Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Ami velünk történik holnap már történelem

Sokszor érzem úgy, hogy a történelem részese vagyunk, hiszen, ami ma megtörténik, az holnap már múlt, pár év múlva szinte történelem. Nem rég volt egy történelmi esemény: pápaválasztás és lett egy új pápánk, de hagyom, hogy inkább a HVG cikke meséljen helyettem. :)

HVG CIKKE

Az egész teremtett világ, de különösen a szegények, elesettek őrzése Róma püspökének feladata; a pápának ezt az alázatos, hitben gazdag szolgálatot kell szem előtt tartania - mondta szentbeszédében az új katolikus egyházfő a Szent Péter-bazilika lépcsőjén rendezett szentmisén. Ferenc pápa megáldotta a Szent Péter téren összegyűlt mintegy százezer embert, majd kíséretével fél tizenkettő körül visszavonult a Szent Péter bazilikába, ahol fogadta a beiktatásán megjelent politikai vezetőket, köztük 31 államfőt és 11 miniszterelnököt.

Kedden délelőtt kezdődött meg az új katolikus egyházfő, Ferenc pápa beiktatási szertartása a Szent Péter-bazilika főoltáránál kedden délelőtt. A pápa először a keleti egyházak pátriárkáival Szent Péter apostolnak a bazilika főoltára alatti sírjánál imádkozott. A Szent Péter-bazilikában csak a bíborosok álltak fehér miseruhában az oltár körül. A bazilikából a pápa és a bíborosok kivonultak a Szent Péter térre, ahol a bazilikához vezető lépcsőn felállított szabadtéri oltárnál koncelebrálták a szentmisét.

Felhúzták Ferenc ujjára a pápai halászgyűrűt

A mise kezdetén Jean-Louis Tauran protodiakónus bíboros a pápa vállára helyezte a palliumot, a bíborosi testületet vezető Angelo Sodano pedig felhúzta a ujjára a pápai halászgyűrűt. A pallium ugyanaz, amelyet még XVI. Benedek pápa viselt. A gyűrűt az 1963-ban megválasztott VI. Pál pápa számára készítették, de ő nem hordta.

Fotó: AFP / Alberto Pizzoli

A misét a pápa az egyház 180 tagjával koncelebrálta: bíborosokkal, közöttük Erdő Péter esztergom-budapesti érsekkel, a pátriárkákkal, valamint José Rodríguez Carballo ferences legfőbb elöljáróval és Adolfo Nicolas jezsuita generálissal. Az oltár baloldalán a keresztény egyházak küldöttségei foglaltak helyet, jobbra az állami delegációk. Az oltárral szembeni első sorokban a zsidó és muzulmán küldöttségek ülnek. A Szent Péter teret zsúfolásig megtöltő tömeg csendben imádkozva követi a misét.

Szent Józsefről beszélt

Ferenc pápa köszönetét fejezte ki, hogy első nyilvános szentmiséjét Szent József, Jézus nevelőapja ünnepén mutathatja be. Emlékeztetett arra, hogy elődje, XVI. Benedek pápa (Joseph Ratzinger) névnapja is e napon van, és kérte, hogy a hívek vegyék körül őt imádsággal, szeretettel. Köszöntötte a bíborosokat, a püspököket, a papokat, a diakónusokat, a szerzeteseke, az apácákat és minden világi hívőt. Külön megköszönte a keresztény egyházak, a zsidó és egyéb vallási közösségek képviselőinek jelenlétét. Üdvözölte a megjelent állam- és kormányfőket, a külföldi küldöttségeket és a diplomáciai testületet.

Fotó: AFP / Filippo Monteforte

Olasz nyelven elmondott beszédében arra az evangéliumi szakaszra utalt, amelyet ősi hagyomány szerint görögül, az evangélium eredeti nyelvén olvasott fel egy görög diakónus. Szent József feladata az volt - mondta -, hogy "kustos" (védelmező) legyen, védje, oltalmazza Máriát és Jézust. Ez kiterjed az egész egyházra, őrzi és védelmezi Krisztus misztikus testét, az egyházat, amelynek a Szent Szűz az előképe.

