Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Audrey Hepburn és az UNICEF

"Ahogy öregszel, észreveszed, hogy két kezed van, az egyik arra való, hogy magadnak segíts, a másik pedig, hogy másokon." - Audrey Hepburn

Fotó: UNICEF (Szomália, 1993)

World Press Photo 2012

Ma megnéztük a World Press Photo kiállítást barátommal a Néprajzi Múzeumban, egyszerre volt sokkoló és elképesztó látvány. Rengeteg kép volt, mind-mind egy-egy élet darabkája, elkapott másodpercek, lopot pillanatok olyan világokról, amikről fogalmunk sincs. Elképzelhetetlen dolgokról mesélnek a képek...nagyon elgondolkodtató volt a tárlat, egy zavaró tényező volt, hogy nagyon sokan voltak, így nem volt lehetőség hosszabban időzni egy-egy kép előtt.



James Bond: 50 éve a filmvásznon

Gondoltam aktuális téma most, hogy jön a következő 007-es film a hétvégén a magyar mozikba is, a Skyfall!!! :)

Imádom ezt a számot! <3

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szép nők, kultikussá vált mondatok, gyors autók és a legkülönlegesebb kütyük. A vodka-martinit szigorúan felrázva és nem keverve issza - noha ezzel hozzáértők szerint nem kellene felvágnia -, általában karcolások nélkül éli túl a legveszélyesebb akciókat, és rendületlenül, idestova ötven éve - 1962. október 5-e óta - áll őfelsége, II. Erzsébet szolgálatában a filmvásznon James Bond, minden idők leghíresebb titkosügynöke, akit először a Dr. No című alkotásban, Sean Connery megformálásában láthatott a nagyközönség.

Azóta, hogy a 007-es ügynök fél évszázaddal ezelőtt egy atomreaktor gyöngyöző hűtővízébe dobta ellenségét, 22 kémkaland került a vászonra. A Goldfinger, a Tűzgolyó vagy épp a Gyémántok az örökkévalóságnak mind-mind fogalommá, a vérbeli akciófilmek, a finom humor és erotika jelképévé váltak. Nem mellesleg az anyagi sikeré is: az eddigi Bond-filmek ugyanis jócskán négymilliárd dollár feletti bevételt hoztak a jegypénztáraknál. Ezzel ez a mozitörténelem legjövedelmezőbb szériája.

A világot egy ital és egy nő között megmentő Bond parancsnokot eddig hatan játszották el a vásznon: Sean Connery volt az első 007-es. Csakúgy mint a skót színész, londoni kollégája, Roger Moore is hétszer bújt Ian Fleming figurájának bőrébe, George Lazenbynek és Timothy Daltonnak kevesebb jutott, annál nagyobb sikere volt viszont a szériába az 1990-es évek közepén új életet lehelő Pierce Brosnannek.

Az utóbbi években Daniel Craig alakította a vásznon a brit hírszerzés, az MI6 manapság igencsak ridegnek ábrázolt hősét. A "Bond, James Bond" bemutatkozás legközelebb október végén hangzik el, akkor kerül a mozikba a Skyfall című epizód, ez lesz Craig harmadik Bond-alakítása. Roger Moore szerint amúgy elődje, Sean Connery volt köztük a legjobb, de "Daniel Craig is fantasztikus színész" és olyan 007-es, amelyet a modern kor megkövetel.

Fleming írásai a hidegháború csúcspontján születtek, a Nyugat és a Kelet szembenállását a vasfüggöny leomlása után ezért más konfliktusokkal kellett helyettesíteni. A producereknek azonban sikerült átvezetniük Bondot egy új korba, a 007-es manapság a nemzetközi terrorizmus ellen veszi fel a harcot - vagy azokkal, akik rafináltabbnál rafináltabb módon, például a Föld vízkészlete és ásványkincsei felett uralkodva akarják leigázni a világot.

Persze a cselekmény csak másodlagos a karakterek mögött - ebben szinte teljes az egyetértés a rajongók és a szakértők körében. Ha már a karakterekről van szó: M, Q, a titkárnő Miss Moneypenny állandó részesei voltak a Bond-filmeknek, de Moneypenny egy ideje már eltűnt, csakúgy mint Q, aki a hírek szerint most visszatér. Bond mellől sohasem hiányoztak a szép nők: Ursula Andress, Michelle Pfeiffer, Sophie Marceau, Halle Berry is megfordult az ügynök oldalán.

