Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Boldog Karácsonyt!

Karácsony közeleg

karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta a Karácsony ünnepét.Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor volt a téli napfordulóFöld északi féltekéjén.Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.

 

Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok,fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony

Murder – A Gyilkos Tárlat

Budapesten, a Vörösmarty téren, az Üvegpalotában, 2012. november 16-tól

A leghírhedtebb gyilkosságok és sorozatgyilkosok.

Esetek és elkövetők, akik óriási érdeklődéssel övezve vonultak be a történelembe.

A kegyetlen valóság vérrel írt történetei, amelyek a mai napig nem hagyják, nem hagyhatják nyugodni a közvéleményt.Olyan borzalmak és gaztettek,  amelyek egyetemes történelmünk alakulására is hatással voltak.

 

A Murder – A Gyilkos Tárlat ( www.murder.hu ) több mint 1.000 m2-es kiállítótéren, 21 szobán keresztül mutatja be az elmúlt évszázadok leghíresebb gyilkosságait. Minden érzékre ható speciális effektekkel és a legmodernebb technológiákkal valóban megeleveníti a gyilkosokat és történeteiket, így például a szüzek vérében fürdő Báthory Erzsébetet, Vlad Tepest, a Ku Klux Klán vérengzését, Hasfelmetsző Jacket vagy éppen Al Caponét. Az interaktív tárlatvezetés olyan hatást képes nyújtani, amilyen sosem volt még Magyarországon.

 

 

A Murder – A Gyilkos Tárlat Magyarországon még nem látott technológiai megoldásokat és magas szintű művészeti alkotásokat ötvözve válik az érzékeinket és az értelmünket együttesen magával ragadó interaktív élménnyé.

 

  • Holoplexi, holovetítés
  • Augmented Reality
  • 3D-s megjelenítés
  • Körpanoráma projekció
  • Ködképernyő, páravetítés
  • Forgatott és korhű vizuális élmény
  • Pneomatikus szobamozgatás
  • 21. századi fénytechnika (UV, intelligens , LED falak)
  • Egyedi, saját fejlesztésű hangrendszer, hangvezérlés (zárt, minőségi fejhallgatókon)
  • 25 egymástól független speciális vezérlésű szinkronizált élményterem
  • Egyedi képzőművészeti alkotások
  • Kézzel készített korhű jelmezek
  • Mozgatott élethű bábuk, animációk
  • Professzionális filmes díszletek
  • Magyar, Angol, Német, Spanyol nyelvű tárlatvezetés

 

 

A kiállítás azonban nem a durva erőszak cél nélkül való "mutogatásáról" szól, hiszen történelmi tényeken keresztül szembesítjük látogatóinkat a tragikus valósággal. Utánajárunk, hogy a tettesek miért és hogyan követték el brutális tetteiket. Ugyanakkor emlékezünk az áldozatokra, és megvilágítjuk az esetek történelmi és társadalmi hátterét is.

 

A kiállítás végére érve bizonyosságot nyer, hogy senki sem születik szörnyetegnek! Mérgező szülők, gyermekkorban elszenvedett szexuális zaklatás, testi és lelki terror, kiközösítés és a fiatalkorban szerzett mély lelki sebek húzódnak meg minden történet hátterében. Kiállításunk gondolkodásra késztet felelősségünkről, hogyan neveljük gyermekeinket és hogyan viselkedjünk embertársainkkal.

 

Murder – A Gyilkos Tárlat Budapesten, a Vörösmarty téren, az Üvegpalotában, 2012. november 16-tól 2013. május 31-ig.

 

Forrás: http://murder.hu/kiallitas

Az ENSZ-re sózta London Palesztinát 3/3

Főpróba előtt az ENSZ

„Harcolni fogunk a britekkel Hitler ellen, mintha a Fehér könyv nem is létezne, és harcolunk a Fehér könyv ellen, mintha Hitler nem létezne” – mondta David Ben Gurion, a Zsidó Ügynökség elnöke, Izrael állam első miniszterelnöke a második világháború kitörésekor a zsidókhoz intézett, sokat citált felhívásában. Ben Gurion intelme termékeny talajra hullott a mérsékeltek között, azonban a radikálisok közül egyesek a németekkel és az olaszokkal igyekeztek szövetségre lépni. Nagy-Britannia közben az egész Európára kiterjedő zsidó pogromok és a haláltáborokban zajló tömeges megsemmisítések ellenére is akadályozta a zsidó bevándorlást, sorra fogták el a zsidó bevándorlókat szállító hajókat, utasaikat pedig internálták.