Szent József alázattal, csendben, teljes hűséggel gyakorolta a rá bízott feladatot, Mária és Jézus védelmezését akkor is, amikor nem értett meg mindent - hangsúlyozta a pápa. Törődéssel és szeretettel kísérte őket, a betlehemi születés, a zaklatások, az egyiptomi menekülés idején, Jézus eltűnésekor és megtalálásakor a jeruzsálemi templomban, a názáreti házban eltöltött évek alatt, amikor fiát az ácsmesterségre megtanította. Szent Józsefben azt a példát kell látni, hogy miként válaszolhatunk Isten hívására: készségesen, nyitottsággal - mondta.

"A hatalom mindig szolgálat"

"Nem ember által épített házat akar az Úr, hanem maga építi a házat élő kövekből, a Szentlélek segítségével" - jelentette ki tapssal többször megszakított szentbeszédében. "Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra, a környezetre és minden élőlényre, különösen az elesettekre, a szegényekre" - folytatta.  A hatalom mindig szolgálat, a pápa szolgálata, hogy megőrizze Isten népét - mondta a katolikus egyházfő. Arra kérte a világ gazdasági és politikai vezetőit, hogy ők is legyenek a teremtett világ őrzői.

Fotó: AFP / Gabriel Bouys

"Mindent az ember őrzésére bíztak. Ha az ember nélkülözi ezt a felelősséget, nem törődik a teremtett világgal és testvéreivel, akkor a pusztítás kerül előtérbe. Sajnos minden korszakban vannak olyan emberek, mint Heródes, akik "az ember arcát lerombolják, eltorzítják". Nem szabad megengedni, hogy a pusztítás és a halál erői fenyegessék a világot. De ahhoz, hogy az ember a világot megoltalmazza, saját szívét is meg kell tisztítania. "A gyűlölet, a gőg és az irigység beszennyezi az életet" - mondta a pápa.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad félni a jóságtól és a gyengédségtől. Hozzátette: csak aki szeretettel és gyöngédséggel szolgál, az tud megőrizni. Hangsúlyozta, hogy a gyengédség nem a gyengeség, éppen ellenkezőleg, az erős lélek jele. "Csak aki szeretettel szolgál, az tud védelmezni" - hangsúlyozta péteri szolgálatának megkezdésekor elmondott szentbeszédében Ferenc pápa.

Fotó: AFP / Alberto Pizzoli

Egyszerű fehér miseruha

Ferenc pápa egyszerű fehér miseruhában mutatta be a szentmisét. Ezt az eseményt helytelenül nevezik beiktatásnak, mert nincs olyan földi tekintély, aki a pápát "beiktathatná". Székfoglalónak sem lehet nevezni, mert Róma püspökének széke a Lateráni Bazilikában van, ahol Ferenc pápa néhány hét múlva ünnepélyes szentmisét fog bemutatni. A keddi esemény helyes megnevezése ezért: Róma püspöke péteri szolgálatának megkezdése.

Fotó: AFP / Filippo Monteforte

A pápa először a keleti egyházak pátriárkáival Szent Péter apostolnak a bazilika főoltára alatti sírjánál imádkozott. Elővették a még hétfőn az apostol sírjánál elhelyezett pápai jelvényeket, a palliumot és a halászgyűrűt.

Fotó: AFP / Vincenzo Pinto

Székfoglalási miséje előtt Ferenc pápa fehér színű nyitott autóval körbejárta a zsúfolásig megtelt Szent Péter teret. Amikor a jármű feltűnt a téren, a tömeg üdvrivalgásban tört ki. Olaszok és külföldiek zászlóikat lobogtatták. "Viva il papa!" (Éljen a pápa!) – kiabálták. Az egyházfő a nem páncélozott terepjárón állva üdvözölte az őt éltető tömeget, s elődeinél hosszabb kört tett a téren.

Mosolygós pápa

A tömegben az autó többször megállt, a pápa leszállt és személyesen adta áldását gyerekekre és egy betegre is, aki kerekes székről nyújtotta felé a kezét. A biztonsági emberek igyekeznek követni a pápát, aki maga döntötte el, hol kíván megállni és leszállni a járműről. A terepjárón a pápa mellett volt Alfred Xuareb, XVI. Benedek személyi titkára és Sandro Mariotti, a nyugalmazott pápa volt inasa is.