Kultikussá váltak a főgonoszok is, csakúgy mint a Bond-filmek zenéje. Elég csak Shirley Bassey dalait említeni vagy Tina Turnert, aki a Goldeneye című dalt énekelte az Aranyszem című epizódban. A Bond-filmekben felcsendülő jellegzetes dallam amúgy Monty Norman műve. Legendák szerint mindössze két perc alatt komponálta a hangsort, amely körül aztán vita alakult ki közte és kollegája, John Barry között.

A Dr. No bemutatásakor még egyáltalán nem volt garantált a siker. Hollywoodban túlságosan is britnek tartották a történetet, egyetlen ottani filmcsillag sem akarta eljátszani Bondot. A kémsztorira végül Albert R. "Cubby" Broccoli és Harry Saltzman producerek csaptak le. Sean Connery csak a harmadik választás volt, még rendező sem akadt. Végül aztán Terence Young ráállt, hogy elkészíti a filmet.

A forgatásra egymillió dollár állt rendelkezésre, a munkálatokat Jamaicán kezdték meg 1962 januárjában, de ott spóroltak, ahol csak tudtak. Az M irodájában látható képek például papírkartonból voltak. Manapság Broccoli lánya, Barbara és mostohafia, Robert G. Wilson már 200 millióból készítheti a Bond-filmeket. A költségvetés mellett más is változott az évek során: míg M-et korábban csak férfiak játszották, most már évek óta Judi Dench alakítja. Sokak szemében már-már pedig szentségtörőnek tűnhet, de a 007-es a Skyfallban már nem vodka-martinit, hanem sört fog kortyolni.

Forrás: http://mult-kor.hu/20121005_james_bond_50_eve_a_filmvasznon

Egy kis őszi program ajánló

Műkincsek és bűnesetek – Ellopott és visszaszerzett kulturális örökségünk

2012. szeptember 7. - október 14.

A Szépművészeti Múzeum és az Országos Rendőr-főkapitányság közösen rendezett új időszaki kiállítása olyan ellopott műkincseket mutat be, melyek a sikeres hatósági munka és együttműködés eredményeként visszakerültek az eredeti tulajdonosokhoz. A 2006-ban az Örökség Galériában (KÖH) nyílt kiállítás főként az addigi eltelt két-három év fontosabb visszaszerzett alkotásait állította ki, de a ’90-es évek elejéig nyúlt vissza a témához. A Szépművészeti Múzeumban most a 2006 óta eltelt időszak jelentősebb fellelt műkincsei láthatóak. A tárlat rendkívül gazdag: az őskortól a 20. századig közel száz műtárgyat mutat be: értékes festményeket, ritka régészeti leleteket, antik szobrokat, középkori kőfaragványokat. A látogatók továbbá megismerkedhetnek a műkincsek elrablásának és megtalálásának krimibe illő történeteivel is.

Nem ritka, hogy a műkincsek, kulturális örökségünk értékes tárgyai különböző jogellenes cselekményeknek esnek áldozatul, mert ellopják, kicsempészik, sőt olykor elrabolják őket. Ez alól sem az állami múzeumok, sem a falusi templomok, de a magángyűjtemények rejtett kincsei sem mentesülnek. A KÖH adatai szerint ma Magyarországon évente 700-800 esetben történik műkincsrablás, körülbelül egy milliárd forintnyi kárt okozva. A statisztika azt mutatja, hogy az esetek száma csökken, azonban a kárérték nő, illetve egyre szakszerűbbé és kifinomultabbá válnak az elkövetők módszerei is. A betörések mellett a régészeti lelőhelyek ismeretlen fosztogatói, illetve a műkincs-csempészet is nagy problémát jelent. Jól mutatja ennek mértékét, hogy a világon a szervezett bűnözésnek - a fegyver és a kábítószer kereskedelem után - a harmadik legjövedelmezőbb ága a műkincs-lopás. 

