Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Tibetben 2900 éve is végeztek agyműtétet

Agyműtétet már legalább 2900 éve végeznek – jelentette ki múlt héten egy Tibet-kutató a tibeti Tripitaka enciklopédia áttanulmányozása után.

„Az enciklopédia világosan leírja, hogy mikor és hogyan végeztek agyműtéteket” – mondta el Karma Trinley, a lhászai Tibeti Egyetem segédprofesszora. A tibeti irodalmat, a buddhizmust és kalligráfiát kutató szakember bő négy évtizede, 1970-ben kezdte el tanulmányozni a Tripitakát. „Ebben részletesen lehet olvasni arról, hogy egy indiai orvos hogyan szemléli idősebb sebész kollégáját, amint az agyműtét hajt végre egyik páciensén” – tette hozzá.

A Tripitaka szerint az indiai orvos nem vett részt a műtétben, de a beteg beleegyezésével megtekinthette az operációt. A páciens komoly fejfájással küszködött, s sokszor kemény tárgyakba verte fejét, hogy így enyhítse fájdalmait – írja a könyv. Amikor Tsogyel látta, hogy kollégája egy csipesszel közeledik a beteg agyához, rákiáltott, hogy azt először fel kell forrósítani. „Tsogyel elismert szakember volt, az agysebészeten kívül az összes orvosi eljárást ismerte” – fogalmazott Trinley. „A sebész végül megfogadta tanácsát, a műtét pedig sikeresen lezajlott” – tette hozzá.

A Tripitaka a buddhista írások legkorábbi gyűjteménye. A benne foglalt információkat szóban adták tovább, végül az i.e. 3. században jegyezték fel. A két részből – Gangyur és Dangyur – álló gyűjteményt szankszritból fordították le; a Gangyur a buddhizmus alapítója, Sakjamuni tanításait tartalmazza, míg a második rész a Gangyur interpretációiból áll össze, indiai és tibeti buddhista vezetők, tudósok és fordítók tollából, benne filozófiával, logikával, irodalommal, nyelvészettel, művészetekkel, asztronómiával, orvoslással, építészettel és különböző időszámításokkal.

Az ősi agyműtétekre először 1998-ban találtak utalást: a régészek a Csinghaj-Tibet-medencében egy olyan ember földi maradványát fedezték fel, akinek koponyáján minden valószínűség szerint műtétet végeztek el; a beavatkozásra ötezer évvel ezelőtt került sor. /forrás/

Kétméteres Buddha-szobrot tártak fel Kirgizisztánban

Kétméteres Buddha-szobrot tártak fel a kirgiz főváros, Biskek közelében.

Orosz és kirgiz régészek a Krasznaja Recska nevű falu közelében folytatnak ásatásokat, ahol egy buddhista kolostorkomplexumot tárnak fel - olvasható az Archaeologica régészeti hírportálon.

A régészek szerint a szobor a VIII-X. századból származhat, bár a pontos kormeghatározáshoz további vizsgálatok szükségesek.

Korábbi ásatások során a helyszínen buddhista szentély és temető, egy erődítmény, valamint a Karahanida-kánság idejéből származó palota romjait tárták fel.

A Karahánidák vagy Ilakhánidák közép-ázsiai, török eredetű dinasztia, amely a X. századtól 1213-ig uralkodott. A család birodalma rövid ideig volt egységes: már a XI. század első felében két kánságra esett szét, amelyek utóbb tovább aprózódtak.

/forrás/