Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Dzsingisz kán sikerének és bukásának okozója

Nem rég láttam, a Dzsingisz kán, a hódító című filmet és utána kezdtem hevesen érdeklődni ki lehetett ez a nagy hódító...mi volt hódításainak és későbbi bukásának titka...

A csapadékosabbra váltó éghajlat segíthette Dzsingisz kán hódításait - állítják amerikai kutatók.

Fotó: dreamstime

Dzsingisz kán - eredeti nevén Temüdzsin - mongol nagykán és katonai vezető volt (1162-1227), aki egyesítette a mongol törzseket, és megalapította a Mongol Birodalmat, elfoglalva Ázsia legnagyobb részét (beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát), a Közel-Keletet és Kelet-Európát is. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. Régóta kutatják a kán sikerének titkát, hiszen huszonöt év alatt nagyobb területet vont uralma alá, mint a Római Birodalom négy évszázad alatt. A legújabb, Mongóliában előkerült leletek megváltoztathatják a nagykán hódításairól vallott nézeteket - olvasható a Science Magazine és a The Guardian honlapján.

Amy Hessl dendrokronológus, a Nyugat-Virginiai Egyetem tudósa kutatócsoportjával ősi lávafolyamban megőrződött faanyag alapján, egészen Kr.u. 657-ig tudta visszavezetni az éghajlat változásait Mongóliában. Az évgyűrűk az 1200-as években rendkívül szélesek voltak, ami bőséges csapadékra utal. A sok eső nemcsak a fáknak kedvezett, hanem Mongólia pusztái zöldellő legelővé válhattak, bőséggel ellátva élelemmel az előretörő hadsereg sok ezer lovát, valamint a harcosok élelmezésére szolgáló jószágot.

Az évgyűrűkből a kutatók azt is kiolvasták, hogy 1258 körül hirtelen sokkal hidegebbre és szárazabbra fordult az éghajlat. Körülbelül ebben az időszakban kezdett széthullani a Mongol Birodalom, és Dzsingisz kán utódai a fővárost a mai Peking területére telepítették át. A mongóliai történések azonban egy globális éghajlati esemény részei voltak, a legújabb londoni régészeti leletek ugyanis azt mutatják, hogy az adott időszakban katasztrofális éhínség sújtotta Angliát, sok ezer áldozatot követelve. A klímaváltozásért egy masszív vulkánkitörés okolható, amely óriási mennyiségű hamut juttatva a légkörbe világszerte elhomályosította a Napot.

Forrás: MTI
http://www.ng.hu/Civilizacio/2012/09/dzsingisz_kan_sikerenek_es_bukasanak_okozoja

STAR WARS

Egy lassan már "történelmivé" vált filmsorozat: STAR WARS

A Csillagok háborúja (eredeti címe: Star Wars) egy űropera filmsorozatnak, irodalmi műveknek és számítógépes játékoknak a neve. Mindezek George Lucas filmrendező ötletei alapján készültek el. A filmek cselekménye a Galaktikus Köztársaság és a Galaktikus Birodalom közti átmenetek, valamint a Galaktikus Polgárháború (amely a Lázadó Szövetség és a Galaktikus Birodalom között zajlik) körül forog. Valójában az egész cselekmény a jó és a rossz harcát jelképezi. A történet „réges régen, egy messzi-messzi galaxisban…” játszódik. Az eredeti Csillagok háborúja-trilógia, főleg annak elsőként vetített része, az Egy új remény (IV. epizód) úttörő jelentőségű volt a sci-fi műfajában mind tartalmilag, mind a technikai megvalósítást tekintve, de az előzmény-trilógia (Baljós árnyak, A klónok támadása, A Sith-ek bosszúja) is számos újítást hozott magával. /forrás/

James Bond: 50 éve a filmvásznon

Gondoltam aktuális téma most, hogy jön a következő 007-es film a hétvégén a magyar mozikba is, a Skyfall!!! :)