A kiállítás alapvető célja, hogy olyan műalkotásokat és régészeti tárgyakat sorakoztasson fel, amelyek által bemutatható a rendőrség nyomozó szerveinek és együttműködő partnereinek – a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak – a kulturális javak védelme terén végzett eredményes munkája. A kiállított tárgyak jelentős részét a rendőrség sikeresen lefoglalta és visszaszolgáltatta a tulajdonosoknak. Egy kiállításon természetesen nem lehet bemutatni az utóbbi évek során megtalált összes kulturális értéket, a sikeres nyomozás eredményeképpen visszaszolgáltatott javak száma és összértéke jóval meghaladja a kiállításon szereplő műkincsekét.



A tárlat felhívja a figyelmet a kulturális örökség védelmének fontosságára, és arra, hogy mit tehetnek maguk a tulajdonosok annak érdekében, hogy műtárgyaik, műkincseik nagyobb biztonságban legyenek.

A Szépművészeti Múzeumban bemutatott tárgyak közül is kiemelkedik az V. századból származó, aranyból készült, ékkövekkel díszített ékszerekből álló hun kori aranylelet, melynek összértéke meghaladja az 50 millió forintot. Szintén meghaladja az 50 millió forintnyi értéket azoknak a tárgyaknak az összértéke, melyet a Nógrád megyei Horpácsról, a Mikszáth Kálmán Emlékházból tulajdonítottak el 2006 őszén. Az elkövetők védett műkincseket loptak el, így az író több személyes tárgyát, valamint a 12 millió forintra becsült Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festményét, mely szintén megtekinthető ez alkalommal.


Szinyei Merse Pál: Virágzó almafák

A kiállítás első, nagyobb részében találhatóak a régészeti leletek, kőfaragványok, szobrok, festmények, míg a második, kissé elkülönített részben a szakrális vonatkozású tárgyak sorakoznak fel: így számos ikon, táblakép, könyv, szobor. Az itt kiállított tárgyak nagy részét a 2009-ben kifosztott egri Szent Miklós szerb ortodox templom kincsei teszik ki, ahonnan a betörők több tízmillió forint értékben ikonokat, ezüst kegytárgyakat, értékes misekönyveket loptak el.

Külön meg kell emlékezni azokról a köztéri műkincseikről, melyek fokozott mértékben vannak kitéve a környezeti hatásoknak és az emberi erőszaknak. Az ilyen műalkotások ellen elkövetett bűncselekmények nagyobb része az anyagi haszonszerzésre irányul és sajnos ezek helyreállítása, pótlása költséges, illetve az eredeti öntőforma híján gyakran lehetetlen. Az elmúlt időszak fontosabb köztéri alkotásainak vissza, - illetve helyreállításának történetéről ezen a kiállításon fotók segítségével tudhatunk meg többet. 

A kiállítás „A műkincsvédelem rendőri kapacitásának megerősítése” című projekt keretében valósult meg és 2012. október 14-ig ingyenesen látogatható a Szépművészeti Múzeum Dór Csarnokában rendes nyitva tartási időben (belépés  K-V 10.00-17.00 óra között, zárás 17.50 órakor)

Forrás: http://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/mukincsek-es-bunesetek-ellopott-es-visszaszerzett-kulturalis-oroksegunk-490

Egy kis őszi program ajánló

Műkincsek és bűnesetek – Ellopott és visszaszerzett kulturális örökségünk

2012. szeptember 7. - október 14.

A Szépművészeti Múzeum és az Országos Rendőr-főkapitányság közösen rendezett új időszaki kiállítása olyan ellopott műkincseket mutat be, melyek a sikeres hatósági munka és együttműködés eredményeként visszakerültek az eredeti tulajdonosokhoz. A 2006-ban az Örökség Galériában (KÖH) nyílt kiállítás főként az addigi eltelt két-három év fontosabb visszaszerzett alkotásait állította ki, de a ’90-es évek elejéig nyúlt vissza a témához. A Szépművészeti Múzeumban most a 2006 óta eltelt időszak jelentősebb fellelt műkincsei láthatóak. A tárlat rendkívül gazdag: az őskortól a 20. századig közel száz műtárgyat mutat be: értékes festményeket, ritka régészeti leleteket, antik szobrokat, középkori kőfaragványokat. A látogatók továbbá megismerkedhetnek a műkincsek elrablásának és megtalálásának krimibe illő történeteivel is.

