Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Holokauszt emléknap

2012. január 27.  ENSZ Holokauszt Emléknap

ELHURCOLT ÉLETEK


Megemlékezés az ENSZ Holokauszt Emléknapján

A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány az auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának 67. évfordulóján, január 27-én közös megemlékezést rendezett a Páva utcai intézményben. A megemlékezésen beszédet mondott Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. Az évfordulón megnyíló, Elhurcolt életek című kiállítás egy korhű vasúti szerelvényben mutatja be közel 450 ezer magyar állampolgár utolsó útját a megsemmisítő táborokba. A megemlékezésen zenei és irodalmi összeállítás hangzott el.  Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója olvasta fel az ENSZ emléknapi felhívását, Ban Ki Mun ENSZ főtitkár üzenetét. /forrás/

Kedvenc költőm, Radnóti Miklós verseivel szeretnék emlékezni a holokauszt áldozataira, többek között magára Radnótira is, aki egy holokauszt volt maga is...


ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonok
fölött régóta már csak      a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.




RAZGLEDNICÁK

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

3

Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

4

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

Tanulmánykötet a numerus claususról

Tanulmánykötet jelent meg az 1920-as numerus clausus törvényről Jogfosztás - 90 éve címmel; a könyv a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tavaly rendezett kétnapos nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza - közölte a kiadó, a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület.

Mint írták, a Molnár Judit által szerkesztett kiadványban jeles történészek teszik közzé tanulmányaikat. Szakály Sándor elsősorban azt elemzi, hogy miként viszonyult a magyar tisztikar a "zsidókérdéshez" 1938-tól, az úgynevezett első zsidótörvény elfogadásától kezdve.

Hajdu Tibor a numerus clausus okait és hatását elemzi. Megállapítja, hogy "a törvény jelentőségét nem lehet alábecsülni, mert olyan jogi keretet teremtett, amiről 1848 óta eladdig szó sem lehetett, vagyis előfutára volt a későbbi, náci szellemű jogalkotásnak" - fogalmaztak.

Fazekas Csaba tanulmánya összefoglalja Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök parlamenti, illetve a numerus claususszal kapcsolatos egyéb közéleti tevékenységének - ismert és kevésbé ismert - mozzanatait, valamint azoknak a korabeli sajtóban tapasztalható tükröződését.

A szakértők közül Vonyó József írása Gömbös Gyula fajvédő csoportjának a zsidókérdésben 1920 nyaráig kialakított álláspontjáról ad áttekintést, részletesen elemzi, miként következtek ebből a törvény vitájában hangoztatott nézeteik, érveik. Külön kitér a fajvédő párt programjában és propagandájában megfogalmazott törvénykritikára is.

Frank Tibor a Magyarországot ért 1918-1920-as traumával foglalkozik írásában, ami jó háttérrel szolgálhat a korszak értelmiségi exodusának megértéséhez. Kitér arra is, hogy "bár a numerus clausus törvény az egyetemre készülő zsidó fiatalok számára különösen nehéz helyzetet teremtett, az emigráció minden diplomás számára komolyan megfontolandó lehetőség volt" - tették hozzá.

Karády Viktor a tanulmányában arra a következtetésre jutott, miszerint a numerus clausust ott hajtották végre komolyabb szigorral - elsősorban a fővárosi egyetemeken és egyes szakfőiskolákon -, ahol ennek érdekében az intézmények használói és vezetői nagyobb nyomást gyakoroltak, vagy ahol ugyanők "közvetlen utcai vagy belső nyomásnak voltak kitéve".

A kötetet összesen húsz szerző jegyzi. Az 1920. évi XXV. törvénycikk "a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" rendelkezett. A törvény harmadik bekezdése a végrehajtási utasítással együtt létrehozta a zsidó emberek faji kvótáját, így korlátozva a felvehető zsidó hallgatók számát. /forrás/

Raoul Wallenberg embermentő munkássága Budapesten

Raoul Wallenberg és a svéd embermentő tevékenység 1944-45-ben Budapesten

Raoul Wallenberg, más független államokat képviselő diplomaták, valamint magyar segítőik, zsidó szervezetek és a Vöröskereszt munkája által több tízezer ember menekült meg a második világháború utolsó éveiben. Raoul Wallenberg a humanizmus, a bátorság, az önfeláldozás szimbólumává vált. Emlékét ma is nagy tisztelettel ápolják Magyarországon.