Imádom ezt a számot! <3

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szép nők, kultikussá vált mondatok, gyors autók és a legkülönlegesebb kütyük. A vodka-martinit szigorúan felrázva és nem keverve issza - noha ezzel hozzáértők szerint nem kellene felvágnia -, általában karcolások nélkül éli túl a legveszélyesebb akciókat, és rendületlenül, idestova ötven éve - 1962. október 5-e óta - áll őfelsége, II. Erzsébet szolgálatában a filmvásznon James Bond, minden idők leghíresebb titkosügynöke, akit először a Dr. No című alkotásban, Sean Connery megformálásában láthatott a nagyközönség.

Azóta, hogy a 007-es ügynök fél évszázaddal ezelőtt egy atomreaktor gyöngyöző hűtővízébe dobta ellenségét, 22 kémkaland került a vászonra. A Goldfinger, a Tűzgolyó vagy épp a Gyémántok az örökkévalóságnak mind-mind fogalommá, a vérbeli akciófilmek, a finom humor és erotika jelképévé váltak. Nem mellesleg az anyagi sikeré is: az eddigi Bond-filmek ugyanis jócskán négymilliárd dollár feletti bevételt hoztak a jegypénztáraknál. Ezzel ez a mozitörténelem legjövedelmezőbb szériája.

A világot egy ital és egy nő között megmentő Bond parancsnokot eddig hatan játszották el a vásznon: Sean Connery volt az első 007-es. Csakúgy mint a skót színész, londoni kollégája, Roger Moore is hétszer bújt Ian Fleming figurájának bőrébe, George Lazenbynek és Timothy Daltonnak kevesebb jutott, annál nagyobb sikere volt viszont a szériába az 1990-es évek közepén új életet lehelő Pierce Brosnannek.

Az utóbbi években Daniel Craig alakította a vásznon a brit hírszerzés, az MI6 manapság igencsak ridegnek ábrázolt hősét. A "Bond, James Bond" bemutatkozás legközelebb október végén hangzik el, akkor kerül a mozikba a Skyfall című epizód, ez lesz Craig harmadik Bond-alakítása. Roger Moore szerint amúgy elődje, Sean Connery volt köztük a legjobb, de "Daniel Craig is fantasztikus színész" és olyan 007-es, amelyet a modern kor megkövetel.

Fleming írásai a hidegháború csúcspontján születtek, a Nyugat és a Kelet szembenállását a vasfüggöny leomlása után ezért más konfliktusokkal kellett helyettesíteni. A producereknek azonban sikerült átvezetniük Bondot egy új korba, a 007-es manapság a nemzetközi terrorizmus ellen veszi fel a harcot - vagy azokkal, akik rafináltabbnál rafináltabb módon, például a Föld vízkészlete és ásványkincsei felett uralkodva akarják leigázni a világot.

Persze a cselekmény csak másodlagos a karakterek mögött - ebben szinte teljes az egyetértés a rajongók és a szakértők körében. Ha már a karakterekről van szó: M, Q, a titkárnő Miss Moneypenny állandó részesei voltak a Bond-filmeknek, de Moneypenny egy ideje már eltűnt, csakúgy mint Q, aki a hírek szerint most visszatér. Bond mellől sohasem hiányoztak a szép nők: Ursula Andress, Michelle Pfeiffer, Sophie Marceau, Halle Berry is megfordult az ügynök oldalán.

Kultikussá váltak a főgonoszok is, csakúgy mint a Bond-filmek zenéje. Elég csak Shirley Bassey dalait említeni vagy Tina Turnert, aki a Goldeneye című dalt énekelte az Aranyszem című epizódban. A Bond-filmekben felcsendülő jellegzetes dallam amúgy Monty Norman műve. Legendák szerint mindössze két perc alatt komponálta a hangsort, amely körül aztán vita alakult ki közte és kollegája, John Barry között.