Nem ritka, hogy a műkincsek, kulturális örökségünk értékes tárgyai különböző jogellenes cselekményeknek esnek áldozatul, mert ellopják, kicsempészik, sőt olykor elrabolják őket. Ez alól sem az állami múzeumok, sem a falusi templomok, de a magángyűjtemények rejtett kincsei sem mentesülnek. A KÖH adatai szerint ma Magyarországon évente 700-800 esetben történik műkincsrablás, körülbelül egy milliárd forintnyi kárt okozva. A statisztika azt mutatja, hogy az esetek száma csökken, azonban a kárérték nő, illetve egyre szakszerűbbé és kifinomultabbá válnak az elkövetők módszerei is. A betörések mellett a régészeti lelőhelyek ismeretlen fosztogatói, illetve a műkincs-csempészet is nagy problémát jelent. Jól mutatja ennek mértékét, hogy a világon a szervezett bűnözésnek - a fegyver és a kábítószer kereskedelem után - a harmadik legjövedelmezőbb ága a műkincs-lopás. 

A kiállítás alapvető célja, hogy olyan műalkotásokat és régészeti tárgyakat sorakoztasson fel, amelyek által bemutatható a rendőrség nyomozó szerveinek és együttműködő partnereinek – a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak – a kulturális javak védelme terén végzett eredményes munkája. A kiállított tárgyak jelentős részét a rendőrség sikeresen lefoglalta és visszaszolgáltatta a tulajdonosoknak. Egy kiállításon természetesen nem lehet bemutatni az utóbbi évek során megtalált összes kulturális értéket, a sikeres nyomozás eredményeképpen visszaszolgáltatott javak száma és összértéke jóval meghaladja a kiállításon szereplő műkincsekét.



A tárlat felhívja a figyelmet a kulturális örökség védelmének fontosságára, és arra, hogy mit tehetnek maguk a tulajdonosok annak érdekében, hogy műtárgyaik, műkincseik nagyobb biztonságban legyenek.

A Szépművészeti Múzeumban bemutatott tárgyak közül is kiemelkedik az V. századból származó, aranyból készült, ékkövekkel díszített ékszerekből álló hun kori aranylelet, melynek összértéke meghaladja az 50 millió forintot. Szintén meghaladja az 50 millió forintnyi értéket azoknak a tárgyaknak az összértéke, melyet a Nógrád megyei Horpácsról, a Mikszáth Kálmán Emlékházból tulajdonítottak el 2006 őszén. Az elkövetők védett műkincseket loptak el, így az író több személyes tárgyát, valamint a 12 millió forintra becsült Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festményét, mely szintén megtekinthető ez alkalommal.


Szinyei Merse Pál: Virágzó almafák

A kiállítás első, nagyobb részében találhatóak a régészeti leletek, kőfaragványok, szobrok, festmények, míg a második, kissé elkülönített részben a szakrális vonatkozású tárgyak sorakoznak fel: így számos ikon, táblakép, könyv, szobor. Az itt kiállított tárgyak nagy részét a 2009-ben kifosztott egri Szent Miklós szerb ortodox templom kincsei teszik ki, ahonnan a betörők több tízmillió forint értékben ikonokat, ezüst kegytárgyakat, értékes misekönyveket loptak el.

Külön meg kell emlékezni azokról a köztéri műkincseikről, melyek fokozott mértékben vannak kitéve a környezeti hatásoknak és az emberi erőszaknak. Az ilyen műalkotások ellen elkövetett bűncselekmények nagyobb része az anyagi haszonszerzésre irányul és sajnos ezek helyreállítása, pótlása költséges, illetve az eredeti öntőforma híján gyakran lehetetlen. Az elmúlt időszak fontosabb köztéri alkotásainak vissza, - illetve helyreállításának történetéről ezen a kiállításon fotók segítségével tudhatunk meg többet. 

A kiállítás „A műkincsvédelem rendőri kapacitásának megerősítése” című projekt keretében valósult meg és 2012. október 14-ig ingyenesen látogatható a Szépművészeti Múzeum Dór Csarnokában rendes nyitva tartási időben (belépés  K-V 10.00-17.00 óra között, zárás 17.50 órakor)

Forrás: http://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/mukincsek-es-bunesetek-ellopott-es-visszaszerzett-kulturalis-oroksegunk-490