Fotó: AFP / Gabriel Bouys

A mosolygós pápa a kezével integetett a hívőknek és többször is azt mondta olaszul, hogy Ciao! (Szervusztok!) "Messziről jöttél, de máris meghódítottál bennünket!" – olvasható az egyik magasba tartott transzparensen. A térről a pápa a Szent Péter-bazilikába ment, ahol megkezdődik a beiktatási szertartás.

A tömeg órákkal a szertartás kezdete előtt elindult a térre. A római metró fél hatos üzembe állásakor emberáradat várakozott az állomásokon, hogy eljusson a Szent Péter térhez közeli megállóba.

Esernyő nélkül

"Végre esernyő nélkül látjuk a pápát!" – mondták a napsütésben a Szent Péter tér felé siető emberek, akik a pápává választás estéjén esőben ünnepeltek.

Fotó: AFP / Vincenzo Pinto

A katolikus egyház új vezetője kedd reggel telefonon keresztül szólt az argentin hívőkhöz, akik a Buenos Aires-i Plaza de Mayo téren gyűltek össze. "Együtt haladjunk! Vigyázzunk egymásra! Az Úr jó és mindig megbocsát! Ne féljetek!" – mondta II. János Pál beiktatási beszédének ismert mondatát idézve. A pápa 8 óra 50 perckor elhagyta a vatikáni Szent Márta-házat és nyitott terepjáróval körbejárja a Szent Péter teret.

Forrás: http://hvg.hu/vilag/20130319_Hataemas_a_tomeg_Ferenc_papa_megerkezett

Szent Patrik napja

Szent Patrik napja (írül Lá ’le Pádraig vagy Lá Fhéile Pádraig) évente tartott ünnep Szent PatrikÍrország egyik védőszentje tiszteletére, az íreknemzeti ünnepeMárcius 17-én tartják, azon a napon, melyen a hagyomány szerint Patrik meghalt.

Munkaszüneti nap Észak-ÍrországbanÍrországbanMontserratban és Newfoundland és Labrador kanadai tartományban. Kanada többi részén, azEgyesült KirályságbanAusztráliábanÚj-Zélandon és az Egyesült Államokban sok helyen megünneplik, de nem hivatalos ünnepnap. (Forrás: wikipédia)

BUDAPESTEN ÍGY ÜNNEPELTÉK SZENT PATRIK NAPJÁT!

Tüntetéstől a hóvirágig: a Nemzetközi Nőnap rövid története

Március 8-án tartják a Nemzetközi Nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az az ötlet, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. 1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot.


Tüntető nők 1979-ben Teheránban

A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő - emlékére. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.

A Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.



Az ünnep időközben sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Ugyanakkor az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel követeléseikre, a nőknek a társadalomban viselt óriási szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára, védtelenségére a figyelmet, arra, hogy hiába biztosít az állam számukra jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét. Magyarországon - az Európai Bizottság 2006-ban közzétett jelentése szerint - átlagosan 11 százalék az eltérés a női és a férfi fizetések között, s a nők körében nagyobb a munkanélküliség.


Nőnap a Nemzeti Sporcsarnokban, 1950

Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek, mint a nők: amíg egy férfi 1 dollárt keres, kolléganője ugyanazért a munkáért átlagosan 78 centet kap. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, s ez a különbség annál nagyobbra nő, minél több gyermekük van, egy háromgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.

Sok helyütt e napon civil szervezetek a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat: a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog sem véd kellően, s e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. /Forrás/

540 éve született Kopernikusz

Megihletett a Google mai Doodle-je: https://www.google.hu/

network.hu

 

"Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó" – (Kopernikusz)

 

A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruńban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen először emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelően

1473. február 19-én született a lengyelországi Torun városában. Családja rézkereskedéssel foglalkozott, neve is erre utal, mivel a Koper a latin cuprum (réz) szóból származik, a nik pedig lengyelül foglalkozást jelentő képző. 10 éves korától — édesapja halálát követően — nagybátyja gondoskodik róla. Lucas Watzelrode fromborgi kanonok unokaöccsét a humanista reneszánsz szellemének megfelelően sokoldalú műveltséghez juttatja, így támogatása lehetővé teszi, hogy pártfogoltja 33 éves koráig folytassa tanulmányait.