A Dr. No bemutatásakor még egyáltalán nem volt garantált a siker. Hollywoodban túlságosan is britnek tartották a történetet, egyetlen ottani filmcsillag sem akarta eljátszani Bondot. A kémsztorira végül Albert R. "Cubby" Broccoli és Harry Saltzman producerek csaptak le. Sean Connery csak a harmadik választás volt, még rendező sem akadt. Végül aztán Terence Young ráállt, hogy elkészíti a filmet.

A forgatásra egymillió dollár állt rendelkezésre, a munkálatokat Jamaicán kezdték meg 1962 januárjában, de ott spóroltak, ahol csak tudtak. Az M irodájában látható képek például papírkartonból voltak. Manapság Broccoli lánya, Barbara és mostohafia, Robert G. Wilson már 200 millióból készítheti a Bond-filmeket. A költségvetés mellett más is változott az évek során: míg M-et korábban csak férfiak játszották, most már évek óta Judi Dench alakítja. Sokak szemében már-már pedig szentségtörőnek tűnhet, de a 007-es a Skyfallban már nem vodka-martinit, hanem sört fog kortyolni.

Forrás: http://mult-kor.hu/20121005_james_bond_50_eve_a_filmvasznon

Margaret Thatcher, a Vaslady

A Vaslady

Mai bejegyzésemet az egyik legutóbb látott mozifilm ihlette, a Vaslady. Nagyon jó kis film volt és maga a főszereplő Meryl Streep volt, aki alakításáért Oscar-díjat is kapott... :)


Margaret Hilda Thatcher (Grantham1925október 13. – ) brit konzervatív politikus1975és 1990 között a Konzervatív Párt vezetője, 1979 és 1990 között az Egyesült Királyságminiszterelnöke volt, egyben az eddigi egyetlen nő, aki ezen tisztségeket betöltötte. Miniszterelnöksége alatt zajlott le a Falkland-szigeteki háború, amelynek sikere nagyban hozzájárult 1983-as újraválasztásához. 1984-ben járt Magyarországon is. A szovjetektőlkapta a „Vaslady” becenevet, melyet büszkén vett tudomásul. Hevesen ellenezte és napjainkban is ellenzi Nagy-Britannia EU-tagságát. Ellentmondást nem tűrő személyisége miatt 1990-re népszerűsége annyira lecsökkent, hogy kénytelen volt lemondani.

Életrajz

Thatcher 1925október 13-án született az angliai Granthamben (Lincolnshire), Margaret Hilda Roberts néven. Édesapja Alfred Roberts egy vegyesbolt tulajdonosa volt a városban, édesanyja Beatrice Roberts (született: Beatrice Stephenson). Metodistakeresztény vallású.

A középiskola elvégzése után 1944-ben vegyésznek kezdett tanulni Oxfordban1946-ban elnöke lett az Oxfordi Egyetem Konzervatív Egyesületének. Egyetemi tanulmányai végeztével kutatóként dolgozott különböző brit élelmiszeripari cégeknél.

Versenybe szállt az 1950-es és 1951-es választások alkalmával. Eközben ismerkedett meg Denis Thatcherrel, a gazdag üzletemberrel, akihez 1951-ben férjhez is ment. Végül az 1959-es választások során jutott be a Parlament alsó házába.

Az 1970-es választások után a konzervatívok alakíthattak kormányt, amelyben Thatcher az oktatási miniszteri posztot töltötte be Edward Heath kormányában. 1974-ben a konzervatívok elvesztették a választásokat. 1975-ben indult a Konzervatív Párt elnöki posztjáért, ő volt Heath egyetlen komoly kihívója. A választást kisebb meglepetésre február 11-én meg is nyerte.

A hetvenes évek második felétől egyre inkább megerősödött az a meggyőződése, hogy Nagy-Britanniának radikálisan meg kellene változtatnia politikáját, hogy olyan szabad magánvállalkozások jöjjenek létre, melyeknek működésébe nem szólhat bele sem az állam, sem pedig a szakszervezetek. Az 1978-79-es sztrájkhullámok alatt politikájának népszerűsége annyira megnőtt, hogy 1979-ben megnyerte a parlamenti választásokat is. A kampányban Thatcher üzenete az volt, hogy a Munkáspárt az állami beavatkozások pártja és hogy a szakszervezetek túszává vált.

