Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Az első modern népirtás

Egy korábbi bejegyzésemben (ITT) már foglalkoztam az örmény népirtással, illetve annak kétes megítélével, valamint azzal a ténnyel, hogy Hitler onnan vette az ihletet zsidó nép kiírtásához. Most pedig arról szeretnék beszámolni, hogy a világ lassan kezdi elismerni az örménynépírtás eddig sokak által tagadott tényét.

Áttörésnek nevezte a francia parlamentben hétfőn megszavazott, az örmény népirtás tagadását büntető törvénytervezetet a Múlt-kor által megkérdezett történész, aki szerint a következő lépés a még mindig nem hozzáférhető isztambuli levéltárak megnyitása lenne. Egyelőre nem valószínű, hogy a két fél, Örményország és Törökország álláspontja közeledne egymáshoz.

Francia igen

A francia parlament a szenátusi végszavazással hétfőn este elfogadta az örmény népirtás tagadásának tiltásáról szóló törvénytervezetet, ami jelentős diplomáciai válságot robbantott ki Párizs és Ankara között. A nemzetgyűlés által egy hónappal ezelőtt megszavazott javaslatot a felsőház 127 igen szavazattal, 86 ellenében hagyta jóvá. Miután a szenátus nem változtatott a szövegen, a törvény megsértőire egy évi elzárás és 45 ezer eurós pénzbüntetés lesz kiszabható.

Jelenleg 21 ország van a világon (az Egyesült Államok 43 állama járt el hasonlóképp), amely népirtásnak tartja az Oszmán Birodalom területén 1915 és 1923 között, az örmény kisebbség sérelmére elkövetett tömeges jogsértéseket. Törökország érthető módon nem tagja ezen országoknak, Ankara az 1915-ös gyilkosságokat kizárólag a háború következményeinek számlájára írja, s a háborús káosszal magyarázza. Az ENSZ emberi jogok bizottsága 1985-ben, az Európai Parlament 1987-ben ismerte el az örmények terhére elkövetett népirtást.

/forrás/

Kiállítás az 1848-49-es szabadságharc relikviáiból

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc relikviáiból nyílt kiállítás pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlat érdekessége, hogy az egyenruhák korhű másolatait az érdeklődők is felpróbálhatják.

A Hazádnak rendületlenül… című tárlat látogatói megismerkedhetnek a honvédek fegyvereivel, egyenruháival, a korszak papír- és fémpénzeivel, és még egy, a szőregi csatában zsákmányolt császári dobot is megszemlélhetnek közelről. Az egyik földszinti kiállítóterem közepén áll egy korhű ágyú is, melyet szállításakor csak daruval tudtak beemelni a múzeumba - a löveg ugyanis több mint négyszáz kilót nyom és másfél kilós golyók kilövésére képes.

A fegyver- és egyenruha-másolatok mellett eredeti zászlókkal, szablyákkal és karabélyokkal elevenítik fel a szabadságharc hangulatát, valamint frissen restaurált festmények és akvarellek idézik fel a nagy hadjáratokat. Azok, akik április közepéig ellátogatnak a szegedi kultúrpalotába, bele is bújhatnak a honvéd és nemzetőr egyenruhákba, tábori sapkákba és csákókba, kézbe foghatják az Augustin-rendszerű gyutacsos karabély és pisztoly egy-egy másolatát is. A századosi sátor előtti asztalnál ülve, hadműveleti vázlatokat és csatatérképeket tanulmányozva készülhetnek fel az újabb ütközetre, fáradalmaikat pedig a kétszemélyes legénységi sátor szalmazsákjain pihenhetik ki.

A tárlat egy rendkívüli ritkaságnak számító Kossuth-ereklyét is bemutat: azt az arany nyakkendőtűt, mely egy New York-i szenátoré volt az 1850-es években. Az ékszer különlegessége, hogy a tű gömbjében egy beépített nagyító alatt Kossuth Lajos parányi arcképe látható.

/forrás/

Kiállítások a Magyar Nemzeti Galériában

Ajánlom mindenkinek, akinek van egy szabad délutánja, hogy menjen el  MNG kiállításait megnézni, mi múlt hétvégén voltunk :)

Hősök, királyok, szentek 
A magyar történelem képei és emlékei

2012. január 3 - 2012. augusztus 26.


2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.

A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban - mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait - a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.

A tárlat, amely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.

A Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitotta meg. A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke. /forrás/

Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása

2011. november 30 - 2012. május 27.