A csillagászattal először a krakkói Jagelló Egyetemen találkozik, ezután itáliai egyetemeken tanul jogot, orvostudományt és egyházjogot. A bolognai egyetemen csillagászati észleléseket is végez Domenico Maria di Novaraval, aki szintén felismeri a földközéppontú (geocentrikus) világrendszer tarthatatlanságát. Ekkor kezdi el foglalkoztatni a világrendszerek kérdésköre, de igazi reneszánsz ember révén sok más is leköti figyelmét. Hazatérte után nagybátyjának háziorvosa, de szegényeket is gyógyít. Arcképfestő, költő, görögből és latinból fordít, sőt egy értekezést is ír a pénzverés fortélyairól.
Kopernikusz, a csillagász a fromborki székesegyház egyik négyszögletes tornyában berendezett otthonában már csak a heliocentrikus rendszer foglalkoztatja Több mint húsz év hosszú munkájával dolgozza ki részletekbe menően a heliocentrikus világképet. Ebben segítségére van saját, korábbi gondolatainak kéziratos formában terjedő rövid esszenciája. Ez a "Nicolai Copernici de hypothesibus motuum coelestium a se constitutis Commentariolus" (Nicolaus Copernicus Kis Kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről) hangzatos címet viseli. Sokáig ismeretlen volt, csak 1878-ban került elő. Ebben mindössze 12 oldal terjedelemben foglalja össze először hét alaptételét.

network.hu

 


Elismerést szerez vele, amit jól mutat, hogy a X. Leo pápa meghívja a naptárreform előkészítéséhez. Kopernikusz elutasítja, mert szerinte még nem ismert eléggé a Nap és a Hold mozgása, a tervezett reformból nem is lesz semmi. Érdekes módon mégsem váltott ki elképzelése olyan heves ellenérzéseket az egyházi körökben, mint Galilei és Giordano Bruno. Igaz utóbbiak széles körben terjesztették tanaikat, míg Kopernikusz inkább csak tudományos körökben.

Kopernikuszon kívül mások is eljátszottak hasonló gondolatokkal. Ám vitathatatlanul ő volt az első, aki a heliocentrikus elméletet jóslatait összhangba tudta hozni a megfigyelési adatokkal. Munkájával mégis forradalmi változásokat indított el a világról alkotott ismereteink terén.

network.hu

Gondolatai Európa-szerte élénk visszhangot váltottak ki. Kopernikusz nekilátott, hogy téziseire alapozva részletesen kidolgozza az egyes égitestek mozgásait. Bár az alapfeltevések tökéletesek voltak, Kopernikusz világképe majdnem olyan bonyolultra sikeredett, mint Ptolemaioszé. Kopernikusz is kénytelen volt epiciklusokat alkalmazni, 34 kör segítségével magyarázva az égitestek által befutott pályákat. Miért nem lett egyszerűbb a világ az ő elképzeléseivel, holott a valós állapotokra épített? A válasz egyértelműen az, hogy Kopernikusz nem bírt elszakadni a körpálya dogmájától, ő is csak e tökéletes formában mert gondolkodni. Holott az égitestek ellipszispályákon mozognak. Kopernikuszt élete végéig bántotta, hogy modellje nem ad világosabb, egyszerűbb megoldásokat az égbolt jelenségeire. Ezért halogatta főművének kiadását, amely végül 1543. május 24-én, halálának napján, frissen nyomtatva került a kezébe. Kopernikusz ekkor már nem volt teljesen eszméleténél, így nem tudhatta meg, hogy a könyv elejére az egyház rövid bevezetőt íratott úgy, mintha az ő tollából származna. Ebben az olvasható, hogy az egész írást csak fikciónak kell tekinteni, a valóságban nem ez a helyzet. A mű eredeti címe De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról). Kopernikusz III. Pál pápához szóló rövid ajánlással kezdi, kifejtve, hogy joga van feltételezni a Föld mozgását, s ha lesznek olyanok, akik a Bibliára hivatkozva megtámadják, azokat megveti.

1543. május 24-én halt meg Fromborkban.