Így 1979-ben ismét a konzervatívok alakíthattak kormányt, és május 4-én Thatcher lett az első női brit miniszterelnök.

1984-ben ír terroristák merényletet követtek el ellene, de neki sikerült elmenekülnie. 11 évig volt miniszterelnök. 1990-ben visszavonult. /Forrás/

Véres gyémánt és ami mögötte van

Mostanában minden bejegyzésemet filmek ihletik, lassan átnevezhetném a blogom törisfilm-blognak vagy valami hasonlónak...:) A mai bejegyzésemet a Véres gyémánt című akcióthriller ihlette, aminek a főszereplője Leonardo DiCaprio. A film története egyszerre összetett és egyszerű: Solomon (Djimon Hounsou), akit elválasztanak a családjától és arra kényszerítenek, hogy a gyémántmezőkön dolgozzon, egy nap különleges drágakövet talál, amit élete kockáztatásával elrejt, hogy az érte kapott pénzzel megmentse a családját. Archer (Leonardo DiCaprio), az exzsoldos tudomást szerez a kincsről és Mady Bowen (Jennifer Connelly) újságírónő közvetítésével Solomon mellé szegődik abban a reményben, hogy a kincs sikeres értékesítésével ő is jól jár és végre elhagyhatja Afrikát. A két ember sorsa végzetesen összefonódik az életveszélyes vállalkozás során. A fimben láthatjuk a kemény gyémánt üzlet nagyágyúit, a helyi kormányt, amit tulajdonképpen a gyémánt fejesek megvásároltak, a helyi gerilla harcosokat. Teljes képet kaphatunk arról mi is zajlik Afrikában, hogy tulajdonképpen a gyémánt, az arany többet ér a helyi kormányoknak, mint az emberélet. A filmen belül több kisebb történet van elrejtve: az egyik kis történet, hogy Solomon fia a helyi gerilla szervezetbe kerül bele, és alig 12 évesen fegyvert adnak a kezébe, bedrogozzák és a csatatérre vezérlik; a másik ilyen, Archer története, ami pedig a helyi fehér lakosság helyzetét is bemutatja. Ezenfelül a menekült táborokat, a helyi hétköznapokat is látjuk, a segélyszervezetek elkeseredett, sokszor reménytelen munkáját...Archer a film egészében egy anyagias szemétládának tűnik, akit csak a gyémánt érdekel, Mady a humanizmus, a remény képviselője a filmben, aki a világ elé akarja tárni mi is zajlik Afrikában, Solomon pedig az afrikai népességet jelképezi, a helyi hatalmi viszályok áldozatait, akik számára nagyon kevés remény van egy normális életre, vagy egyáltalán az életre...

Szereplő(k): /forrás/
Leonardo DiCaprio (Danny Archer)
Djimon Hounsou (Solomon Vandy)
Jennifer Connelly (Maddy Bowen)
Arnold Vosloo (Coetzee)
Michael Sheen (Simmons)
Jimi Mistry (Nabil)
Stephen Collins (Walker)

Szerintem mindenképpen érdemes megnézni ezt a filmet, ez most nem törisfilm, viszont van történelmi háttere, amit ITT megtaláltok. De ennél is fontosabb talán véleményem szerint, hogy ez egy mai történet, sajnos nap, mint nap ez zajlik Afrika egyes részein vagy még rosszabb...és egyszerűen a világ nem akar róla tudni vagy tudunk róla, de nem tehetünk semmit ellen. Hétköznapi emberként kevés hatalmunk van, elmehetünk esetleg önkéntesnek(én tervezem) vagy adónk 1%-át adhatjuk, adományozhatunk, de szerintem az is elég most, ha megnézzük ezt a filmet és máshogy tekintünk a kezünkön lévő ékszerekre - esetleg a szerencsések az eljegyzési gyűrűjükre -  és kicsit elgondolkozunk azon, hogy milyen ára lehetett annak az ékszernek  és, azon is, hogy milyen szerencsések vagyunk és hálát adunk Istennek, hogy ilyen jól élünk, mert igen is szerencsések, áldottak vagyunk, hogy Európába születtünk, európai embernek...

