Egyik nap, amikor haza felé jöttem láttam egy plakátot az Erzsébet jegyről és elgondolkoztam vajon kiről kapta a nevét...a feladvány nagyon egyszerűnek bizonyult és itt az eredmény... :)

Először gondoltam nézzük meg mi is az Erzsébet utalvány:

Magyarország Országgyűlése elfogadta "Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények" módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-től a béren kívüli juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt.

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagos jogosultságot kapott az új, Erzsébet-program keretében kibocsátott, étkezési célra felhasználható Erzsébet-utalvány forgalmazására.

Az Erzsébet-utalvánnyal a munkáltatók amellett, hogy széles körben felhasználható, kedvezményes adózású hideg-meleg étkezési jegyet biztosítanak a munkavállalók számára, hozzájárulnak dolgozóik elégedettségének megteremtéséhez. Az Erzsébet-utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazásából realizálható eredmény kizárólag állami közfeladat ellátására fordítható. Az Erzsébet-program a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és annak egyszemélyes tulajdonában álló Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. meglévő erőforrásait felhasználva valósul meg, a magyar költségvetést terhelő új források bevonása nélkül. Az új rendszernek köszönhetően jövőre várhatóan mintegy 10 milliárd forintot lehet majd megpályáztatni szociális célokra transzparensen, tisztán.

/forrás/

Szent Erzsébet legendája

A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 800 éve született Magyarországon. A kerek évforduló alkalmából jubileumi évet hirdettek meg, amely 2007 novemberéig tart.

Szent Erzsébet jubileumi év alkalmából XVI. Benedek pápa így ír Szent Erzsébetről:

„Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között.”

Szent Erzsébet az egyik legjobban dokumentált középkori szent, életét, legendáit számos, különböző nyelven íródott mű őrzi. Sok nemzet saját szentjeként emlegeti (élete ma már japánul is olvasható). Életvitele azóta is hatással van a karitászra, a családi életre, az irodalomra, költészetre és a művészetekre is.


De ki is volt ő valójában?

1207-ben született, Sárospatakon. Édesapja II. András (Endre) magyar király, édesanyja Merániai Gertrúd. Erzsébet kicsi korától gyakran alamizsnálkodott, és elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak. Alig volt négy éves, amikor Türingiai Hermann követséget küldött II. Andráshoz, megkérni Erzsébet kezét elsőszülött fia részére. A kislányt dúsgazdag hozománnyal adták Németföldre, honvágya csillapítására magyar dajka kísérte. Még a házasság létrejötte előtt meghalt Hermann, az örökös. A trón várományosa, Lajos herceg szíve őszinte szerelmével vette feleségül a jámbor, szépséges magyar királylányt. A legendák mindegyike megörökíti szerelmüket. Erzsébet szerető hitvese volt Türingiai Lajosnak, és csodálatos anya: három gyermeknek adott életet.

Egy alkalommal Lajos távollétében Erzsébet befogadott a várba egy leprás beteget, és urának ágyába fektette, hogy állandóan mellette lehessen és szolgálhassa. Egy váratlan pillanatban hazatért a férje. Jelentették neki a történteket. Lajos kérdőre vonta Erzsébetet, hogy ki fekszik az ő ágyában. Erzsébet magától értetődően azt mondta: Jézus Krisztus. Amikor felemelték a takarót Lajos is meglátta Jézust a leprásban. Lelkesen tekintett Erzsébetre, és így szólt: „Erzsébet, édes nővérem! Ilyen vendéget igazán gyakran fektess az ágyamba! Ezt nagyon meg kell köszönnöm neked!”

1227-ben férje egy keresztes hadjáratra indult. Erzsébet maga rajzolta fel férje ruhájára a keresztet, majd két napig lovon kísérte, alig tudott elválni tőle. Lajos útközben járványban hirtelen meghalt. Erzsébetet nagyon megviselte szeretett férje elvesztése. Férje halála után ünnepi ruhában nem látták. Visszavonult Eisenachba, ahol a ferences szerzetes Marburgi Konrád lett a lelki vezetője. 1228-ban elvonult Marburgba, ahol korházat alapított, és ferences harmadrendi lett. Sokat imádkozott, alamizsnálkodott, böjtölt. Élete végéig szigorú, öngyötrő aszkézisben élt, nem kímélte fiatal testét. Adott. Mindent, a teljes önkifosztásig. Életét számos csoda kísérte, s a fiatalasszonyt már életében szentként tisztelték. Olaszországban, ugyanebben az időben élt Assisiben egy másik csoda, Ferenc, aki szintén mindenét odaadta a szegényeknek. Az assisi szent hallott a fenn, északon, szent szegénységben élő fejedelemasszonyról, akinek köpenyét küldte el ajándékul. Erzsébet tisztelettel viselte e ruhadarabot.

1231-ben halt meg. Szent Erzsébet rövid élete során minden élethelyzetet megélt: volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt férjére várakozó feleség és volt özvegy. Minden életállapota, és az azokban való helytállása tanulságos és példaértékű lehet a ma emberének is.

Erzsébet a felebaráti szeretet szentje. Tudta jól használni vagyonát, nem ijedt meg környezete rosszallásától. Arra bíztat példája, hogy vegyük észre a rászorulót, és ne ijedjünk meg a környezetünkben felhangzó ellenvetéstől, hanem Isten erejével járjunk a Krisztusi úton.

Szent Erzsébet életéből a rózsacsoda a legismertebb. Ezért is ábrázolják többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. Édesapja megélte lánya szentté avatását. A szentté avatás után maga II. Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen.

Az Egyház 2007-ben születésének 800. évében jubileumi emlékévet hirdetett meg, amelynek keretében számos megemlékezés, kiállitás nyilt Szent Erzsébetre emlékezve, aki Európa szerte az egyik nagy tiszteletnek örvend. " Szent Erzsébetből hős szeretet árad..:" az ismert népének is igy emlékezik meg alakjáról. Máig élő tisztelete népünk egyik legnépszerübb női szentjeként tiszteli az Árpád-ház ezen nemes leányát. /forrás/