszületett betegsége volt a Bizánctól örökölt rossz gazdasági környezet, amit csak súlyosbítottak a 20. század elhibázott lépései. Az euró bevezetését a német Bundesbank akkori vezetése sem ajánlotta, de a lépést modernizációs ugródeszkának hitték; most ennek a levét isszák meg az adósságrendezésre szövetkezett európai államok és pénzintézetek.