Wallenberg Budapesten

A hitleri Németország 1944. március 19-én szállta meg Magyarországot. A megszállás után Adolf Eichmann kapta azt a feladatot, hogy a németbarát magyar kormánnyal együttműködésben irányítsa a magyarországi deportálásokat. Magyarországon ekkor körülbelül 700 000 zsidó élt. Többségüket szűk két hónap alatt német haláltáborokba szállították. Ám a budapesti zsidóság deportálása Horthy közbelépésére valamint nemzetközi tiltakozások – többek közt V. Gusztáv Svéd király tiltakozásának – hatására ekkor még nem kezdődött meg.

A Carl Ivan Danielsson követ valamint Per Anger tanácsos vezette budapesti svéd követség ebben az időszakban kezdett különféle módszerekkel védelmet biztosítani a valamilyen módon Svédországhoz kötődő magyar zsidóknak. Ideiglenes útleveleket, beutazási vízumról és svéd állampolgársági kérelemről szóló igazolásokat állítottak ki, és ezek az okiratok később igen sok ember megmenekülésében játszottak fontos szerepet. Más független diplomáciai képviseletek – többek közt a svájci – szintén hasonló iratokat bocsátottak ki.

Raoul Wallenberg 1944 júliusában érkezett Magyarországra azzal a feladattal, hogy vezesse és kiterjessze a később már több mint 300 segítő részvételével folyó embermentő munkákat. Kiküldetését az amerikai War Refugees Board kezdeményezte, és amerikai finanszírozással valósult meg.

Wallenberg hamarosan megtervezte a híres Schutzpasst (védlevelet). A fogalom később szorosan összekapcsolódott a svéd embermentő munkával. A Schutzpass igazolta, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt állt.

A budapesti zsidók helyzete drámaian romlott 1944. október 15-től, azaz a nyilas hatalomátvétel után. Wallenberg az új magyar kormánnyal folytatott tárgyalásai során elérte, hogy a kormány elismerjen 4 500 darab Schutzpasst. Az okiratok által nyújtott védelemnek köszönhetően tulajdonosaik sokkal kevésbé voltak kiszolgáltatva a nyilas hatalom akcióinak, és őket nem deportálták.

Emellett Wallenberg felelt a nemzetközi gettóban (Szent István park környéke) található körülbelül harminc védett „svéd házért” is. Ezt a gettót a nyilasok hozták létre a nemzetközi védelem alatt álló zsidók számára. Az itt élők élelmiszer- és gyógyszerellátásához jól szervezett apparátusra volt szükség.

A koncentrációs táborok és munkatáborok felé vonatok és halálmenetek indultak. Wallenberg több alkalommal közbeavatkozott a vasútállomásokon és utak mentén. Védleveleket osztott ki, hogy minél több embert menthessen meg.

Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el Budapestről. Az orosz katonai erők ekkor vonultak be Pestre. Wallenberg ekkor saját szabad akaratából látogatott el az orosz erőkhöz, és azt kérte, hogy vigyék az ország keleti részén lévő főhadiszállásra. Ezután tartóztatták le. Későbbi sorsa, és orosz fogságának története ismeretlen. Orosz közlések szerint 1947-ben kivégezték a moszkvai Ljubljanka-börtönben.

/Forrás/

 

Isten a vádlottak padján

Nem régiben láttam egy nagyon groteszk filmet a Viasat Historyn, már a címe is furcsa volt, de gondoltam megnézem, a címe : Isten a vádlottak padján...azért ez durva...Ám ami ennél is durvább az a történet:

"1943-ban Auschwitz egyik rideg barakkjában várja a végzetét egy csapat férfi: egy fizikus, egy kesztyűkészítő, két rabbi, egy jogászprofesszor, egy bűnöző és még sokan mások. Elkeseredetten küzdenek - nemcsak a túlélésért, hanem hogy megtalálják létük értelmét. Miközben várják, hogy kiderüljön, a gázkamrákba menők közé válogatták-e őket, a nácik már-már elviselhetetlen kegyetlensége közepette a foglyok választ keresnek kérdésükre: milyen lehet Isten természete, hogy jóváhagy ennyi szenvedést? miért pont őket, a zsidókat bűnteti?" /forrás/

Engem ez a film mélyen megrendített, teljesen más szemszögből mutatta meg a holokauszt borzalmait, a zsidók viszonyát Istenhez. Ez a film egyszerre tragikus és komikus,azonban roppant tanulságos...szerintem érdemes megnézni.