Ha esetleg felkeltette érdeklődésedet a téma, ITT találsz róla egy részletes beszámolót, ami részletesen foglalkozik a gyémántokkal, a gyémánttőzsdével, ahol a gyémántokat értékesítik...

Marie Antoinette királyné szüzessége

Az olvasóközönség egy része mindig is rendkívüli érdeklődést tanúsított a híres emberek nemi élete iránt, az írók és újságírók közül pedig sokan mindent elkövettek érdeklődésük kielégítésére. Elég volt néhány információtöredék ahhoz, hogy egész legendakörök szövődjenek egy-egy uralkodó vagy politikus szerelmi élete köré, s ha a történet elég sikamlósnak bizonyult, senki sem törődött többé a hitelességével. XVI. Lajos francia királyról például mindenki tudni vélte, hogy igen komoly szexuális problémái voltak.

A legenda
Legtöbb életrajzírója szerint XVI. Lajos fitymaszűkülete miatt nem volt képes hosszú ideig gyermeket nemzeni feleségének, Marie Antoinette-nek, sőt sokáig a szüzességét sem tudta elvenni. 1777-ben aztán, házasságuk hetedik évében (!) felkereste őket Marie Antoinette bátyja, II. József császár, aki meggyőzte sógorát a sebészi beavatkozás szükségességéről. XVI. Lajos alávetette magát a műtétnek – egyes életrajzírói szerint maga végezte el egy ollóval (!) –, ezután pedig hipp-hopp, a királyné teherbe esett, s hamarosan négy gyermekük született. Happy end! Szép, kerek történet ez, minden megtalálható benne: gyönyörű, kielégítetlen fiatalasszony, jó szándékú, balga, impotens férj, segítőkész idősebb rokon, titkos műtét és természetesen bőséges gyermekáldás. Az egyetlen probléma csak az, hogy nem éltek hosszú és boldog életet gyermekeik körében, hanem a francia forradalomban mindkettejüket kivégezték. Egy kis vérszag azonban még érdekesebbé teszi a történetet.

Ezt a legendát Stefan Zweig 1932-ben megjelent, egyébként kiváló és olvasmányos Marie Antoinette-életrajza terjesztette el széles körben. Szerinte a királyné kielégületlensége rejlik felelőtlen, meggondolatlan, komolytalan magatartásának, a monarchia tekintélycsökkenésének, s végső soron talán magának a francia forradalomnak a hátterében is. Aligha csodálkozhatunk, hogy egy 1881-ben született, viktoriánus szellemben nevelkedett író – aki Freud barátja és rajongója volt – efféle következtetésekre jutott, annál furcsább azonban, hogy Marie Antoinette és XVI. Lajos mai életrajzíróinak többsége is elfogadja ezt az interpretációt. A királyné elhúzódó szüzességének és XVI. Lajos intim műtétjének történetét ugyanis egyáltalán nem támasztják alá komoly bizonyítékok. Egy ennyire bizalmas természetű ügyben természetesen aligha lehet bármit is teljes bizonyossággal megállapítani, annyi azonban nyilvánvaló, hogy a rendelkezésünkre álló tényeknek egy jóval racionálisabb magyarázata is összeállítható.