Palesztinában ekkor úgy tűnt, kezd elszabadulni a pokol. A szélsőséges Irgun és a Stern-csoport folytatta a brit létesítmények elleni erőszakos akciók sorozatát: a legnagyobb felháborodást a Dávid Király Szálloda 1946. július 22-i felrobbantása váltotta ki, amely során 91 személy – britek, arabok és zsidók – vesztette életét. Ernest Bevin brit külügyminiszter már 1945 novemberében a brit képviselőházban elmondott beszédében jelezte, hogy London egyedül képtelen megoldani a Palesztina-kérdést. Bevin kétnemzetiségű, brit gyámság alatt álló államban gondolkodott, amely elképzelést az arabok és a cionisták is keményen támadták.

Pedig Bevint pusztán a brit külpolitika rideg logikája vezérelte, amikor megpróbált egyensúlyozni az arabok és a zsidó állam megalapítására tett brit ígéret (Balfour-nyilatkozat) között. London tudta, hogy hamarosan elkerülhetetlen lesz India függetlenségének deklarálása, de úgy számolt, hogy a Szuezi-csatorna feletti ellenőrzés és az Öböl-beli brit olajérdekeltségek garantálása miatt továbbra is indokolt a közel-keleti brit jelenlét. Erre a jelenlétre Palesztina látszott a legalkalmasabbnak, miután döntöttek arról, hogy Egyiptomból kivonják a brit egységeket.

A britek végül átvágták a gordiuszi csomót, és a Palesztina-kérdést az Egyesült Nemzetek Szövetségének hatáskörébe utalták, beismerve ezzel korábbi politikájuk kudarcát. Az ügy 1947 májusában került az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésének napirendjére, ami a világszervezet első igazi főpróbájának számított. A nemzetközi hangulat a felosztás mellett volt; érdekesség, hogy nem csupán az Egyesült Államok támogatta a zsidók törekvését, hanem a hidegháborús rivális, a Szovjetunió küldötte, Andrej Gromiko is.

Az ENSZ Közgyűlés által létrehozott különleges bizottság (United Nations Special Committee of Palestine) egyhangúlag elfogadta a Palesztina függetlenségére vonatkozó tervet. Ennek értelmében létrejön egy zsidó és egy arab állam, valamint egy nemzetközi övezet, amely Jeruzsálemet és környékét foglalja magába, az ENSZ égisze alatt. Az ENSZ felosztási terve a kezdetektől arab többségű zsidó állammal számolt, a terület pedig Palesztina területének 55 százalékát foglalta el.

A hosszú, feszült vitákkal terhes napok során a végső szavazást kétszer is elhalasztották; az ENSZ Közgyűlése végül 1947. november 29-én 33 igen és 13 nem szavazattal, tíz tartózkodás mellett elfogadta a 181. számú határozatot Palesztina felosztásáról. A döntés jelentősége hatalmas: a 181. számú határozat képezi ugyanis Izrael nemzetközi legitimációját, s ennek volt köszönhető, hogy 1948. május 14-én a tel-avivi múzeumban kikiáltották a zsidó államot.

Forrás: http://mult-kor.hu/20121129_az_enszre_sozta_london_palesztinat?pIdx=3

Az ENSZ-re sózta London Palesztinát 3/2

Meghasonul London

A Palesztinába történő zsidó bevándorlás sajátos ellentmondásos hatást fejtett ki: egyfelől elősegítette a brit imperialista törekvések viszonylag alacsony költségű megvalósítását, másfelől az általa kiváltott arab fegyveres akciók, arab-zsidó összecsapások aláaknázták a palesztinai brit jelenlétet. Az 1930 végén közzétett második Fehér könyv egyértelműen az arabok irányába mozdult el, amikor kijelentették: ameddig az arabok között munkanélküliség van, nem szabad engedélyezni a zsidó bevándorlást. A zsidóságot hátrányosan érintő intézkedések miatt a cionisták nagy nyomás alá helyezték a MacDonald-adminisztrációt, mire London visszakozott, s újra az első Fehér könyvben foglalt „gazdasági befogadóképesség” mellett tett hitet.

