Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Búcsúzunk 2011-től 2/1

Ez az év is eltelt, nem is olyan rég kezdtem el ezt a töris blogot, magamnak vagy talán embernek, akik erre tévednek és érdeklődnek a történelem iránt. Igyekeztem nem a klasszikus történelem óra feelingben írni, nyilatkozni (ez hol sikerült, hol nem), de azért örülök, hogy írhatom ezt a blogot...

Ami tegnap történt az ma már történelem, az elmúlt évben sok olyan dolog történt, ami szerintem biztos helyet kap majd a jövő generáció történelem könyveiben...nézzünk párat csak címszavakban...:

A 2011-es év első fele

Január 1.
„Jó hír Európának, hogy rajtunk a sor – ezzel indította útjára a 2011-es esztendőt Orbán Viktor miniszterelnök, aki annak kapcsán volt ilyen derűlátó az Európai Tanács honlapján megjelent interjúban, hogy hazánk vehette át fél évre az EU soros elnökségét.

Január 14.
A budapesti Kossuth téren több ezres tüntetés zajlott a sajtószabadságért.

Január 16.
A Nyugati téri West Balkán nevű szórakozóhelyen három fiatal lány vesztette életét a hétvégi buli során. A több ezres tömegben pánik tört ki, a három lány valószínűleg a menekülés közben került a földre, ahol a tömeg eltaposta őket.

Február 2.
A szlovák parlament újra megszavazta az Ivan Gasparovic államfő által korábban megvétózott államnyelvtörvényt.
Február 15.

Líbiában tüntetések kezdődtek a négy évtizede hatalmon lévő Moammer el-Kadhafi távozását követelve, a hónap végén az ellenzék Bengáziban átmeneti kormányt alakított.

 

Február 28.
A 83. Oscar-gálán A király beszéde című angol filmdráma kapta a legjobb filmért járó elismerést.

Március 10.

A dalai láma bejelentette, hogy lemond az emigráns tibeti kormány vezetéséről és visszavonul a politikai élettől.

Március 11.
A Richter-skálán 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti partvidékét, majd szökőár árasztotta el a térséget. Az áldozatok száma meghaladta a húszezret, s súlyos károkat szenvedett a Fukusima atomerőmű, a nukleáris balesetet utólag a legmagasabb fokozatúnak minősítették.

Március 14.
Beterjesztette az Országgyűlés elé alkotmányjavaslatát a Fidesz-KDNP.

Március 15.
Nem hivatalos becslések szerint 12–15 ezren tüntettek a nemzeti ünnepen a sajtószabadságért Budapesten. A civil rendezvényt a Facebookon szervezték.

Április 18.
A magyar Országgyűlés elfogadta az új alkotmányt, mely 2012. január 1-jén lép hatályba.

Április 29.
Vilmos brit királyi herceg és Catherine Middleton esküvője a londoni westminsteri apátságban. Az eseményt mintegy kétmilliárd ember követi világszerte.

Május 1.
Boldoggá avatják II: János Pál pápát.

Május 2.
Amerikai katonák csapást mérnek Oszama bin Laden rejtekhelyére és megölik a hírhedt terrorvezért.

Május 17.
Két magyar katona életét vesztette az afganisztáni Baglán tartományban egy közlekedési balesetben

Május 26.
A szerb biztonsági szolgálat letartóztatta Ratko Mladicsot, az egykori boszniai szerb hadsereg népirtással vádolt főparancsnokát.

Június 10.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Horvátország uniós csatlakozását.

Június 18.
Egy amerikai dollárért 191, egy svájci frankért 227, egy euróért 272 forintot kellett fizetni.

Június 22.
Barack Obama amerikai elnök bejelentette: az év végéig 10 ezer katonát vonnak ki Afganisztánból.

Június 23. Leérettségiztem és hivatalosan is a kezembe vehettem az érettségi bizonyítványoat. :D

Június 24-én szerelmes lettem, először életben...azóta tudom, hogy van szerelem első látásra...

Június 24-25.
Hivatalos látogatást tett Magyarországon Ven Csia-pao kínai miniszterelnök, melynek során tucatnyi gazdasági megállapodást írt alá.

Június 27.
Izland hivatalosan megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat.