 

  1. Az égitesteknek és az égi szféráknak nincs közös középpontjuk
  2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek hanem csak a nehézkedésnek és a Hold mozgásának
  3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja, ezért is a Világmindenség középpontja a Nap közelében van
  4. A Nap — Föld távolságnak az aránya a csillagos égbolt távolságához képest kisebb mint a földgömb rádiuszának aránya a Nap távolságához, úgyhogy a csillagos égbolthoz képest elhanyagolható
  5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta levő tárgyakkal együtt naponta megfordul változatlan pólusa körül. Ezzel szemben az állócsillagok szférája, mint a legkülső égbolt, mozdulatlan
  6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mely mozgás éppúgy a Nap körül történik, mint a többi bolygó mozgása. Még más mozgásokat is végez ezeken kívül a Föld
  7. Ami pedig a bolygók mozgásánál mint direkt és retrográd mozgás látszik, nem önmagától van így, hanem csak a Földről nézve. Csak a Föld mozgása révén magyarázható az égbolt oly sokféle jelensége

network.hu


A látszólagos hurokszerű bolygómozgás kopernikuszi magyarázata: ahogy a belül keringő Föld lekörözi a kívül lassabban haladó bolygót, az látszólag egy hurkot ír le a csillagok háttere előtt

 

FORRÁS

Szent Bálint napja, a szerelmesek ünnepe

Kíváncsi lettem honnan ered a híres valentin nap, így egy picit keresgéltem és a Múlt-kor történelmi portálon akadtam egy érdes cikkre a témában.

Február 14. az angolszász országokból mostanra hozzánk is eljutott Valentin, azaz Szent Bálint napja, amikor a szerelmesek kölcsönösen tudatják egymással érzéseiket. A mára rózsaszínű bazsalygássá szelídült egykori termékenységi ünnep az ókori ifjak számára feledhetetlen élmény lehetett: meztelenül rohangálhattak Róma utcáin. A Múlt-kor összeállítása a jeles nap ősi pogány gyökereinek, keresztény átváltoztatásának és apáról-fiúra szálló néphagyományainak nyomába ered.

További érdekességeket itt találtok a témáról: ITT!!!!


Szulejmán kalendárium

VS.

1528. január 27.

I. Szulejmán szövetséget köt Szapolyaival

I. Szulejmán Isztambulban szövetséget köt Szapolyai Jánossal, akinek védelmet ígér Ferdinánddal szemben.

 

Egy kis kalendárium, csak mert kezdtem a megkedvelni azt a Szulejmánt, akit a törökök próbálnak eladni a világnak, egy romantikus hős szerelmes, intelligens, vonzó stratéga, nagyszerű politikus, igazi diplomata stb. Nagyon érdekesnek találom, ahogy egy-egy film, sorozat mennyire képes formálni a történelemhez, a történelmi eseményekhez való viszonyúnkat. Találtam egy nagyon jó blogot és ott egy jó cikket a sorozatról, ajánlom mindenki figyelmébe, aki kicsit más szemszögből is szívesen nézni az eseményeket, magát a sorozatot akár...BLOG LINKJE!

Egy kis kalendárium erre és a kövekező hétre

1919. január 29. | A „legbátrabb város” kiűzi a cseh megszállókat - részletek

1814. január 29. | Napóleon győzelmet arat Blücher fellett - részletek
1790. január 28. | A „nevezetes tollvonás” - részletek
1077. január 28. | Véget ér Henrik császár Canossa-járása - részletek
1242. január 27. | Árpád-házi Szent Margit hercegnő születése - részletek
1593. január 27. | Kezdetét veszi Giordano Bruno római pere - részletek
1699. január 26. | A karlócai béke - részletek
1788. január 26. | Megérkeznek az első telepesek Ausztráliába - részletek
1947. január 25. | Al Capone halála - részletek
1738. január 25. | A Porta Erdély fejedelmévé nevezi ki Rákóczi fiát - részletek
41. január 24. | Caligula császár halála - részletek
1458. január 24. | Királyválasztás a Duna jegén - részletek

Forrás: http://www.rubicon.hu/magyar/nyitolap/

100 éve ezen a napon süllyedt el a Titanic

Ki ne ismerné a világ talán leghíresebb és legtragikusabb történetű óceánjáróját, a Titanicot, az álmok hajóját...

1912-ben indul útjára a világ legnagyobb, legelegánsabb, legbiztonságosabbnak vélt óceánjárója, a Titanic. A csodálatos hajón sokféle ember utazik, köztük Jack (Leonardo DiCaprio) és Rose (Kate Winslet), akik két teljesen különböző világból érkeztek, de mégis összehozza őket a sors. Amikor a vesztébe száguldó hajó jéghegynek ütközik, már nem csak szerelmükért, hanem az életben maradásukért is meg kell küzdeniük.

