Római leletek által érthetjük meg a Chianti előállítását

Egy amerikai ókorász ősi szőlőmagokat talált Itáliában; a leletek a Chianti bor ősi termelésének kevéssé ismert folyamatát világíthatják meg.

Nancy Thomson de Grummond, a Floridai Állami Egyetem ókortörténettel foglalkozó kutatója a toszkániai Siena mellett található hegycsúcson, Cetamura del Chiantinál 150, vízzel átitatott szőlőmagot talált egy rutinásatás alkalmával még 2012 nyarán. A kutatónő a főleg az ősi etruszkok által lakott Cetamura del Chiantinál folyó régészeti feltárás projektvezetője; a terület gazdag etruszk és római kori leletanyaggal bír, a floridai egyetem immáron negyven éve folytat ásatásokat a lelőhelyen.

De Grummond szerint a szőlőmagok az időszámításunk szerinti első századból valók, felfedezésük pedig igazi áttörést jelent a szőlő DNS-láncát kutató szakemberek számára. "Még nagyon sok mindent nem tudunk a Chianti termőterületén termesztett szőlőről. A szőlőmagok tanulmányozása roppantul fontos a Chianti régió alakulásának megértéséhez. Nagyon sok kutatás látott napvilágot a különböző termőterületekkel kapcsolatban, ellentétben a Chiantiéval" -  nyilatkozta De Grummond az egyetem honlapjának.

A több szőlőfajta művészi házasítása során keletkező Chianti Olaszország leghíresebb vörösbora. A Chianti termőterülete az itáliai Toszkána tartomány egyik ősi bortermelő területének neve, amely Firenze, Arezzo, Siena és Grosseto környéki konkrétan meghatározott településekre terjed ki. /Forrás/