Június 30.
Magyarországra látogatott Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter részt vett a Tom Lantos Intézet ünnepélyes parlamenti megnyitóján,  találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, valamint a civil társadalom képviselőivel.
/forrás/ A forrástól függetlenül próbáltam semleges maradni a bejegyzés során. :)

 

 


1914. december 25.- Karácsony a fronton

1914. december 25.

Karácsony a fronton

„Semmiért sem hagytam volna ki ezt az egyedülálló és furcsa karácsonyt […] Kiszúrtam magamnak egy német tisztet, azt hiszem, hadnagy lehetett, és közöltem vele, hogy meg akarom szerezni a gombjait […] Kivittem a drótvágómat, és pár gyors nyisszantással levágtam néhányat belőlük, és eltettem a táskámba. Cserében otthagytam neki kettőt az enyémek közül […] Az utolsó, amit láttam, az volt, hogy az egyik géppuskásunk, aki civilben amatőr fodrász volt, az egyik könnyen kezelhető német természetellenesen hosszú haját vágta…”(Bruce Bairnsfather angol humorista és karikaturista)

1914. december 25-én váratlanul elhallgattak a fegyverek az első világháború nyugati frontján, a lövészárkok lakói pedig karácsonyi dalok éneklésébe kezdtek, és előmásztak állásaikból, hogy a semleges zónában ajándékokat cseréljenek ellenségeikkel. Így esett az 1914. évi „karácsonyi fegyverszünet”, mely a háborúk történetében a lovagiasság és a humanitás egyik utolsó szép példája volt.

Teljes cikk ITT olvasható!

+ még egy kis érdekesség ITT is, érdemes megnézni!

Szent István megkoronázásának évfordulója

„Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár.”

(Szent Hartvik legendájában az Úr e szavakkal utasítja Szilveszter pápát a koronaküldésre)

1000. december 25-én helyezték a Rómából hozott koronát nemzetünk első királyának, a később szentté avatott Istvánnak (ur. 1000-1038) a fejére. Ezzel a szertartással született meg a keresztény Magyar Királyság, mely Szent István államszervező és térítő munkájának köszönhetően később sikeresen vészelte át egy évezred megpróbáltatásait és kataklizmáit.

A teljes cikket ITT, a rubicon oldalán olvashatjátok.


A nagy októberi szocialista forradalom évfordulója

Ma gazjog előadáson a tanárom említette, hogy ma van bizony az évfordulója a nagy dicsőséges októberi szocialista forradalomnak, arra gondoltam érdemes lenne szólni róla, hiszen egy Magyarország életében meghatározó történelmi korszaknak is tulajdonképpen a jelképe lett ez a november 7-ei ünnep, ami még a mi március tizenötödikénknél is fontosabb helyet kapott a kalendáriumban...hiszen  ez volt a volt Szovjetunió legdicsőségesebb napja.
Most pedig egy rövid áttekintés következzék, hogy mi is történt azon a dicsőséges napon 1917.november 7-én(vagy a julianus naptár szerint október 25-én)...

Előzmények:

1917 februárjában az első világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert (február 23.).

Az újonnan felállt ideiglenes kormánynak azonban kevesebb volt a tényleges hatalma, mint a munkások, parasztok, katonák és matrózok közvetlenül választott tanácsainak (szovjet), amelyek a városokban, gyárakban és laktanyákban működtek. Az útmutatás a petrográdi szovjettől érkezett, amely már az1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősődésének következtében a bolsevikok már nem támogatták az ideiglenes kormányt. Július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült. Trockijt,LunacsarszkijtKamenyevet bebörtönözték.

A bolsevik párt – a júliusi vereség ellenére – katonailag jobban meg volt szervezve, mint az összes többi oroszországi politikai erő. Ők rendelkeztek a legrégibb illegális múlttal és legnagyobb terrorista tapasztalattal. Csak nekik jutott eszükbe, hogy a hiányzó belföldi támogatást külföldiekkel helyettesítsék: a puccsban fontos szerepet szántak az általuk beszervezett, a bolsevik mozgalom lelkes híveivé vált kínai vendégmunkásoknak és magyar, német, lett és lengyel hadifoglyoknak.