Százötven éve született Ferenczy Károly, a magyar festészet egyik legnagyobb hatású alakja. A kifinomult úriember, az érzékeny és tépelődő művész, a napfényben fürdő tájak festője - Szentendre, München, Párizs és Nagybánya mestere. A teljes életmű kiállítása 2012. május 27-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.

Ferenczy Károly életművének bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek jegyében rendeztük meg korábban Rippl-Rónai József, Mednyánszky László vagy Vaszary János gyűjteményes kiállítását. Noha Ferenczy Károly több képe is látható volt 1996-ban, a Nagybánya művészetét bemutató tárlaton, s festményei a Galéria 20. századi állandó kiállításának is alapvető darabjai, de a monografikus tárlatok sorából mindeddig hiányzott Ferenczy neve. Sőt, a művész munkásságának legjelesebb darabjai összegyűjtve csaknem egy évszázada voltak utoljára kiállítva, 1922-ben a Műcsarnokban, majd 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben (volt Ernst-Múzeum). Több generáció is felnőtt tehát anélkül, hogy találkozhatott volna e páratlan életmű egészével.

A kiállításra számos hazai és határon túli közgyűjteményből érkeztek művek: BTM - Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Művészeti Gyűjtemény, Széchényi Könyvtár, Zsidó Múzeum, győri Xantus János Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, miskolci Herman Ottó Múzeum, pécsi Janus Pannonius Múzeum, szegedi Móra Ferenc Múzeum, szentendrei Ferenczy Múzeum, komáromi Dunamenti Múzeum, marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum stb. A múzeumi anyag mellett több mint hatvan magángyűjteményi remekmű teszi teljessé a válogatást, az Antal-Lusztig Gyűjtemény, a Kogart Gyűjtemény, a Polgár Gyűjtemény jeles darabjai éppúgy helyet kapnak itt, mint egy londoni magángyűjtemény különlegessége, az életműben témája miatt páratlan tengerkép. A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája kerül bemutatásra, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó "A" épület két szintjét foglalja el a Ferenczy Károly kiállítás, mely nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az ouvre. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat)

Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az a kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával érzékelteti.

Ferenczy számára a család - mint érzelmi bástya és intellektuális közeg - rendkívül fontos volt. Az elsőszülött fiú Ferenczy Valér, apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg. Ferenczy Károly családi vonatkozású művei kiegészülnek az ugyancsak képzőművész feleség, Fialka Olga, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni alkotásaival is.

A kiállítás földszinti fogadó terében, az ott felsorakoztatott emblematikus remekművek között kapott helyet a művész 1894-ben készült monumentális vászna, az Ádám című olajfestmény, melyet a kiállítás alkalmából, szponzori támogatással restauráltatott a múzeum. Ugyancsak a földszinten, külön kiállítási térben Ferenczy Károly sokszínű, a festői életmű által eddig némileg elfedett és háttérbe szorított grafikai munkásságával ismerkedhet a látogató. A kiállítás záróakkordjaként Ferenczy-festmények kinagyított fotói láthatók, olyan archív felvételek, melyek jelenleg lappangó főművekről készültek: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy ismeretlen helyen vannak. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy e fényképsorozattal a keresett képek felbukkanását segítse.

Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Ouvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb és összetettebb, így több szempontú megközelítése nemcsak a szakma, de a magyar kultúra iránt érdeklődő hazai és külföldi közönség számára is fontos. A modern magyar festészet megteremtésének hosszú folyamatában Ferenczy munkásságának gazdagsága, személyiségének és festői működésének sokoldalúsága, példaértékű alkotói magatartása számos utat nyitott meg a követők előtt is. A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Egyetemesség és a nemzethez való kötődés példásan megfért mind személyiségében, mint festői munkásságában. Egyszerre volt "európai" a szó legnemesebb értelmében és magyar a hazai festői hagyomány folytatásának és kibontakoztatásának értelmében.

A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait a korszakot kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva kerülnek reprodukálásra. A kiállítás nyitásával egy időben jelenik meg a Ferenczy Károly levelezését (több, mint 400 levelet) tartalmazó kötet is, amelyet nem csak részletes tudományos apparátussal láttak el a szerkesztők, hanem egy kulcsszavakra keresést lehetővé tévő CD melléklettel is.

Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog (http://ferenczy-mng.blogspot.com/) sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig, míg a gyermekek számára külön kiállítási vezető készült a tárlathoz.

