Megihletett a Google mai Doodle-je: https://www.google.hu/

network.hu

 

"Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó" – (Kopernikusz)

 

A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruńban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen először emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelően

1473. február 19-én született a lengyelországi Torun városában. Családja rézkereskedéssel foglalkozott, neve is erre utal, mivel a Koper a latin cuprum (réz) szóból származik, a nik pedig lengyelül foglalkozást jelentő képző. 10 éves korától — édesapja halálát követően — nagybátyja gondoskodik róla. Lucas Watzelrode fromborgi kanonok unokaöccsét a humanista reneszánsz szellemének megfelelően sokoldalú műveltséghez juttatja, így támogatása lehetővé teszi, hogy pártfogoltja 33 éves koráig folytassa tanulmányait.

A csillagászattal először a krakkói Jagelló Egyetemen találkozik, ezután itáliai egyetemeken tanul jogot, orvostudományt és egyházjogot. A bolognai egyetemen csillagászati észleléseket is végez Domenico Maria di Novaraval, aki szintén felismeri a földközéppontú (geocentrikus) világrendszer tarthatatlanságát. Ekkor kezdi el foglalkoztatni a világrendszerek kérdésköre, de igazi reneszánsz ember révén sok más is leköti figyelmét. Hazatérte után nagybátyjának háziorvosa, de szegényeket is gyógyít. Arcképfestő, költő, görögből és latinból fordít, sőt egy értekezést is ír a pénzverés fortélyairól.
Kopernikusz, a csillagász a fromborki székesegyház egyik négyszögletes tornyában berendezett otthonában már csak a heliocentrikus rendszer foglalkoztatja Több mint húsz év hosszú munkájával dolgozza ki részletekbe menően a heliocentrikus világképet. Ebben segítségére van saját, korábbi gondolatainak kéziratos formában terjedő rövid esszenciája. Ez a "Nicolai Copernici de hypothesibus motuum coelestium a se constitutis Commentariolus" (Nicolaus Copernicus Kis Kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről) hangzatos címet viseli. Sokáig ismeretlen volt, csak 1878-ban került elő. Ebben mindössze 12 oldal terjedelemben foglalja össze először hét alaptételét.

network.hu

 


Elismerést szerez vele, amit jól mutat, hogy a X. Leo pápa meghívja a naptárreform előkészítéséhez. Kopernikusz elutasítja, mert szerinte még nem ismert eléggé a Nap és a Hold mozgása, a tervezett reformból nem is lesz semmi. Érdekes módon mégsem váltott ki elképzelése olyan heves ellenérzéseket az egyházi körökben, mint Galilei és Giordano Bruno. Igaz utóbbiak széles körben terjesztették tanaikat, míg Kopernikusz inkább csak tudományos körökben.

Kopernikuszon kívül mások is eljátszottak hasonló gondolatokkal. Ám vitathatatlanul ő volt az első, aki a heliocentrikus elméletet jóslatait összhangba tudta hozni a megfigyelési adatokkal. Munkájával mégis forradalmi változásokat indított el a világról alkotott ismereteink terén.

network.hu

Gondolatai Európa-szerte élénk visszhangot váltottak ki. Kopernikusz nekilátott, hogy téziseire alapozva részletesen kidolgozza az egyes égitestek mozgásait. Bár az alapfeltevések tökéletesek voltak, Kopernikusz világképe majdnem olyan bonyolultra sikeredett, mint Ptolemaioszé. Kopernikusz is kénytelen volt epiciklusokat alkalmazni, 34 kör segítségével magyarázva az égitestek által befutott pályákat. Miért nem lett egyszerűbb a világ az ő elképzeléseivel, holott a valós állapotokra épített? A válasz egyértelműen az, hogy Kopernikusz nem bírt elszakadni a körpálya dogmájától, ő is csak e tökéletes formában mert gondolkodni. Holott az égitestek ellipszispályákon mozognak. Kopernikuszt élete végéig bántotta, hogy modellje nem ad világosabb, egyszerűbb megoldásokat az égbolt jelenségeire. Ezért halogatta főművének kiadását, amely végül 1543. május 24-én, halálának napján, frissen nyomtatva került a kezébe. Kopernikusz ekkor már nem volt teljesen eszméleténél, így nem tudhatta meg, hogy a könyv elejére az egyház rövid bevezetőt íratott úgy, mintha az ő tollából származna. Ebben az olvasható, hogy az egész írást csak fikciónak kell tekinteni, a valóságban nem ez a helyzet. A mű eredeti címe De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról). Kopernikusz III. Pál pápához szóló rövid ajánlással kezdi, kifejtve, hogy joga van feltételezni a Föld mozgását, s ha lesznek olyanok, akik a Bibliára hivatkozva megtámadják, azokat megveti.

1543. május 24-én halt meg Fromborkban.

 

  1. Az égitesteknek és az égi szféráknak nincs közös középpontjuk
  2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek hanem csak a nehézkedésnek és a Hold mozgásának
  3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja, ezért is a Világmindenség középpontja a Nap közelében van
  4. A Nap — Föld távolságnak az aránya a csillagos égbolt távolságához képest kisebb mint a földgömb rádiuszának aránya a Nap távolságához, úgyhogy a csillagos égbolthoz képest elhanyagolható
  5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta levő tárgyakkal együtt naponta megfordul változatlan pólusa körül. Ezzel szemben az állócsillagok szférája, mint a legkülső égbolt, mozdulatlan
  6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mely mozgás éppúgy a Nap körül történik, mint a többi bolygó mozgása. Még más mozgásokat is végez ezeken kívül a Föld
  7. Ami pedig a bolygók mozgásánál mint direkt és retrográd mozgás látszik, nem önmagától van így, hanem csak a Földről nézve. Csak a Föld mozgása révén magyarázható az égbolt oly sokféle jelensége

network.hu


A látszólagos hurokszerű bolygómozgás kopernikuszi magyarázata: ahogy a belül keringő Föld lekörözi a kívül lassabban haladó bolygót, az látszólag egy hurkot ír le a csillagok háttere előtt

 

FORRÁS