A bolsevik hatalomátvétel sikerét – a politikai helyzet sajátosságai mellett – több szerencsés véletlen is elősegítette, melyeket Lenin ügyesen ki tudott használni:

  • Éppen egynapos vasúti sztrájk volt Szentpéterváron, megszakadt a kapcsolat a főváros és az egész ország között.
  • A puccs napján érte el a leszerelt tisztek, sebesültek, dezertőrök száma a fővárosban maximális mértékét, kb. 200 000 főt, ami súlyos problémát jelentett a kormány szempontjából.
  • Balti flotta hajóit október 24-én (november 6-án) éjszaka a Néva folyó torkolatába vezényelték.
  • A puccs napján ülésező Tanácsokban Leninnek sikerült elérnie, hogy a fegyveres felkelés terve többséget kapjon.

Események:

Az orosz forradalmi hagyományokat, az ingatag politikai helyzetet és a polgári kormány népszerűtlen intézkedéseit (mint amilyen például a háború folytatásának terve, a földosztás és a választások halogatása) kihasználva 1917november 7-én (aJulián-naptár szerint október 25-én) a Finnországból titokban visszatért Lenin vezetésével lázadás tört ki Szentpétervárott. Lenint a svájci emigrációjából korábban a német titkosszolgálat juttatta vissza Oroszországba, hogy ezzel is gyengítse I. világháború ellenfelét.

A felkelés Lev Davidovics Trockij – a végrehajtó bizottság elökének – irányítása alatt a városba vezető utak lezárásával vette kezdetét. Ebben részt vettek a Péter-Pál erőd átállt katonái is. Miután a Vörös Gárda tagjai körülzárták a Téli Palotát (a kormány székhelyét); Lenin a Szmolnijból irányította az eseményeket. Az állami bank és a telefonközpont is a felkelők kezére került, s az ideiglenes kormány vezetője – Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij – elmenekült. Miután a Téli Palotában rekedt miniszterek a felkelők ultimátumát nem fogadták el – a legendák szerint – az Auróra cirkáló által leadott ágyúlövések adták meg a jelet az ostrom megkezdésére.

Lenin vezetésével összeült a Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa, ahol az alábbi tételeket fogadták el:

  • kimondták, hogy minden hatalom a szovjetek kezébe megy át
  • dekrétumot adtak ki a hadviselő országoknak az azonnali békéről
  • kimondták, hogy a föld köztulajdonba megy át és a parasztok rendelkezésére bocsátják

Megalakult az első szovjet kormány, a Népbiztosok Tanácsa, amely forradalmi rendelkezéseket hozott:

  • bevezette a nyolc órás munkaidőt
  • bevezette a munkásellenőrzést az üzemekben, majd a munkásigazgatást,
  • elismerte a volt Orosz Birodalom minden népének egyenjogúságát és teljes önrendelkezési jogát,
  • elismerte Finnország függetlenségét.
  • az iskolákat államosították
  • ingyenessé vált az orvosi ellátás
  • a polgári házasságkötés engedélyezése

Ezek az intézkedések mind szociális eredetűek és Európa nyugati területein már korábban megvalósultak.És a legfontosabb, hogy elismerte a nemzetek egyenjogúságát November 8-án hajnalra az egész Téli Palota a forradalmárok felügyelete alá került, a minisztereket letartóztatták. Lenint megválasztották a Népbiztosok Tanácsának elnökévé. /forrás/

Ez volt a hivatalos történelem könyvben is megtalálható verzió és akkor most kicsit más szemszögből, egy másik vélemény:

Nemcsak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a téli palotát sem ostromolták meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították - lényegében ez derül ki A forradalom mítoszai című kiállításból, amely a héten nyílt az Orosz Szövetségi Levéltárak moszkvai kiállítótermében.

Az egykor Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett eseményről Szergej Mironyenko, az állami levéltár igazgatója, a történelemtudományok doktora elmondta: sajnos sem az 1917. februári, sem az októberi forradalom történetét nem írták még meg. 