Vetítés: 20:00, Vasárnap (augusztus 14.), Viasat History

Az örmény népirtás és Hitler

Az örmény népirtás vagy másnéven holokauszt ma is igazán "forró" témának számít a diplomácia és a történelem világában is. A mai napig sokan gondolják úgy, főleg törökök, hogy az örmény népirtás nem történt meg, csak propaganda, de a valóság sajnos más, igen is megtörtént az örmény népirtás, amit a világ többi országa tétlenül végig nézett, bezárkozott és úgy tett, mintha meg se történt volna...talán pont ez a magatartásforma adta a holokauszt ötletét Hitlernek...Példának nézzük meg ezt a képet első körben, ami az örmény népirtásról készült, szerintem kísértetiesen hasonlít az auschwitzban vagy más náci haláltáborokban készült képekre.

Az örmény halottak száma 1914 és 1918 között

Bár nincs teljes konszenzus abban a kérdésben, hogy hány örmény vesztette életét az örmény genocídium során, abban a nyugati tudósok általában egyetértenek, hogy az 1914 és 1918 között elpusztult örmények száma meghaladja az ötszázezret. A különböző becslések háromszázezer (a hivatalos török álláspont szerint) és másfél millió (Örményország, Argentína és néhány más állam szerint) között mozognak. Az Encyclopædia Britannica hivatkozik Arnold J. Toynbee, a brit külügyminisztérium hírszerzőtisztjének a kutatására, aki úgy becsülte, hogy körülbelül hatszázezer örmény „halt meg vagy mészárolták le a kitelepítés során” csak 1915-ban és 1916-ban.

Az örmény népirtás hatása Adolf Hitlerre

Gyakran felvetődik, hogy az örmény genocídium hatással volt Adolf Hitlerre, többször beszélt ugyanis a törökök által az örmények ellen elkövetett gyilkosságokról.[75] Bizonytalan, hogy mennyit tudott Hitler az örmény népirtásról, de többször tett utalást megsemmisítésükre.[76] A legismertebb beszéd, melyben Hitler az örményeket említi, egy katonai tanácskozáson hangzott el 1939 augusztusában, a Lengyelország elleni invázió előtt:

"Kiadtam a parancsot − és bárkit, aki csak egy szóval is bírálni mer ezért, a kivégzőosztag elé állíttatok − hogy háborús céljaink nem csak bizonyos vonalak elérését, hanem az ellenség fizikai megsemmisítését is magukban foglalják. Ennek megfelelően halálfejes alakulatomat riadókészültségbe helyeztem − egyelőre csak keleten − azzal a paranccsal, hogy küldjenek halálba irgalmatlanul és könyörület nélkül minden lengyel származású és nyelvű férfit, nőt és gyereket. Csak így szerezhetjük meg azt az életteret [Lebensraum], amelyre szükségünk van. Végül is, ki beszél ma már az örmények megsemmisítéséről? "

Az 1939-es beszédnek legalább két hasonló változatát ismerjük a német Hadvezetőségi Levéltárból, de ezen kívül is számos feljegyzés maradt fenn Hitlernek az örményekkel kapcsolatos megjegyzéseiről. Például 1931-ben, két évvel azelőtt, hogy Németország vezérévé emelkedett volna, Hitler egy interjúban megjegyezte, hogy „az emberek mindenütt egy új világrendre várnak. Mi egy nagy újrabenépesítő politikát kívánunk bevezetni (…) emlékezzen csak az örmények kiirtására.” 1943-ban, az európai zsidók kiirtására való törekvése tetőpontján Hitler az alábbi szavakkal kérte a magyar zsidók deportálását Magyarország kormányzójától, Horthy Miklós tengernagytól: „Azok a nemzetek, amelyek nem rázták le a zsidókat a nyakukról, elpusztultak. Erre a legismertebb példa egy valaha oly büszke nép bukása − a perzsáké, akik ma már csak a szánalmas örmények alakjában élnek.” /forrás/