A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek

/forrás/

Holokauszt emléknap

2012. január 27.  ENSZ Holokauszt Emléknap

ELHURCOLT ÉLETEK


Megemlékezés az ENSZ Holokauszt Emléknapján

A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány az auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának 67. évfordulóján, január 27-én közös megemlékezést rendezett a Páva utcai intézményben. A megemlékezésen beszédet mondott Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. Az évfordulón megnyíló, Elhurcolt életek című kiállítás egy korhű vasúti szerelvényben mutatja be közel 450 ezer magyar állampolgár utolsó útját a megsemmisítő táborokba. A megemlékezésen zenei és irodalmi összeállítás hangzott el.  Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója olvasta fel az ENSZ emléknapi felhívását, Ban Ki Mun ENSZ főtitkár üzenetét. /forrás/

Kedvenc költőm, Radnóti Miklós verseivel szeretnék emlékezni a holokauszt áldozataira, többek között magára Radnótira is, aki egy holokauszt volt maga is...


ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonok
fölött régóta már csak      a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.




RAZGLEDNICÁK

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

3

Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

4

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

Két éve történt a Haiti földrengés

Ma két éve annak, hogy Haiti történetének legszörnyűbb katasztrófáját élte át: a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengésben 230 ezren vesztették életüket. A tragédia következményeit máig nem tudták felszámolni. Továbbra is tömegesen szedi áldozatait a kolerajárvány. A Vöröskereszt 2010-ben több tízmillió eurót gyűjtött Haiti számára.

2010. január 12-én a Richter skála szerinti 7.3-as földrengés sújtotta Haitit. A leginkább érintett terület Haiti nyugati tartománya volt, ahol a lakosság száma eléri a 2.2. milliót. A 230 000 halálos áldozatot követelő természeti katasztrófa milliókat tett hajléktalanná. A túlélők 90 százaléka átmenetileg felhúzott sátortáborokban húzta meg magát, tiszta víz és közművek nélkül.

A 2011 az átalakulások éve volt Haitin. Az közel egymillió ember, aki a földrengés következtében földönfutóvá vált elhagyhatta a táborokat, hatalomra lépett az új Haiti kormány, jelentősen csökkent a kolera megbetegedések száma, és a korai helyreállítási klaszter (katasztrófákra való reagálás legkorábbi szakaszaiban a segélyezési és fejlesztési támogatások összekapcsolásával foglalkozó csoport) becslései szerint, mintegy 10 millió négyzetkilométernyi területet sikerült megtisztítani a földrengés után keletkezett törmelékektől.

A ponyvákat, az élelmiszereket, takaró és egyéb sürgős adományokat, amelyek az első évben a támogatás legfontosabb alapját nyújtották, felváltották a megélhetést és életkörülmények javítását célzó anyagi támogatások.  A jelentős állapotjavulás ellenére a humanitárius helyzet még mindig bizonytalan. Bár a közvetlen fizikai szükségletek kielégítésre kerültek, az erőszak, és bűnözés továbbra is veszélyezteti az életet és a megélhetést a társadalom legsérülékenyebb szegmensének, különös tekintettel a nőkre, a fiatalokra, a gyerekekre, a betegekre és az idősekre. 

A Nemzetközi Migrációs Szervezet felmérése szerint a táborok lakosainak száma 2011 szeptemberére a 1.5 millióról közel 550.560-ra csökkent amely az életkörülmények jelentős javulását hozta magával. Ez a csökkenés azonban nemcsak a humanitárius támogatásnak tudható be, és további aggodalomra ad okot, hogy mennyire biztonságosak az új otthonok, ahová ezek az emberek átköltöztek, valamint hogy valóban megkapják-e azt a segítséget, amire szükségük van. Kevésbé látható, de ugyanennyire fontos azoknak a sorsa, akik veszélyes körülmények között élnek továbbra is, sokan költöztek lerombolás előtt álló, vagy csak félig elkészült házakba. 

A Vöröskereszt tavaly két iskolát és egy egyetemi kart épített újjá a térségben. A napokban pedig háromezer új lakást adott át. Ezekben WC is van, ami Haitin nem magától értetődő. Carrefour városában újszülöttek számára építettek klinikát. Az építési munkálatokat jelentősen lelassíthatja a hurrikán szezon. Ezért a helyieket olyan mesterségekre tanítják, amelyek mindennapi megélhetésükhöz is elengedhetetlen lehet, így házépítési technikákra, gazdálkodásra, halászatra.