A szovjet történelem azt tanította, hogy úgymond a békés munkások és katonák kivonultak Petrográd utcáira a bolsevikok vezetésével tüntetve az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta e békés tiltakozást. "Szép kis békés tüntetés" - mondta Mironyenko. Valójában a frontról szökött és a bolsevikok által felfegyverzett katonák konflisokra szerelt golyószórókkal járták a várost, és számtalan civilt sebesítettek meg, ami pedig a tényleges katonaságot illeti, a kiállítás bemutatja egyetlen ezred névsorát, amelyből az első száz katona közül 47 ember vesztette életét, sebesült meg, vagy kapott légnyomást. 

Trockij és Lenin

Lenin október végéig a Finn-öböl partján lévő Razlivban bujkált. Vagyis az októberi fordulat vezéralakja Lenin mellett Lev Trockij volt. Utóbbi szeptemberben a petrográdi munkás-paraszt tanács elnöke lett, s a tanáccsal ő hívta életre a Katonai Forradalmi Bizottságot (VRK), amelynek a fegyveres felkelés előkészítése volt a feladata. A tanácsnak a Szmolnijban október 25-én tartott ülésén Trockij elnökölt, és lángoló beszédben jelentette be, hogy az ideiglenes kormányt megdöntötték, a hatalom a tanács kezébe kerül. Csak ekkor lépett a terembe Lenin, és ekkor adta át neki a szót Trockij. De azért nem szabad lekicsinyelni Lenin szerepét: ő volt a fegyveres hatalomátvétel legeltökéltebb, legtürelmetlenebb híve - fejtette ki a történész. 

Hozzátette: a Téli palota ostroma ugyanúgy nem történt meg, ahogyan azAuróra cirkáló ágyúi sem adtak le sorozatot. A katonák oldalkapukon behatoltak a palotába, és letartóztatták az ideiglenes kormány azon tagjait, akik még ott tartózkodtak. 

Sztálin ott sem volt

A kiállításon számos rajz is látható, köztük sok olyan, amely sokáig be volt tiltva. Első ízben szerepelnek a nyilvánosság előtt L. Arcibusevnek az 1917-es gyűléseken készült rajzai. Érdekes módon a bolsevikok vezetői közülSztálin egyiken sem szerepel, noha a szovjet történelemtanítás évtizedeken át azt verte az emberek fejébe, hogy a forradalom két vezére Lenin és Sztálin volt. Márpedig ha Sztálin nem szerepel Arcibusev rajzain, az csak azt jelentheti, hogy nem volt ott az üléseken, és nem volt a forradalom vezéralakjai között - magyarázta a történész.

De ezt támasztják alá K. Juon festményei is: a két, egymás mellett bemutatott kép címe egyaránt "Lenin felszólalása a Petroszovjet 1917. október 25-i ülésén". Az egyik 1927-ben, a másik 9 évvel később keletkezett. Az elsőn az elnökségben Lenin mellett többek között Trockij,Lev Kamenyev és Alekszej Rikov látható, a második, 1936-ban festett, "helyesbített" változaton viszont az elnökségben Lenin mellett Sztálin és két legközelebbi harcostársa, Vjacseszlav Molotov és Mojszej Urickij áll legelöl.

Még húsz évvel ezelőtt is börtönbe lehetett kerülni szovjetellenes cselekmények miatt, például néhány olyan választási plakátért, amelyre a jelöltek neve mellé a választók ilyeneket írtak: "Árulókra nem szavazok!", vagy "Lenin, Trockij és a kompániájuk annyi szerencsétlenséget hozott Oroszországra, hogy fel kellene őket akasztani!" - mondta a történész. 

A mítoszokat azonban nem csupán az 1917-ben hatalomra jutottak teremtették: az emigrált monarchisták a vereségre magyarázatot keresve azt terjesztették, hogy a tábornokok elárulták az uralkodót. A cári család tagjainak a kiállításon bemutatott - részben mostanában fellelt - leveleiből azonban egyértelműen kiderül, hogy közülük azon kevesek, akik megértették a helyzetet, szintén úgy látták, hogy II. Miklós nem képes irányítani az országot - mondta Mironyenko.
Forrás: (2007) National Geographic Online

88 éve köztársaság Törökország

1923. október 29.

