1. Az arabok és Izrael közti konfliktus a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással hadi, politikai és gazdasági síkon. A szembenállás gyökerei - a cionista mozgalom és az arab nacionalizmus megszületésével - a 19. század végére nyúlnak vissza.

2. 1956-ban a szuezi válság idején az izraeli támadásért cserébe a francia kormány atomtechnológiát ajánlott a zsidó államnak.

3. Egy katonai próbaalakulattal 1959-ben végrehajtott kutatás eredményeképpen az izraeli katonák vízadagját napi egy literről óránként egy literre emelték. A bevetésen lévő alakulatok így elkerülhették a napszúrás és a kiszáradás okozta sokkot, állóképességük pedig jelentősen javult.

4. Az 1967-es hatnapos háborút megelőzően az izraeli hírszerzés kiderítette, hogy az egyiptomi légierő reggel 7.45-kor a legsebezhetőbb. A műszakváltás miatt ugyanis ekkor az összes gép egyszerre a földön tartózkodott.

5. Hogy észrevétlenek maradjanak az Egyiptom elleni légicsapásban, az izraeli vadászgépek 640 km/h sebességgel haladtak, és nem emelkedhettek 30 méternél magasabbra.

6. Az izraeli haderő által végrehajtott 1967-es megelőző csapás manapság a világ katonai egyetemein tananyagként szerepel.

7. A szíriai haderő, hogy katonáit a napsugárzástól védje, eukaliptusz fák tövében helyezte el tüzérségi bunkereit a Golán-fennsíkon. Az izraeli hírszerzés az információ birtokában viszont pontosan tudta, hol vannak a lőállások.

8. A Golán-fennsíkon megvívott bunkerháborúban az izraeliek által használt UZI 9mm-es géppisztoly hatékonyabb volt a szíriaiak által használt AK-47-esnél: könnyebb és testhezállóbb volt, gyorsabban lehetett utántölteni.

9. 1973-as konfliktus idején azért nem rendelt el megelőző csapást Golda Meir miniszterelnök asszony, mert az izraeli titkosszolgálat nem volt minden fontos információ birtokában.

10. Az 1973-as  jóm kippúri háborúban az izraeli hadsereg - történelmében először - az atomtöltetek bevetését is fontolóra vette.

Forrás