/forrás/

A világ hét csodája

A világ hét csodája

Az ókori világ hét csodáját egyetlen ember nevezte meg 2200 évvel ezelőtt. Ma internetes szavazáson, több mint 100 millió ember voksolt arra, mit tart az emberiség legnagyobb teljesítményének.

Colosseum – Róma

A Római Birodalom erejét hirdető, építészetileg úttörő építmény az egyetlen, amely Európából bejutott az első hétbe. A gladiátorküzdelmek és állatviadalok számára épített Colosseum minden sportaréna őse. Építését Vespasianus császár parancsára kezdték i.sz. 70-ben és 10 év alatt fejezték be. Az ellipszis alaprajzú épület fénykorában minden idők leghatalmasabb, 50 ezer néző befogadására képes színháza volt.

Színpadi technikája is messze megelőzte korát. Süllyesztőkkel, csigákkal és egyéb gépezetekkel volt felszerelve a színpadi díszletek mozgatásához. A földszintet az épület alá ásott csatornarendszeren keresztül vízzel tudták elárasztani, az így kialakított mesterséges tavon hajócsaták bemutatásával szórakoztatták a nagyérdeműt.

Chichén Itza - Mexikó
Chichén Itza a maja civilizáció egyik legnagyobb központja volt ezer évvel ezelőtt. A maják a matematikában és csillagászatban olyan magas szinten álltak, ahová az európai tudomány csak fél évezreddel később jutott el.Bizonyítékai Chichén Itza romjainál fedezhető fel. A négyzetes alaprajzú kőpiramis mind a négy oldalán lépcső vezet a tetején lévő szentélyhez, ahol a legyőzött ellenséget szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot. Eredetileg minden oldalon 91 lépcsőfok vezetett a csúcsig, ami az ott lévő emelvénnyel együtt összesen 365 lépcsőfokot ad, annyit ahány nap van egy évben.
A Megváltó Krisztus szobra – Rio De Janeiro

A XIX. század közepén jutott eszébe egy Rio de Janeiro-i katolikus papnak - név szerint Dom Pedro Maria Bossnak - hogy építeni kellene egy, a városra letekintő hatalmas Jézus-szobrot a Corcovado-hegy gránittömbjére. Az ötletből – pénz híján – semmi sem lett. A tervet 1921-ben melegítették fel az ország függetlenségének százéves évfordulóján. A szobrot végül közadakozásból építették fel.

Machu Picchu – Peru

Az inkák több közel hatszáz éves romvárosát 1911-ben fedezték fel, de még ma sem tudják, miképp építették a kereket és fémszerszámokat nem használó inkák a rejtélyes várost. Sőt, az is találgatások tárgya, hogy mi volt a funkciója: temetkezési hely, közigazgatási központ, üdülőváros, vagy netán más, pl. támadás esetén az inka arisztokrácia menedéke.

A 13 négyzetkilométeres területen mindenütt, ameddig a szem ellát, hihetetlen precizitással faragott és illesztett kövekből rakott hatalmas falak, teraszok, csatornák, utak és rámpák ejtik ámulatba a látogatót.

Petra - Jordánia

Petra az egyetlen hely Földünkön, amely az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára is felkerült. Ezt a különleges rangot egyedülálló, sziklákba vájt épületeinek, másrészt a varázslatosan sokszínű környezetnek köszönheti. A homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai 45 színárnyalatban pompáznak. A vörös homokkő árnyalatai a rózsaszíntől a liláig, a kéktől a sárgáig húzódnak. A több mint 2000 éves város egy része egészen máig fennmaradt.

Tadzs Mahal - India

India ékköve, az agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje valóban egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tadzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahan sah.

A mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt, aki 14. gyerekük szülésébe halt bele. Az uralkodó azt ígérte a hercegnőnek halálos ágyán, hogy olyan egyedülállóan pompás sírt építtet neki, ami örökre megőrzi nevét. A legszebb szerelmi emlékmű megvalósításán a fennmaradt iratok szerint húszezer munkás dolgozott, huszonkét éven keresztül.

Nagy Fal - Kína

Turistacsalogató szlogen, hogy ez az egyetlen emberi építmény, amely a Holdról is látszik. A valóságban a Nagy Fal csupán 6 m széles, és 2200 évvel ezelőtt alkotott összefüggő rendszert,ma már csak romjai állnak.