A tények
A későbbi XVI. Lajos király 1770-ben kötött házassága után jó ideig nem közeledett feleségéhez. Anyósát, Mária Teréziát ez érthetően nyugtalanította, s mind Marie Antoinette-től, mind Mercy osztrák nagykövettől magyarázatot követelt. Mercy természetesen mentegetni akarta a császárné lányát, s felvetette azt a lehetőséget, hogy a férj az, aki egészségügyi okokból képtelen a normális nemi életre. Mercy pletykáit Aranda spanyol nagykövet már mint nyilvánvaló és közismert tényeket fejtette ki diplomáciai levelezésében. Az életrajzírók többsége pedig tőle vette át a fitymaszűkület legendáját. XVI. Lajost azonban trónörökös korában hat- és tizenhat évesen is alapos szakorvosi vizsgálatnak vetették alá (különösen házassága előtt), és semmiféle rendellenességet nem találtak nála. A trónörökös nemzését megnehezítő fizikai sajátosságok aligha kerülték volna el az orvosok figyelmét.

1777-ben II. József császár látogatást tett sógoránál. Annak azonban semmi nyoma nincs, hogy távozása után a királyon műtétet hajtottak volna végre. Versailles világában, ahol az uralkodópár nyilvánosan kelt fel, feküdt le, étkezett, és még első gyermekük születése is nyilvánosan történt, egy efféle orvosi beavatkozás nem kerülhette volna el a kortársak figyelmét. Egy bizonyos: Lajos a műtét után jó néhány napig nem tudott volna kilovagolni, a király naplójából azonban kiderül, hogy a kérdéses időszakban rendszeresen vadászott. József sem említett semmiféle műtétet leveleiben. Ehelyett 1777. június 9-én igen durva hangnemű beszámolót küldött öccsének, Lipótnak a királyi pár szexuális életéről. Szerinte Lajos csak behatol feleségébe, majd ejakuláció nélkül visszavonul, “és jó éjszakát kíván”.

“Bárcsak egyszer jelen lehetnék, én rendbe tenném a dolgokat! Meg kellene jól korbácsolni, hogy ejakuláljon, akár a szamarakat!”

Finom és megértő kommentár. II. József minden bizonnyal ugyanolyan empátiával és óvatossággal kezelte húga házaséletét, mint amilyet később uralkodóként tanúsított a magyar rendekkel szemben. Arra azonban nem utal, hogy mindezt az érintettek hozták volna a tudomására, s valószínű, hogy az egész történet csak versailles-i pletykákon alapul.

Egy másik levelében József azzal dicsekszik Lipótnak, hogy a francia királyi pár megköszönte neki, hogy rendbe hozta házaséletüket (műtétről itt sincs szó). Ezt a köszönőlevelet azonban a történészek ez idáig hiába keresték a bécsi levéltárakban, s elképzelhető, hogy csak József képzeletében létezett. A császár híres volt arról a meggyőződéséről, hogy mindenkinél mindent jobban tud, s minden bizonnyal sógorát és húgát is elhalmozta tanácsaival, arra azonban nincs bizonyíték, hogy Lajos és Antoinette különösebb hálával fogadták volna agresszív okoskodásait. Versailles-ból való távozása után viszont valami mégiscsak történt: a királyné lelkes hangnemű levelet írt anyjának házasélete boldogságáról, mire Mercy és Aranda kombinálni kezdtek, s arra a következtetésre jutottak, hogy a király hozzájárult a műtéthez. A jó hírhez Aranda még egy kis történetet is kerekített, mely szerint a király közölte nagynénjeivel, nagyon élvezi az újonnan felfedezett gyönyöröket, és sajnálja, hogy e felfedezésre nem korábban került sor. Megint egy lélektanilag valószínűtlen história: vajon a közismerten szemérmes és visszafogott, huszonkét éves uralkodó miért éppen vénkisasszony nagynénjeinek újságolta volna el szexuális élményeit?

Az tény, hogy József látogatása után Marie Antoinette teherbe esett – csak éppen egy teljes év telt el a látogatás után, tehát korántsem lehetett közvetlen összefüggés a császár tanácsai és az örvendetes családi esemény között, ahogy azt oly sokan feltételezték.