Ha a téma jobban érdekel hamarosan könyv készül a témában a Vatikán közreműkédésvel:

A Vatikán is részt vesz az I. világháborús örmény népirtásról szóló, tanúvallomásokat és más történelmi dokumentumokat ismertető könyv elkészítésében - közölte a Szentszék.

A kiadványban megjelenő iratok egy része a Vatikán titkos archívumából került elő - mondta el Sergio Pagano, az archívum vezetője kedden sajtótájékoztatón. A dokumentumokból kiderül, hogy a török katonák hogyan kegyetlenkedtek az örményekkel, többek között a terhes nőkkel is. "Hit nélkül csak a sötétséget látnám a történelem e fejezeteiben" - mondta a szentszéki archívum vezetője.

Az elmúlt években a Vatikán többször foglalkozott az Oszmán Birodalomban élő örmények 1915-ben kezdődött tömeges, úgynevezett áttelepítésével, amelynek több mint egymillió örmény esett áldozatul./forrás/

Facebook őrületben a történészek is

A FACEBOOK a 21. századi fiatalok közösségi oldala, ma már mindenkinek nem csak a tiniknek vagy fiatal felnőtteknek van facebookja, hanem mindenkinek, ez alap. A fiatalok többsége ott éli a közösségi életét, ott kommunikál ismerőseivel, játszik, közli állapotát és ki tudja még mi mindent csinálunk ott, én például ebben a pillanatban is be vagyok jelentkezve, bár semmit sem csinálok, de ott van egy oldal címkén, hogy "facebook" és ettől nyugodtabb vagyok. És hogy miért foglalkozom most a facebook-jelenséggel egy töri blogban, a válasz nagyon egyszerű, mert a történészek is egyre többen fordulnak a facebook felé, hogy régi rejtélyeket megoldjanak, keresett személyeket megtaláljanak, például a holokauszt túlélőit és azok leszármazottait...Részletek ITT!

Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt

Lengyel-magyar barátság

Az egyetlen lengyel középiskola a második világháború ideje alatt Magyarországon működött, Balatonbogláron.

Stanisław Gabriel Worcell (1799-1857), a neves lengyel publicista 1849-ben a következő megállapítást vetette papírra: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futva összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”

Németország a Fall Weis-tervnek megfelelően 1939. szeptember 1-jén hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. A baráti látogatásra Gdańsk körzetébe érkezett Schleswig-Holstein német hadicirkáló hajnali 4 óra 45 perckor, minden előzetes felszólítás nélkül lőni kezdte a Gdański-öböl erődjét, a Westerplattét. A maroknyi, Henryk Sucharski őrnagy parancsnoksága alatt álló lengyel őrség hatalmas vérveszteségek árán, egy hétig tartotta magát. A német hadigépezetet azonban nem lehetett megállítani. Konstanty Ildefons Gałczyński szép versben emlékezett meg a westerplattei hősökről: „Mikorra a napok beteltek, / s kezdett a nyárvég őszre válni, / négyes sorokban égbe meneteltek / a Westerplatte katonái. (…) Rég volt oly szép nyár a tájon. (…) S így énekeltek. Fáj a seb, / de egy se volt, ki félne tőle, / most menetelnünk annál édesebb / a tágas mennyei mezőkre. (Gáspár Endre fordítása)

A németek hamar elérték Varsót. Szeptember 3-án a lengyel kormánnyal kötött szerződés értelmében Anglia, majd Franciaország hadat üzent Németországnak. A lengyel hadsereg részben védekező, de – olykor eredményes – támadómanővereket is végrehajtott. A Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékában foglaltak szerint szeptember 17-én a Vörös Hadsereg átlépte Lengyelország keleti határait és betört az országba. Lengyelország harapófogóba került. Tragikus évek köszöntöttek az országra.