Hossza eredetileg 6000 km volt, és az északról betörő nomád mongol hordák ellen építtette Csin császár ie. 221-től kezdődően, 14 éven át. Eleinte csak rabszolgák, katonák és fegyencek dolgoztak itt. Később iderendelték az akkori lakosság egyhatodát, egymillió embert. Felük életével fizetett a császár nagyszabású tervének megvalósításáért.

Az eredeti lista

Az ókori világ legnevezetesebb építményeit, az eredeti hét csodát, egy görög költő és utazó, Antipatrosz szedte csokorba a Földközi-tenger vidékéről. Az időszámításunk előtt két évszázaddal készült listán Szemirámisz függőkertje, az alexandriai világítótorony, Pheidiász Zeusz-szobra, Kheopsz fáraó piramisa, a rodoszi kolosszus, az efezoszi Artemisz-templom és a halikarnasszoszi mauzóleum szerepelt. Ezekből egyedül az egyiptomi piramisok láthatók ma is.

/forrás/

Szent Erzsébet és az Erzsébet utalvány


Egyik nap, amikor haza felé jöttem láttam egy plakátot az Erzsébet jegyről és elgondolkoztam vajon kiről kapta a nevét...a feladvány nagyon egyszerűnek bizonyult és itt az eredmény... :)

Először gondoltam nézzük meg mi is az Erzsébet utalvány:

Magyarország Országgyűlése elfogadta "Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények" módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-től a béren kívüli juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt.

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagos jogosultságot kapott az új, Erzsébet-program keretében kibocsátott, étkezési célra felhasználható Erzsébet-utalvány forgalmazására.

Az Erzsébet-utalvánnyal a munkáltatók amellett, hogy széles körben felhasználható, kedvezményes adózású hideg-meleg étkezési jegyet biztosítanak a munkavállalók számára, hozzájárulnak dolgozóik elégedettségének megteremtéséhez. Az Erzsébet-utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából realizálható eredmény kizárólag állami közfeladat ellátására fordítható. Az Erzsébet-program a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és annak egyszemélyes tulajdonában álló Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. meglévő erőforrásait felhasználva valósul meg, a magyar költségvetést terhelő új források bevonása nélkül. Az új rendszernek köszönhetően jövőre várhatóan mintegy 10 milliárd forintot lehet majd megpályáztatni szociális célokra transzparensen, tisztán.

/forrás/

Szent Erzsébet legendája

A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 800 éve született Magyarországon. A kerek évforduló alkalmából jubileumi évet hirdettek meg, amely 2007 novemberéig tart.

Szent Erzsébet jubileumi év alkalmából XVI. Benedek pápa így ír Szent Erzsébetről:

„Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között.”

Szent Erzsébet az egyik legjobban dokumentált középkori szent, életét, legendáit számos, különböző nyelven íródott mű őrzi. Sok nemzet saját szentjeként emlegeti (élete ma már japánul is olvasható). Életvitele azóta is hatással van a karitászra, a családi életre, az irodalomra, költészetre és a művészetekre is.


De ki is volt ő valójában?

1207-ben született, Sárospatakon. Édesapja II. András (Endre) magyar király, édesanyja Merániai Gertrúd. Erzsébet kicsi korától gyakran alamizsnálkodott, és elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak. Alig volt négy éves, amikor Türingiai Hermann követséget küldött II. Andráshoz, megkérni Erzsébet kezét elsőszülött fia részére. A kislányt dúsgazdag hozománnyal adták Németföldre, honvágya csillapítására magyar dajka kísérte. Még a házasság létrejötte előtt meghalt Hermann, az örökös. A trón várományosa, Lajos herceg szíve őszinte szerelmével vette feleségül a jámbor, szépséges magyar királylányt. A legendák mindegyike megörökíti szerelmüket. Erzsébet szerető hitvese volt Türingiai Lajosnak, és csodálatos anya: három gyermeknek adott életet.

Egy alkalommal Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, és urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen és szolgálhassa. Egy váratlan pillanatban hazatért a férje. Jelentették neki a történteket. Lajos kérdőre vonta Erzsébetet, hogy ki fekszik az ő ágyában. Erzsébet magától értetődően azt mondta: Jézus Krisztus. Amikor felemelték a takarót Lajos is meglátta Jézust a leprásban. Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: „Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked!”