A harmincas években folytatódott a zsidók bevándorlása: a csúcsot 1934 és 1935 jelentette 42, illetve 61 ezer bevándorlóval, aminek következtében a zsidóság összlétszáma 384 ezerre növekedett (ez Palesztina 30 százaléka volt), majd 1939-ben elérte az 500 ezret. 1936-ban újabb arab felkelés robbant ki, amely három évig tartott, s több százan hunytak el a fegyveres harcokban. A britek ekkor újabb vizsgálóbizottságot küldtek ki a térségbe Lord Robert Peel vezetésével. A zsidó bevándorlást korlátozó, Peel által összeállított jelentés volt az első, amely előállt a kétállamos (arab és izraeli) megoldással, ugyanakkor Jeruzsálem felett meghagyta volna a brit ellenőrzést.

A zsidók ezt még elfogadták volna, de az arabok – akik egész Palesztinát az „arab haza” részének tekintették – össztűz alá vették a kiújuló harcok miatt végül meghiúsult tervet. Ezt követően a britek Palesztina-politikájának középpontjában egyértelműen a zsidó bevándorlás radikális (évente tízezer főben megállapított) korlátozása állt. A sorrendben harmadik, 1939-ben kiadott Fehér könyv visszatért az egyállamos megoldáshoz, mivel a britek belátták, hogy az araboknak korábban megígért garanciákkal szembemenne, ha a mandátumterületen egy zsidó államot is kikiáltanának.

Forrás: http://mult-kor.hu/20121129_az_enszre_sozta_london_palesztinat?pIdx=2

Az ENSZ-re sózta London Palesztinát 3/1

Saját tehetetlenségét ismerte el Nagy-Britannia azzal, hogy az ENSZ-re hagyta a korábban saját felségterületének számító Palesztina megoldhatatlannak tűnő helyzetének rendezését. 65 éve, 1947. november 29-én döntötték el a világszervezet közgyűlésén, hogy az angol mandátumterületet egy arab és egy zsidó államra osztják.

A briteké a mandátum

Az első világháború után az olaszországi San Renóban tartott 1920-as konferencián több világpolitikai esemény is zajlott egy időben: egyrészt az utolsó szöget is beverték Európa beteg embere, a meghódított területeitől megfosztott Törökország koporsójába, másrészt ekkor szilárdult meg a népszövetségi mandátumrendszer. A közel-keleti államokat úgynevezett mandátumterületekre osztották: Franciaország megkapta Szíriát és Libanont, Nagy-Britannia Mezopotámiát (a későbbi Irakot), Palesztinát pedig közvetlenül a Népszövetség alá rendelték.

Április 24-én Nagy-Britannia, Franciaország beleegyezésével, a Palesztina fölötti protektorátust ellátó egyedüli hatalommá lépett elő. A Népszövetség Palesztina-statútumában meghatározza Nagy-Britannia feladatait: „London lesz felelős azért, hogy az országban olyan politikai, közigazgatási és gazdasági körülményekről gondoskodjék, amelyek biztosítják egy zsidó nemzeti otthon létrehozását.”

A brit kormány, még mielőtt a mandátum június 1-jén jogerősen életbe lépett volna, leváltotta Palesztina katonai kormányzóját, és sir Herbert Samuelt nevezte ki polgári főbiztossá. Július 20-án Szíriába francia csapatok vonultak be, s megdöntötték a március 7-én a Szíriai Egyesült Királyság uralkodójává választott Fejszált, aki Nagy-Britannia szövetségese volt. Fejszál végérvényesen lemondott a trónról, majd 1921-ben Irak királya lett.

Miután Winston Churchill brit gyarmatügyi miniszter Palesztina Jordán folyótól keletre eső részét (Transzjordánia) „ideiglenesen" felajánlotta Fejszál testvérének, Abdullahnak, a későbbi háborús kormányfő újabb, a cionisták által bírált lépést tett. 1922-ben kiadta az első Fehér Könyvet, amely első ízben hivatkozik arra, hogy a zsidó bevándorlást korlátok közé kell szorítani. A britek évtizedeken át semmi mást nem tettek, csak megpróbáltak egyensúlyozni a cionisták és az arabok között – írjaEgyüttélésre ítélve. Zsidók és palesztinok küzdelme a Szentföldért című könyvében Rostoványi Zsolt, hozzátéve, hogy ebből azonban a kisszámú zsidó bevándorlás miatt eleinte semmi nem látszott.