Törökország köztársaság lesz

Az egykori birodalom köztársaság lesz. Első elnökévé a török nemzeti mozgalom vezetőjét, a `Törökök Atyjá`-nak nevezett Musztafa Kemál pasát választják. Kemál Atatürk a túlnyomóan török lakosú Anatóliában, 1919-ben a nemzeti mozgalom élére állt. A következő években valamennyi török többség által lakott terület függetlenségéért és szabadságáért harcolt, beleértve Isztambult és a Márvány-tenger melletti környéket is. Az ország többi részének sorsáról népszavazást javasolt. A következőkben Musztafa Kemál kiterjesztette befolyását egész Anatóliára, s a terület minden kapcsolatát elvágta az isztambuli kormánnyal. A vezetése alatt álló sereg csak a laussanne-i békekonferencia hatására fejezte be a harcokat. A tanácskozások eredménye: Törökország ismét birtokolja egész Kis-Ázsiát és Isztambult, a kis-ázsiai görög lakosság köteles kivándorolni Görögországba, de a balkáni államokban élő törökök közül is sokan költöztek át Anatóliába. Csak Moszul birtoklásának kérdése maradt tisztázatlan. Az olajforrásaiért gazdaságilag különösen kívánatos területet főként kurdok lakták, akik északon török uralom alatt álltak. A nacionalisták egyedül kivívott győzelme után a nemzetgyűlés 1923. október 29-én Törökországot köztársasággá kiáltotta ki és Musztafa Kemált választotta elnökévé. Az új főváros Ankara lett. Atatürk (a Törökök Atyja, ahogy a hívei nevezték) elhatározta, hogy az általa teremtett államot európaivá teszi. 1924. március 3-án, a nemzetgyűlés megszünteti a kalifátust. VI. Mohamed szultánt, akit már 1922-ben megosztottak a trónjától, kiutasítják az országból. Ezután április 20-án, új szövegű török alkotmányt bocsátanak ki. Külpolitikailag Kemál Atatürk megegyezésre törekszik az első világháborúban győztes hatalmakkal.

Október 7-e

Kalendárium a mai napra...ez a mai nap egy számomra különleges ember születésnapja is egyben... ;)

És majdnem elfelejtettem, hogy a kutyusomnak is ma van a születésnapja, ma négy éves... :D

1935. október 7.

A Népszövetség tanácsa Olaszországot agresszorrá nyilvánítja

Javasolja továbbá Olaszország ellen a pénzügyi és gazdasági szankciók életbe léptetését.

1938. október 7.

A német külügyminisztérium állást foglal a csehszlovákiai magyar követelésekkel kapcsolatban

Németországnak nem érdeke, hogy Szlovákiát és Kárpátalját Magyarországhoz csatolják; katonai szempontból is ellenzi a közös magyar-lengyel határt.

1944. október 7.

Az ENSZ lép a Népszövetség helyére

Az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Kína képviselői a Dumbarton Oaks-i konferencián elhatározták, hogy a Népszövetséget (1919. IV. 18.) felváltják az Egyesült Nemzetek Szervezetével. Alapelveket fogalmaznak meg, amelyek szerint kellene a szervezetet felépíteni. A legfontosabb szerv a biztonsági tanács lesz, amelynek tagjai a négy tárgyaló nagyhatalom. Hosszas tárgyalások után Franciaország eléri, hogy felveszik ötödik állandó tagnak. Tárgyalópartnerei nem ismerik el teljes érvényű győztes hatalomnak, mivel 1940-ben letette a fegyvert. Problémát jelent a szavazatok megoszlása. Eleinte Sztálin mind a 16 szovjetköztársaság számára egy-egy szavazatot kíván.

1949. október 7.

Kikáltják a Német Demokratikus Köztársaságot

1949. május 23-án nevet változtat Németország, és megalakul a Német Szövetségi Köztársaság. Válaszlépésként 1949. október 7-én a szovjet zónából megalakul a Német Demokratikus Köztársaság. Az NDK fôvárosa Kelet-Berlin, új nevén Berlin lesz, Nyugat-Berlin pedig önálló városállamként az NSZK részévé válik.

1989. október 7.