Belfastban elkezdik építeni a világ legnagyobb gőzhajóját, melynek hossza nagyobb, mint a korabeli New York legmagasabb felhőkarcolója. A hajótest építése feszített tempóban zajlik és két évig tart, a belső dekoráció megalkotása pedig újabb egy évet vesz igénybe. A Titanic 1912. április 10-én, egy szerdai napon, déltájban hagyja el Southampton kikötőjét, hogy újabb két megállás után New York felé hajózzon. És bár a Titanic útja során számos figyelmeztető jelzést kap más hajóktól, amelyek a jéghegyek közelségére hívják fel a luxushajó figyelmét, április 14-én este 11 óra 40 perckor - alig öt nappal azután, hogy útnak indult - jéghegynek ütközik. Április 15-én hajnali fél háromkor, kevesebb mint három órával a végzetes ütközés után pedig már az Atlanti-óceán fenekén pihen.

Titanic, a film:
Rendező és forgatókönyvíró: James Cameron
Szereplők:
Leonardo DiCaprio (Jack Dawson)
Kate Winslet (Rose)
Bill Paxton (Brock Lovett)
Gloria Stuart (Rose Dawson Calvert)
Frances Fisher (Ruth DeWitt Bukater)
Billy Zane (Caledon Hockley)
Bernard Hill (Edward John Smith kapitány)
Suzy Amis (Lizzy Calvert)
Kathy Bates (Molly Brown)
/Forrás/

A Titanic másik arca...

Ez volt a James Cameron által megalkotott Titanic, most nézzünk meg pár videót, amit a youtube-on találtam, csak úgy random...igazán megható.

1929. február 11. A lateráni egyezmény megkötése

„Olaszország elismeri a Szentszék Vatikán feletti teljes tulajdonjogát, kizárólagos és teljes hatalmát, illetve fennhatóságát összes járulékával és alapítványával együtt, úgy, ahogy az ma is fennáll, megteremtve ezzel Vatikánvárost azon különleges célokra, és feltételek mellett, melyek az Egyezményben foglaltatnak.”

(Részlet a lateráni egyezményből)


1929. február 11-én kötötte meg Benito Mussolini és Pietro Gasparri, XII. Pius pápa bíboros államtitkára a lateráni egyezményt, mely majdnem hat évtized után rendezte a Szentszék és az egységes olasz állam viszonyát.

A Pápai Állam Kis Pipin frank uralkodó (ur. 741-768) adományának köszönhetően a középkortól fogva Latiumtól egészen Romagnáig, a Pó torkolatáig terjedt, az olasz egyesítés nagy műve azonban az egyházfő birtokainak csorbulását eredményezte. Olaszország születése után, 1861-től a pápa hatalma már csak Róma környékére terjedt ki, miután pedig a francia védnökség – a poroszokkal vívott háború folytán – megszűnt, II. Viktor Emánuel király (ur. 1849-1878) csapatai az Örök Városba is bevonultak. A pápák ugyanakkor a fennálló helyzetet nem ismerték el, magukat a „Vatikán foglyának” nyilvánították, és bezárkóztak abba a palotakomplexumba, ami napjainkban az Egyházi Állam magját képezi. Bár az olasz kormány 1870 után tekintélyes kárpótlást ajánlott fel az egyházfő számára, a Szentszék ezt nem volt hajlandó elfogadni. A tárgyalások csak az 1920-as évek második felében kezdődtek újra, XI. Pius engedékeny magatartására pedig éppen a válságos anyagi helyzet szolgáltatott okot; a Mussolini-féle fasiszta vezetéssel folytatott alkudozásokat egyébként Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa vezette.