 

Forrás:  http://mult-kor.hu/20121129_az_enszre_sozta_london_palesztinat

Anno 1701

Kicsit gondoltam írok valami olyan történelmmel kapcsolatos dologról, ami nem a klasszikus értelemben foglalkozik a törtnélemmel, az Anno egy számítógépes játék, amivel előszeretettel játszom szabadidőmben. Az Anno egyszerre történelmi játék és közben gazdasági is, a gazdaság optimalizálásának fontos kérdéseit is felveti.

Az új Anno a városépítő játékok közül elsősorban jól eltalált arányaival, viszonylagos – jó értelemben vett – egyszerűségével, és csodás grafikájával tűnik ki. Kezdjük az elsővel: európai hódítóként érkezünk meg a távoli helyre, ahol első célunk olyan terület kiválasztása, ami alkalmas leendő fővárosunk helyszínének. Az alapvető nyersanyagokat (fa, szövet, hús) bárhol megtaláljuk ugyan, de az ideális választásnál figyelembe kell vennünk, hogy a közelben legyenek a különféle egyéb anyagok lelőhelyei is, mivel nem volna túl szerencsés, ha mondjuk a fémeket egy másik szigetről kellene átszállítanunk az építkezés területére. A kezdeti szükségleteket, amelyeket egy szimpla halász- vagy birkafarm segítségével könnyedén kielégíthetjük, hamarosan felváltják az oktatási programok (tanulnának a parasztok), a csokoládé (ajánlott irodalomként lásd az azonos című filmet) és az alkohol (no comment) iránti igények, amiket a megfelelő épületek felhúzásával biztosíthatunk.

Erőforrások tekintetében az említetteken kívül még bányászhatunk nemesfémeket és drágaköveket, termeszthetünk egzotikus növényeket, és fontos részét képezi a játéknak ezek szállításának biztosítása is. Minél előbb biztonságos hajózási útvonalakat kell kialakítanunk kolonizált szigeteink között, garantálva a nyersanyagok célba jutását. Ha kifogyunk valamiből, végső esetben akár az ellenfelektől is vásárolhatunk, bár mondanom sem kell, ez nem kifejezetten olcsó mulatság.

Forrás: http://www.pcguru.hu/pcguru/teszt/anno_171

Audrey Hepburn és az UNICEF

"Ahogy öregszel, észreveszed, hogy két kezed van, az egyik arra való, hogy magadnak segíts, a másik pedig, hogy másokon." - Audrey Hepburn

Fotó: UNICEF (Szomália, 1993)

World Press Photo 2012

Ma megnéztük a World Press Photo kiállítást barátommal a Néprajzi Múzeumban, egyszerre volt sokkoló és elképesztó látvány. Rengeteg kép volt, mind-mind egy-egy élet darabkája, elkapott másodpercek, lopot pillanatok olyan világokról, amikről fogalmunk sincs. Elképzelhetetlen dolgokról mesélnek a képek...nagyon elgondolkodtató volt a tárlat, egy zavaró tényező volt, hogy nagyon sokan voltak, így nem volt lehetőség hosszabban időzni egy-egy kép előtt.



James Bond: 50 éve a filmvásznon

Gondoltam aktuális téma most, hogy jön a következő 007-es film a hétvégén a magyar mozikba is, a Skyfall!!! :)

Imádom ezt a számot! <3

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szép nők, kultikussá vált mondatok, gyors autók és a legkülönlegesebb kütyük. A vodka-martinit szigorúan felrázva és nem keverve issza - noha ezzel hozzáértők szerint nem kellene felvágnia -, általában karcolások nélkül éli túl a legveszélyesebb akciókat, és rendületlenül, idestova ötven éve - 1962. október 5-e óta - áll őfelsége, II. Erzsébet szolgálatában a filmvásznon James Bond, minden idők leghíresebb titkosügynöke, akit először a Dr. No című alkotásban, Sean Connery megformálásában láthatott a nagyközönség.