Megalakul az MSZP

Az állampárt megszűnt, új, demokratikus szerveződés jött létre: a Magyar Szocialista Párt. A párt magát a nyugati szocialista pártokkal rokon politikai intézményként határozta meg. `Kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával` és `az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát` - mondja a kongresszusi állásfoglalás. Elnökének Nyers Rezsőt választották meg. A kormány tagjai közül Németh Miklós, Horn Gyula, Pozsgay Imre foglaltak helyet az új párt legszűkebb vezetésében. (Nyers Rezső megválasztásáig maga is a kormány tagja volt.) Elfogadták a párt alapszabályát és programnyilatkozatát. Ugyanakkor tudomásul vették a `Történelmi utunkról` című dokumentumot, amely az év elején itthon először fogalmazta meg 1956-ról a `népfelkelés` formulát, és áttekintést adott Magyarország 1945. utáni fejlődéséről, kritikailag vizsgálva felül a párt szerepét. Nyers Rezső zárszavában hangsúlyozta: a párt a reformkörök és a népi demokratikus platform között létrejött kompromisszumnak az eredménye. A párt szocialista párt. Nem szociáldemokrata, nem kommunista, de vállalja a kétféle mozgalom történelmi értékeit. Állást foglaltak amellett, hogy a demokratikus átalakulását további `forgatókönyve` szerint a népszavazással megválasztandó köztársasági elnökségre a jelöltjük a reformkörösök támogatottja: Pozsgay Imre.

2002. október 7.

Budapesten tanácskoznak a luxemburgi hatok

Budapesten tanácskoznak az EU-val 1998 vége óta csatlakozási tárgyalásokat folytató hat ország, az ún. luxemburgi hatok (Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia) főtárgyalói. Ez a luxemburgi hatok 18., egyben utolsó egyeztetése a csatlakozási tárgyalások befejezése előtt. A részvevők állásfoglalása szerint a hat ország az EU-csatlakozás első napjától az összes közösségi politikában részt akar venni.

Mi történt ma....

Jeles nap ez a mai, rengeteg dolog történt a történelemben pont ezen a napon...

19. szeptember 21.

Meghal Vergilius

Rövid betegség után Brundisiumban (Brindisi) 51 éves korában meghal a római költő, Vergilius. Vergiliust elsősorban 12 kötetes munkája, az `Aeneis`, a rómaiak nemzeti eposza tette híressé. A paraszti környezetből származó Vergilius Andesban (Észak-Itália) született. Rómában retorikai tanulmányokat folytatott, és Neapoliszban Epikurosz filozófiájával ismerkedett. Az addig pásztorénekeket (bukolia) és néhány fiatalkori költeményét publikáló Vergilius 39-ben csatlakozott a Maecenas körül csoportosuló költőkörhöz, és ott Octavianus Augustus politikájának követője lett. Ebben az időben írta négykötetes mezőgazdasági tankölteményét, a "Georgicá"-t és az "Aeneis"-t. A nemzeti eposz a homéroszi eposzokhoz, az "Iliász"-hoz és "Odüsszeiá"-hoz kapcsolódik. A monda szerint Aeneast, aki a háborút túlélő trójaiakat Latiumban telepíti le, tekintik a Római Birodalom megalapítójának.
Nyolc évvel előtte (27), magas korban, 89-ben halt meg a római politikus, író és tudós, Varro. Varro már életében a római Köztársaság egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb tudósának számított. Kerek 500 könyvében többek között Róma történetével és a latin nyelvvel foglalkozott.

1235. szeptember 21.