A földdel egyenlővé téve

Ilyen körülmények között a lengyelek – katonák és polgári személyek – hatalmas tömege indult el végeláthatatlan menekültútjára. A katonák, hogy a nyugaton szerveződő lengyel hadseregbe lépjenek; a polgári személyek pedig azért, hogy túlélhessék a világégést. A lengyel kormány tagjai egy, a románokkal 1921. március 3-án aláírt, titkos védelmi szerződés értelmében Romániába távoztak, de ott, megszegve a megállapodást, még aznap internálták őket.

A magyar kormány – ebben a lengyelek számára kilátástalan helyzetben – segítő kezet nyújtott. Teleki Pál miniszterelnök – Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel egyetértésben – utasítást adott, hogy a lengyel menekültek előtt a magyar határokat nyissák meg; ezt 1939. szeptember 18-án hivatalosan is közölték a lengyel követtel, Leon Orłowski gróffal. Itt kell megemlíteni, hogy a magyar politikai élet számos kiválósága, az arisztokrácia döntő hányada a lengyel menekültügy támogatója volt. Természetesen ide kell sorolni magát a kormányzót, Horthy Miklóst is. A németek rendszeres tiltakozása ellenére mindvégig kitartottak álláspontjuk mellett.

Magyarország a világháború alatt mintegy százezer lengyel menekültet fogadott be. Ezek között számos gyermek és fiatal volt, akik szüleikkel együtt hagyták el hazájukat. Ezen fiatalok oktatására külön gondot fordítottak lengyel és magyar részről egyaránt. A szmolenszki tragédiában életét vesztett Andrzej Przewoźnik, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára, a magyar–lengyel-barátság elkötelezettje könyvében aláhúzza, mennyire fontos volt a menekültek körében az iskolai oktatás az elemitől az egyetemekig. Már 1939 novemberében megnyitotta kapuit Balatonzamárdi községben a Lengyel Gimnázium és Líceum, amelyet később, összevonva a szikszói iskolával, 1940 júniusában Balatonboglárra helyeztek át. 1944-ig, Magyarország német megszállásáig ez az intézmény adta a legnagyobb lengyel iskolai közösséget; mintegy hatszáz tanuló került ki falai közül. Hivatalosan elismert érettségi bizonyítványt adott, amellyel felsőoktatási intézményekbe lehetett beiratkozni. /forrás/

Receptek, amelyek túlélték a holokausztot

Családi történetekkel fűszerezett különleges szakácskönyv jelent meg az Egyesült Államokban: a kiadványban a zsidó konyha olyan régi receptjei szerepelnek, amelyek túlélték a holokausztot.

A Recipes Remembered: A Celebration of Survival című kiadvány szerzője June Feiss Hersh, aki lengyel, osztrák, német, magyar, cseh, román, orosz, ukrán és görög családok történeteibe ásta bele magát. A könyvben 80 személyes történet és 175 régi kóser recept olvasható. Az eladásokból származó bevételekkel a zsidó örökséget gondozó New York-i múzeumot segítik.

A könyv érdekessége, hogy ha a családi emlékezet elhomályosult egy-egy receptnél, ünnepelt séfek és a gasztronómiában jártas szakemberek igyekeztek saját fortélyaikkal kiegészíteni, színesíteni a fejezetet. Az 56 éves szerző többek közt azért vetette papírra a történeteket, mert úgy gondolja, hogy eltűnőben vannak az amerikai emlékezetből a kelet-európai gyökerek. "Felemelően és pozitív csengéssel akartam megragadni történeteiket az ételeken és gyerekkorukon keresztül" - mondta.

A legmeglepőbb, ami az írónő számára kutatásai alatt világossá vált, hogy mennyire összetett, ellentmondásos is ez a világ. "Hogy jellemezne egy nőt, aki Németországban született, majd elmenekült, és Dominikán telepedett le, ahol aztán banánnal főzött, de csinált bécsi szeletet is. Zsidó vagy német szakács? Esetleg dominikai? Nem hinném, hogy azok, akik megveszik a holokauszt túlélők szakácskönyvét, csirkés rizs receptjére számítanak..." - fogalmazott. /forrás/