Azóta, hogy a 007-es ügynök fél évszázaddal ezelőtt egy atomreaktor gyöngyöző hűtővízébe dobta ellenségét, 22 kémkaland került a vászonra. A Goldfinger, a Tűzgolyó vagy épp a Gyémántok az örökkévalóságnak mind-mind fogalommá, a vérbeli akciófilmek, a finom humor és erotika jelképévé váltak. Nem mellesleg az anyagi sikeré is: az eddigi Bond-filmek ugyanis jócskán négymilliárd dollár feletti bevételt hoztak a jegypénztáraknál. Ezzel ez a mozitörténelem legjövedelmezőbb szériája.

A világot egy ital és egy nő között megmentő Bond parancsnokot eddig hatan játszották el a vásznon: Sean Connery volt az első 007-es. Csakúgy mint a skót színész, londoni kollégája, Roger Moore is hétszer bújt Ian Fleming figurájának bőrébe, George Lazenbynek és Timothy Daltonnak kevesebb jutott, annál nagyobb sikere volt viszont a szériába az 1990-es évek közepén új életet lehelő Pierce Brosnannek.

Az utóbbi években Daniel Craig alakította a vásznon a brit hírszerzés, az MI6 manapság igencsak ridegnek ábrázolt hősét. A "Bond, James Bond" bemutatkozás legközelebb október végén hangzik el, akkor kerül a mozikba a Skyfall című epizód, ez lesz Craig harmadik Bond-alakítása. Roger Moore szerint amúgy elődje, Sean Connery volt köztük a legjobb, de "Daniel Craig is fantasztikus színész" és olyan 007-es, amelyet a modern kor megkövetel.

Fleming írásai a hidegháború csúcspontján születtek, a Nyugat és a Kelet szembenállását a vasfüggöny leomlása után ezért más konfliktusokkal kellett helyettesíteni. A producereknek azonban sikerült átvezetniük Bondot egy új korba, a 007-es manapság a nemzetközi terrorizmus ellen veszi fel a harcot - vagy azokkal, akik rafináltabbnál rafináltabb módon, például a Föld vízkészlete és ásványkincsei felett uralkodva akarják leigázni a világot.

Persze a cselekmény csak másodlagos a karakterek mögött - ebben szinte teljes az egyetértés a rajongók és a szakértők körében. Ha már a karakterekről van szó: M, Q, a titkárnő Miss Moneypenny állandó részesei voltak a Bond-filmeknek, de Moneypenny egy ideje már eltűnt, csakúgy mint Q, aki a hírek szerint most visszatér. Bond mellől sohasem hiányoztak a szép nők: Ursula Andress, Michelle Pfeiffer, Sophie Marceau, Halle Berry is megfordult az ügynök oldalán.

Kultikussá váltak a főgonoszok is, csakúgy mint a Bond-filmek zenéje. Elég csak Shirley Bassey dalait említeni vagy Tina Turnert, aki a Goldeneye című dalt énekelte az Aranyszem című epizódban. A Bond-filmekben felcsendülő jellegzetes dallam amúgy Monty Norman műve. Legendák szerint mindössze két perc alatt komponálta a hangsort, amely körül aztán vita alakult ki közte és kollegája, John Barry között.

A Dr. No bemutatásakor még egyáltalán nem volt garantált a siker. Hollywoodban túlságosan is britnek tartották a történetet, egyetlen ottani filmcsillag sem akarta eljátszani Bondot. A kémsztorira végül Albert R. "Cubby" Broccoli és Harry Saltzman producerek csaptak le. Sean Connery csak a harmadik választás volt, még rendező sem akadt. Végül aztán Terence Young ráállt, hogy elkészíti a filmet.

A forgatásra egymillió dollár állt rendelkezésre, a munkálatokat Jamaicán kezdték meg 1962 januárjában, de ott spóroltak, ahol csak tudtak. Az M irodájában látható képek például papírkartonból voltak. Manapság Broccoli lánya, Barbara és mostohafia, Robert G. Wilson már 200 millióból készítheti a Bond-filmeket. A költségvetés mellett más is változott az évek során: míg M-et korábban csak férfiak játszották, most már évek óta Judi Dench alakítja. Sokak szemében már-már pedig szentségtörőnek tűnhet, de a 007-es a Skyfallban már nem vodka-martinit, hanem sört fog kortyolni.

Forrás: http://mult-kor.hu/20121005_james_bond_50_eve_a_filmvasznon