Meghal II. András magyar király

II. András III. Béla király második fiaként született 1177 körül. Még apja életében Halics fejedelme (1188-1189) lett, majd III. Béla halála után többször keveredett konfliktusba Imre királlyal, saját testvérével. Apjuk ugyanis úgy rendelkezett, hogy Imre kapja meg az országot, András pedig a jogot egy kereszteshadjárat vezetésére. Ő azonban inkább területet akart szerezni, ahol hatalmat gyakorolhat, ezért 1198-ban kierőszakolta a Dalmácia és Horvátország hercege címet. Ezzel sem elégedett meg, többször fordult testvére ellen. Imre halála után III. László király gyámja lett, a csecsemő azonban 1205-ben meghalt, így megszerezhette a rég áhított koronát. Uralkodására vegyes érzelmekkel tekinthetünk. Belpolitikáját, ami az új berendezkedés címet viselte a királyi birtokok eladományozása jellemezte. Ez rendkívül hátrányosan érintette a királyi szervienseket, mozgalmuk végül az Aranybulla kiadásához vezetett. 1211-ben behívta a Barcaságba a Német Lovagrendet, hogy általuk szervezze meg az ország dél-keleti határainak a védelmét. A lovagrend önállósodási törekvéseit nem nézhette tétlenül, 1225-ben fegyverrel űzte ki őket Magyarországról. Külpolitikája sem tekinthető sikeresnek. Szinte minden évben hadjáratot vezetett Halics ellen, de csak látszólagos eredményeket tudott elérni. 1217-ben a Szentföldre indult, de nem állt szándékában, hogy komoly mohamedán erőkkel ütközzön meg, inkább ereklyéket vásárolt. 1200 körül vette feleségül Gertrúdot, Berchtold merániai herceg lányát, akitől három fia (Béla, Kálmán, András) és két lánya (Mária, Erzsébet) született. A királynét 1213-ban meggyilkolták, így élete nem nélkülözte a személyes tragédiákat. Második felesége (1215-tol) a konstantinápolyi latin császár lánya, Jolánta volt, akitől Jolánta nevű lánya született. Harmadik felesége (1235-tol) egy itáliai őrgróf lánya, Beatrix volt, aki már András halála után szülte meg István nevű gyermekét. 1235. szeptember 21-én halt meg; az egresi ciszterci monostorban temették el.

1791. szeptember 21.

Megszületett gróf Széchenyi István, a `legnagyobb magyar`

Bécsben született régi nagybirtokos arisztokrata családban. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója, anyja a Georgikont alapító Festetics György gróf húga, Julianna volt. 1815-25 közt bejárta Nyugat-Európa fejlett államait. Tapasztalatai alapján változtatni kívánt hazája elmaradott állapotán, s ehhez a nagybirtokosok támogatását kereste. 1822-ben Pesten meghonosította a lóversenyeket. 1825-ben egy évi jövedelmének felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. 1827-ben megalapította a Nemzeti Kaszinót. Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban, programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg. Ebben feltárta a birtokosok korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát és a hitelviszonyok megjavítását követelte. 1831-ben, Világ című írásában részletesen kifejtette: a vagyonosodáshoz és a szellemi előrehaladáshoz polgári szabadságra van szükség, ennek akadályai a jobbágyrendszer és a nemesi előjogok. Stádium című írásában tizenkét törvényjavaslatba foglalta követeléseit. Részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, bankot, gyárakat és kikötőt alapított, szorgalmazta a Duna-Tisza-csatorna megépítését, támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést. Királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását, nevéhez fűződik a Lánchíd létrejötte, ahol először kötelezték a nemességet fizetésre. A Szépészeti Bizottmányban végzett tevékenységével fővárossá akarta tenni Pest-Budát. Az 1840-es években a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás életre keltése emelkedik ki tevékenységéből. 
Politikailag ekkor fordult szembe a köznemesi reformellenzékkel. 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolta Kossuth Lajost. Kossuth gazdasági kezdeményezéseit, a Védegyletet és a Magyar Kereskedelemi Társaságot támadta, félt, hogy ezek a Béccsel való összeütközés felé viszik az országot. 1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét. Örömmel fogadta az 1848-as vértelen forradalmat, s az uralkodó által szentesített polgári átalakulást. A Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. A bécsi udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek megviselték idegeit, 1848 szeptemberében bevonult a döblingi ideggyógyintézetbe. 1857-ban gúnyos vitairatban leplezte le az abszolutizmust. Az ezután bekövetkezett rendőri zaklatások miatt öngyilkos lett. "Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl" - írta róla Arany János.

1832. szeptember 21.

Meghal Sir Walter Scott

Nem sokkal hatvanegyedik születésnapja előtt meghal a skót író, Sir Walter Scott abbotsfordi birtokán, Roxburgshire-ben. Scott, aki 1799-től Selkrik grófságban a korona képviselője (sheriff) volt, verseivel és könyveivel a történelmi regény műfajának megalapozója lett. Scott világszerte olvasott életműve olyan írókra hatott, mint az idősebb Alexandre Dumas, Victor Hugo és Honoré de Balzac, Magyarországon pedig Jósika Miklós. Legjelentősebb művei: Ivanhoe, A fekete törpe, Kenilworth, Puritánok utódai, Rob Roy.

