Most, hogy vége a nyárnak, kezdek nosztalgiát érezni a Balaton iránt, sokan nyaralnak a tengernél, különböző egzotikus országokban, de nekem még mindig a Balaton az abszolút favorit és ha Balaton, akkor Balatonfüred...:) Gondoltam mutatok pár érdekességet, mi is van Balatonfüreden, hiszen a Balaton mellett nem csak fürdőzni és fagyizni lehet, KULTÚRA  és TÖRTÉNELEM is van...;)

Elsőnek valami aktuális program, ami még az utószezonba belefér, ha valaki még most menne egy kicsit Balatonozni...Romantikus reformkor - Séta a századok között elnevezéssel hatodik alkalommal rendeznek szeptember 19. és 25. között Balatonfüreden kulturális és hagyományőrző programokat - tájékoztatott Tarnai Katalin tanár, az egyhetes rendezvénysorozat egyik fő szervezője. Még több információ ITT!

 

Ha már Balatonfüred nem hagyhatom ki az Anna-bált...A balatonfüredi nyarak legismertebbnek mondható eseménye az Anna-bál, amellyel kapcsolatban az egészen friss történeti irodalomban is helyet kapnak az unalomig ismételt sablonos megállapítások. Bár a legtöbben hazafias szellemtől áthatott rendezvényként emlegetik az összejöveteleket, ezen megállapítások valóságtartalma igencsak csekély.

 

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére.
A település centrumában álló, copf-stílusú épület, melyet 1798-ban építtetett a Szentgyörgyi Horváth család, nemcsak az akkori társasági élet központja volt, hanem egyfajta szellemi alkotóműhely is, ahol a század elején kibontakozó reformkor nagyjai időről időre összegyűltek, így gyakran vendégeskedett Balatonfüreden Kossuth Lajos, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is.Anna az első bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, aki majdan a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike volt.
Az első bált követően a minden év Anna naphoz legközelebbi szombatján megtartott Anna-bál mindig is az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, ahol a haza legjelesebb művészei, politikusai nyaranként találkoztak. Sokszor és szívesen látott vendég volt Jókai Mór, Blaha Lujza és Vörösmarty Mihály. /forrás/

 

Balatonfüredi Jókai Emlékmúzeum

Jókai Mór 1857. évi első balatoni útját követően gyakran Füreden töltötte a nyár egy részét. 1867-ben telket vásárolt a fürdőhelyen és tágas, kényelmes nyaralót építtetett. 1870-től mintegy húsz éven át Füredre költözött le családjával a nyári idényre. A Balaton-parti "Senki szigetén" a táj ihletésében kiemelkedő művei sorát írta: Az arany ember, a Fekete gyémántok, a Szegénység útja, a Damokosok, a Három márványfej című regényeit, elbeszéléseket, regéket és fürdői témájú cikkeket a fővárosi lapok számára. Füredi alkotói korszakát "költészete arany kora"-ként tartja számon az utókor.

A fürdőváros központjában álló villája 1954 óta irodalmi emlékmúzeum. A látogatók az enteriőrök révén felidézhetik azt a tárgyi és szellemi miliőt, amelyben élt Jókai és családja Füreden és fogadták az írófejedelemnek hódoló vendégeiket.

A villa "szentélyében", a dolgozószobában láthatók azok az eszközök,s tárgyak, amelyek Jókai kedvteléseiről tanúskodnak: a nevezetes távcső, botgyűjteményének jeles darabjai, különféle ásványok és csigák híres kollekciójából. Felesége, Laborfalvy Róza színésznő múltját idézik színpadi kellékei és egyéb relikviái. A villában nyaraló családtagokra - köztük Jókai Rózára, a későbbi Feszty Árpádnéra - festmények, fotók, és más dokumentumok utalnak. /forrás/

 

Az én nagy kedvencem a Kékszalag vitorlás verseny, imádom a vitorlásokat, még sajnos nem volt szerencsém élőben megnézni a versenyt, de jövőre mindenképpen szeretném megnézni és egyszer még szeretnék megtanulni vitorlázni is, bár amilyen tehetséges vagyok az ilyen dolgokban lehet, hogy jobb lenne a parton maradni biztonságos távolságban a hajóktól...;)

"Egy 140-160 km-es navigációs verseny - a partok érintése nélkül - nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek elsô díja a Balaton kék szalagja volna."  Így szól a kor legjobb magyar versenyvitorlázói által 1934-ben megfogalmazott eredeti versenykiírás. A vitorlás társadalom lelkes támogatásával még ugyanabban az évben július 27-én rajtolva lefutották az első Kékszalagot.

Ezzel megszületett Európa legrégebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye. 2010-ben 623 hajó nevezett a versenyre, így a Kékszalag ma már a legnépesebb a mezőnnyel is dicsekedhet.
A legnevesebb európai „vetélytársak“ a Genfi-tavi Bol d’Or, a Boden-tavi Rund um és a Garda-tavi Centomiglia mind fiatalabbak és persze rövidebb a versenytávuk. A  valaha volt legtöbb induló s vájci verseny volt a kilencvenes évek közepén, de ma már a Balatonon vállalkoznak a legtöbben a tókerülő verseny teljesítésére.

 

 

Az első balatoni tókerülőt a kor leglelkesebb, legprogresszívebb magyar versenyvitorlázói találták ki. A harmincas években az akkori BYC tevékenységével elégedetlen tagjai alakítottak új versenyző egyesületet. A patinás klubnak akkoriban éppen nem volt jó a sportélete, inkább urizáltak, bálokat, teadélutánokat szerveztek. Nem igyekeztek versenyt rendezni, és ez bosszantotta azokat, akik igazán sportolni akartak. Tehát Balatonfüreden megalakították a Hungária Yacht Clubot, amely természetesen élenjárója lett a versenyélet fejlesztésének.

1934-ben az együtt vitorlázó jó barátok, többek között Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós és dr. Keresztúry Gyula úgy döntöttek, hogy ideje megszervezni egy különlegesen embert próbáló versenyt. A szervezôk fôleg a '20-as években rendezett Forgách Balázs vándordíj tapasztalataiból merítettek. (Ezt a versenyt többnyire a Balatonföldvár-Keszthely-Balatonföldvár, Balatonföldvár-Kenese, Kenese-Balatonfüred távokon, általában a felsorolt résztávokon naponként futották. A verseny így 3-4 napig tartott.) A Hungária Yacht Club vezetôi viszont egy megállás nélküli versenyt szerettek volna, amelynek végén a leggyorsabb hajó nyer. Egy olyat, amilyen még nem volt a Balaton történetében."Egy hosszú távú versenyen, melyet az elôre nem látható idôjárás, a váltakozó szelek, esetleg éjjel-nappal tartó egyfolytábani szolgálat, talán nélkülözések is, a rendes versenyeknél súlyosabbakká tesznek, a vérbeli vitorlás ember szemében éppen ezért vonzóbbakká lehetnek."

A versenykiírás megfogalmazása előtt felvetődött a kérdés, hogy jollékkal, vagyis egyszerű uszonyos hajókkal is szabadjon rajtolni, avagy ez igazságtalanná teszi a versengést. Az alapítók arra a megállapításra jutottak, hogy a tókerülőn bármilyen hajóval lehessen indulni és győzzön a leggyorsabb. Így az első Kékszalagon bármilyen vitorlás hajóval rajthoz lehetett állni. Győzzön a leggyorsabb, legkitartóbb!!!/forrás/

Balatonfüred honlapja!