1227-ben férje egy keresztes hadjáratra indult. Erzsébet maga rajzolta fel férje ruhájára a keresztet, majd két napig lovon kísérte, alig tudott elválni tőle. Lajos útközben járványban hirtelen meghalt. Erzsébetet nagyon megviselte szeretett férje elvesztése. Férje halála után ünnepi ruhában nem látták. Visszavonult Eisenachba, ahol a ferences szerzetes Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. 1228-ban elvonult Marburgba, ahol korházat alapított, és ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete végéig szigorú, öngyötrő aszkézisben élt, nem kímélte fiatal testét. Adott. Mindent, a teljes önkifosztásig. Életét számos csoda kísérte, s a fiatalasszonyt már életében szentként tisztelték. Olaszországban, ugyanebben az időben élt Assisiben egy másik csoda, Ferenc, aki szintén mindenét odaadta a szegényeknek. Az assisi szent hallott a fenn, északon, szent szegénységben élő fejedelemasszonyról, akinek köpenyét küldte el ajándékul. Erzsébet tisztelettel viselte e ruhadarabot.

1231-ben halt meg. Szent Erzsébet rövid élete során minden élethelyzetet megélt: volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt férjére várakozó feleség és volt özvegy. Minden életállapota, és az azokban való helytállása tanulságos és példaértékű lehet a ma emberének is.

Erzsébet a felebaráti szeretet szentje. Tudta jól használni vagyonát, nem ijedt meg környezete rosszallásától. Arra bíztat példája, hogy vegyük észre a rászorulót, és ne ijedjünk meg a környezetünkben felhangzó ellenvetéstől, hanem Isten erejével járjunk a Krisztusi úton.

Szent Erzsébet életéből a rózsacsoda a legismertebb. Ezért is ábrázolják többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. Édesapja megélte lánya szentté avatását. A szentté avatás után maga II. Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen.

Az Egyház 2007-ben születésének 800. évében jubileumi emlékévet hirdetett meg, amelynek keretében számos megemlékezés, kiállitás nyilt Szent Erzsébetre emlékezve, aki Európa szerte az egyik nagy tiszteletnek örvend. " Szent Erzsébetből hős szeretet árad..:" az ismert népének is igy emlékezik meg alakjáról. Máig élő tisztelete népünk egyik legnépszerübb női szentjeként tiszteli az Árpád-ház ezen nemes leányát. /forrás/

2012...világvége???

 

Itt egy világvége visszaszámláló ITT csak, hogy számon tudd tartani mennyi van még hátra persze, ha hiszel benne...

A maja kalendárium jóval több egy egyszerű naptárnál, ami a napok múlását jelzi. A maja kalendárium felér egy jóslattal, ami segít abban, hogy megértsük a múltat, és hogy előre lássuk a jövőt. A naptár alapszinten a napi ciklusokat térképezi fel, magasabb szinteken az idő nagyobb egységeit. Egyik legnagyobb egysége a Földnek a Fiastyúk központi napja körüli keringését méri – ehhez képest állítólag nem ismerték még a kereket sem…

Mégis honnan tudták?

Azt tudjuk, hogy az olmékoktól örökölték tudásukat. Azt viszont nem tudjuk, az olmékok honnan vették mindezt. Azt is tudjuk, hogy szkafanderben, oxigéncsővel is ábrázolták magukat. Hogy a természet ciklusait – beleértve a csillagászatot, mint mindent meghatározó erőt – olyan pontosan ismerték, hogy hibamentesen működő naptárrendszert hoztak létre.

Ég és Föld

A maják többfajta naptárt használtak különböző célokra. Atzolkin, vagyis a szent kör egy 260-napos naptár, ami az emberi test fogantatásától a megszületéséig eltelt időnalapul. 20 napos ciklusok követik egymást 13 variációban (távolról a hónapnak felel meg), és ez a mai napig használatban van, mint a személyiségjegyek és idő-harmóniák meghatározásának eszköze – a nyugati asztrológiához hasonló módon. A tzolkin-kalendárium a Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Hold és a Föld (valamint más bolygók) ciklusaira épül. Bár a legvalószínűbb az, hogy eredetileg kifejezetten a Vénusz mozgását alapul véve dolgozták ki, irányadóul szolgál a Neptun-Uránusz együttállások, a napfogyatkozások, és akár a nagyobb napfoltok meghatározásában is.