1883. szeptember 21.

Bemutatják Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját

Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a Magyar Dráma Napját. Célja felhívni a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

Esztergomi bazilika felszentelésének évfordulója

1856. augusztus 31-én szentelték fel az esztergomi bazilikát, Magyarország legnagyobb templomát

A templom alapjait 1010-ben I. István fektette le, az egykori építmény azonban az idők során elpusztult. A mai Főszékesegyház alapkövét 1822-ben tették le. Építését Kühnel Pál tervei alapján Packh János és Hild József vezette. A felszentelési ünnepségen - I. Ferenc József jelenlétében - mutatták be Liszt Ferencnek arra az alkalomra írt Esztergomi miséjét, a mester vezényletével. A zárókő letételére 1869-ben került sor. A

főszékesegyház 107 méter hosszú, kereszthajójában 48 méter széles, központi elrendezésű, neoklasszikus épület, két 57 méter magas oldaltoronnyal és 100 méter magas főkupolával. A templom alatt nagyméretű egyiptomi stílusú kripta van, s ott vannak eltemetve a XIX. század közepétől beiktatott esztergomi érsekek. A székesegyház déli oldalán található az ún. Bakócz-kápolna. Ezt Bakócz érsek építtette 1506-11 között, reneszánsz stílusban, valószínűleg olasz művészek részvételével. A bazilika építésekor Packh János 1822-ben 1600 részre bontatta, s az újonnan épült templom részeként újra felállíttatta.

Bazilika honlapja.

Amikor Világosnál lett sötét...

1849. augusztus 13.  A világosi fegyverletétel évfordulója volt tegnap...

1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgei Artúr vezette feldunai hadtest Paszkievics főherceg, az orosz intervenciós erők főparancsnoka előtt. Az 1848-49-es szabadságharc gyászos záróakkordja máig történelmünk egyik legfájdalmasabb pontjának számít, amit – sajnos – az sem ellensúlyoz, hogy a honvédek még az utolsó pillanatokban is számos tanújelét adták bátorságuknak és büszkeségüknek.

Bővebb infók: ITT és ITT!


1786-ban ezen a napon hódítótták meg először a Mont Blanc csúcsát

1786. augusztus 8.

Elsőször hódítják meg a Mont Blanc csúcsát

Az 1780-as évek elején Horace Bénédict de Saussure svájci természettudós és alpinista 20 Lajos-aranyat tűzött ki jutalmul annak, aki elsőnek jut fel a Mont Blanc csúcsára. Ezzel remélte, hogy kigyógyítja a környékbelieket a hegységgel szembeni félelmükből. A babona szerint ugyanis szellemek és démonok okozták a gyakori ítéletidőt, a lavinákat és földcsuszamlásokat, s ezért a nép `átkozott hegynek` (Mont Maudit) hívta a Mont Blanc-t. Húsz Lajos-arany nagy pénz volt abban az időben és így 1784-ben és 1785-ben a vállalkozó kedvű genfiek sorra nekivágtak a hegycsúcs meghódításának. Jacques Balmat chamonix-i ásványgyűjtó-kristálykeresőnek sikerült is gleccsereken át eljutnia egészen a csúcs alatti hómezőig, s ezzel feltárta a csúcsra vezető utat. 1786. augusztus 8-án Jacques Balmat és Michel-Gabriel Paccard francia orvos elsőként jutott fel a 4807 méter magas csúcsra `Európa tetejére`, a `Savoya koronája`-ként is ismert Mont Blanc-ra. A világraszóló teljesítményről értesülve Saussure Chamonix-ban átadta Balmat-nak a húsz aranyat. Jacques Balmat, akit Szardínia királya (országához tartozott akkor a Savoyai hercegség) nemesi rangra emelt, 72 éves korában nyomtalanul eltűnt egy újabb hegymászó expedíció során. Társának, Michel Paccard-nak a neve feledésbe merült. /forrás/