A hároméves alkudozás eredményeként 1929. február 11-én megszületett a lateráni egyezmény, melyet III. Viktor Emánuel (ur. 1900-1946) nevében a Duce, Benito Mussolini, az egyházfő képviseletében pedig Pietro Gasparri bíboros államtitkár írt alá. A szerződés három részből állt: egy politikai és egy gazdasági egyezményt, illetve egy konkordátumot tartalmazott. Az első cikkelyek elismerték a Vatikán szuverenitását és a szabad pápaválasztást, ugyanakkor Rómát Olaszország fővárosának nyilvánították, tehát sikeresen megoldották az országegyesítés óta húzódó úgynevezett „római kérdést.” A lateráni egyezmény emellett részletesen felsorolta, hogy a Vatikánon kívül mely birtokok, illetve épületek maradtak az Egyházi Állam birtokában: az olasz fél a pápa tulajdonjogát 23 római ingatlan – zömében templomok, paloták, illetve az egyház kezében lévő médiumok, például a Vatikáni Rádió épülete – felett ismerte el, a fontosabb birtokok közül pedig meg kell még említenünk a Castel Gandolfó-i nyári palotát és a főváros katakombáit is. A független Egyházi Állam a szerződésben semlegességet vállalt a nemzetközi kérdésekben, Olaszország pedig „cserében” államvallásának ismerte el a katolicizmust.

A lateráni egyezmény értelmében a pápa 750 millió lírát, illetve 1 milliárd líra értékű államkötvényt kapott kárpótlásul Olaszországtól, ami ugyan kedvezőtlenebb volt az 1871-es ajánlatnál, XII. Pius azonban semmilyen pénzösszegért nem volt hajlandó feláldozni a Vatikán teljes szuverenitását. 1929. február 11-től ez a státus hivatalos elismerést nyert, a szerződés harmadik része, a konkordátum pedig részletesen szabályozta a Szentszék és az olasz állam kapcsolatát. Ennek értelmében Mussolini – illetve hivatalosan III. Viktor Emánuel – garantálta az Egyházi Állam védelmét, engedélyezte a szabad istentiszteleteket, eltörölte a korábban hozott egyházellenes törvényeket és a Szentszék kizárólagos befolyása alá rendelte a házassági ügyeket. A Duce ahhoz is hozzájárult, hogy az iskolákban kötelezővé tegyék a katolikus hitoktatást, ezzel együtt viszont a lateráni egyezmény megtiltotta a papok politikai szerepvállalását és párttagságát, illetve szigorú kritériumokat állított az Olaszországban kinevezett klerikusokkal kapcsolatban.

A Mussolini és Gasparri között köttetett lateráni egyezmény tehát véget vetett a Risorgimentót követő zűrzavaros állapotoknak, és úgy rendezte az Egyházi Állam állapotát, hogy az az olasz vezetés és a pápa számára is megfeleljen. A fasiszta kormányzat és a Vatikán között a későbbiekben csak egy alkalommal támadt vita a lateráni egyezmény miatt: XII. Pius pápa az 1938. évi zsidótörvények kihirdetését követően fejezte ki tiltakozását, ugyanis a zsidók és nem zsidók házasságának tilalmára vonatkozó jogszabállyal Olaszország megsértette a konkordátum egyik legfőbb pontját. Annak dacára tehát, hogy ez a szerződés „viharos időkben”, a fasizmus éveiben született meg, a kompromisszum később kiállta az idő próbáját: a paktumot az 1947. évi köztársasági alkotmány is megerősítette, így a lateráni egyezmény az 1984. évi módosítások – például a katolicizmus államvallási státusának megszüntetése – ellenére máig meghatározza az Egyházi Állam jogi helyzetét. /forrás/

Holokauszt emléknap

2012. január 27.  ENSZ Holokauszt Emléknap

ELHURCOLT ÉLETEK


Megemlékezés az ENSZ Holokauszt Emléknapján

A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány az auschwitz–birkenaui haláltábor felszabadulásának 67. évfordulóján, január 27-én közös megemlékezést rendezett a Páva utcai intézményben. A megemlékezésen beszédet mondott Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete, dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, prof. dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója és Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke. Az évfordulón megnyíló, Elhurcolt életek című kiállítás egy korhű vasúti szerelvényben mutatja be közel 450 ezer magyar állampolgár utolsó útját a megsemmisítő táborokba. A megemlékezésen zenei és irodalmi összeállítás hangzott el.  Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója olvasta fel az ENSZ emléknapi felhívását, Ban Ki Mun ENSZ főtitkár üzenetét. /forrás/

Kedvenc költőm, Radnóti Miklós verseivel szeretnék emlékezni a holokauszt áldozataira, többek között magára Radnótira is, aki egy holokauszt volt maga is...


ERŐLTETETT MENET

Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonok
fölött régóta már csak      a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, -
de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

Bor, 1944. szeptember 15.




RAZGLEDNICÁK

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

3

Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

4

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.