 

 

A maják a tzolkin kiegészítésére használták a 365-napos kalendáriumot, ami a Nap-ciklussal párhuzamos. Haab-nak (eső-ciklusnak) hívják, és 18 hónapból áll, a hónapok húsznaposak, plusz az utolsó ötnapos, rövidke hónap. A haab-ban lineárisan jelölték a napokat: a hónap nevével és egy számmal, ahogy mi is tesszük. Ez a két rendszer együtt jelképezi a maja kultúra ismeretét a földi és az égi jelenségekkel kapcsolatban : a haab a nyilvánvaló éves ciklus, a tzolkin pedig egy rejtett dimenziót, a spirituális, vagy szó szerint Földön túli világ szerkezetét ismerteti. Ez a két naptár pontosan 52 évenként „ért össze”, amikor is a maják felvonultak a hegyekbe imádkozni és áldozni, mert attól tartottak, hogy eljön a világvége, és nem voltak biztosak benne, hogy másnap is felkel majd a nap.

A Hosszú Számítás

A majákat kifejezetten érdekelte a múlt, kutatásaik, méréseik több százmillió(!) évre nyúltak vissza. A hosszabb időszakokra a húszas számrendszerük szerint dolgozták ki a mértékegységeket. Egy 360-napos év (tun) 18 húsznapos hónapból (vinál) áll. Húsz tun egy katun, 20 katun pedig egy baktun, azaz 400 év. 13 baktun ad ki egy Nagy Ciklust, vagy nagy kört, ami körülbelül 5125 évnek felel meg. Hogy milyen fogalmakban gondolkodtak a maják, azt jól mutatja, hogy további mértékegységeket is ismertek, ám ebben a rendszerben nem használták: egy analtun például 64 millió évet jelöl.

Mi van a világ vége után?

Miután a maja kalendáriumot összhangba hozták a Gergely-naptárral, az elfogadott szisztéma szerint a mostani Nagy Ciklus kezdete i.e. 3114 augusztus 11-re esik, a vége pedig 2012 december 22-re. A legtöbben úgy vélik, ekkor vége szakad az emberiség mostani földi létezésének, ésegy hatalmas katasztrófa teljesen kiirtja a mostani civilizációt – beleértve az emberek kilencven százalékát.

Ugyanakkor Philip Plait csillagász szerint a maja naptárnak egyáltalán nincs vége 2012-ben. A rendszer úgy működik, mint az autó kilométer-számlálója: ha egy szám elérte a végét, átfordul, és fordítja magával az eggyel nagyobb helyiértékűt (tehát ami tőle balra van). És ha figyelembe vesszük, hogy a maja naptár hét nagy korszakra van osztva, amiből éppen az ötödikben vagyunk, látjuk, hogy még kettő hátra van.

Lehet, hogy komoly környezeti katasztrófák sújtják majd az emberiséget a következő években. Még az is lehet, hogy valóban rengeteg ember meghal az ötödik ciklus végén. De a maják szerint – és a világot elnézve a szükség szerint is –a következő korszak nagy szellemi váltást hoz. Az emberiség felismeri a spiritualitás erejét, kilép a materializmusból, és megérti végre, hogy az idő nem lineáris, hanem ciklikus, és a fizikai univerzum része, nem a szellemié.

További cikkek a témában>>>

Megfejtették, mikor következik be a világvége >>>

/forrás/

Ma egy történelmi napot élünk meg

Magyar Köztársaságból Magyarország: hatályba lépett az új alaptörvény

Az új alkotmány Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik. "Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a hitvallásban, amelyben az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét".
Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország".

Az új alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Alaptörvényi rangra emelkedett a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és mostantól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

A dokumentum kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a környezetvédelem biztosításával segíti elő.

Kötelező gondoskodni a szülőkről

A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.

Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat.


Hősök, királyok, szentek címmel nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában az új Alaptörvény tiszteletére 2012. január 3-án. Az érdeklődők Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét is megtekinthetik.

Az új alaptörvény értelmében az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt a Ház az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy az államfő akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi büdzsét március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt.

A jövőben a köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós: az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni.

A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.

Csökkenteni kell az államadósságot

Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi büdzsé végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga az MNB alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve a számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására.

Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy az ország hivatalos pénzneme a forint.
Most én nem szeretnék kötözködni, de nem akarunk az eurózónába belépni később, akkor majd módosítjuk az alkotmányt???!!!!

Változik az igazságszolgáltatás

Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára a parlament kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.

Az eddigi néggyel szemben csak ezentúl egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi.