Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Törökország felfedezi keresztény gyökereit

A muzulmán többségű ország keresztény örökségét tárja az országba özönlő turisták elé, amivel Ankara az ország civilizációs találkozási pontjának jellegét szeretné kihangsúlyozni.

„Megláttuk benne a turisztikai lehetőséget, s azt, hogy mennyire gazdag a keresztény örökségünk” – adott magyarázatot a múltfeltárásra Törökország kulturális minisztere, Ertugrul Gunay. A következő évre Ankara a tavalyi 1,3 millióról 3 millióra szeretné növelni a vallási turisták számát.

„Egészen mostanáig a vallási jellegű turizmus muzulmán szentélyekre, például a konyai Mevlanai sírra, vagy az urfai Halil-Ur Rahman mecsetre korlátozódott, pedig Anatóliában fontos keresztény és zsidó emlékek is vannak” – magyarázta Gunay. „Most megkülönböztetés nélkül minden emlékművet, zsidót, keresztényt és muzulmánt szárnyaink alá veszünk, felújítjuk őket és megnyitjuk a közönség előtt” – tette hozzá.

Törökország délnyugati részén, Denizliben (Laodicea) a szakembereknek sikerült egy keresztény templomot feltárniuk, amely az i.sz. 4. századra datálható. „Ez a világ egyik legrégibb olyan temploma, amely eredeti állapotában maradt fenn” – mondta el az ásatásokat irányító archeológus, Celal Simsek. „Ha összeállítanánk a 21. század tíz legfontosabb régészeti felfedezését, ennek a templomnak ott lenne a helye” – tette hozzá.

Simsek szerint a templomot 313 és 320 között építhették, rögtön a milánói ediktum (313) kiadása után, amellyel I. Constantinus római császár garantálta a keresztények szabad vallásgyakorlását. A kétezer négyzetméteres alapterületet szép mozaikpadló díszíti, körülötte tíz toronymagas oszloppal és egy tömeges megkeresztelésre alkalmas keresztelőkúttal.

A turisták szinte özönlenek a településre, az év első hónapjaiban tízszer annyian keresték fel a templomot, mint az előző évben. A napi ezer látogató 90 százaléka zarándok – adott gyorsjelentést Simsek. Az ásatásokat a turistaáradatot meglovagoló város, Denizli támogatja, ehhez jön még a helyi egyetem és a kulturális minisztérium által felajánlott több millió dollárra rúgó évi apanázs.

Az északnyugat-törökországi város, az oszmán kori cserepeiről híres Iznik most Nicea örököseként próbálja eladni magát. Niceába két ökumenikus zsinatot is tartottak, köztük az elsőt, amelyet I. Contantinus 325-ben hívott össze. Érdekesség, hogy az ortodoxok által egyetemesnek tartott mind a hét zsinatot török földön tartották, Nicea mellett háromszor Konstantinápolyban (Isztanbul), egyet-egyet Epfeszoszban és Klalkedonban.

A képrombolás elítélésére összehívott 787-es niceai zsinat helyszínéül szolgáló templomot már helyreállították, tetejét befedték, s a tervek szerint hoteleket fognak köré építeni. Mindeközben az izniki hatóságok erőfeszítéseket tesznek a város és a spanyolországi Córdoba összekapcsolására, amivel az iszlám és a kereszténység közötti párbeszédre akarják ráirányítani a figyelmet. /forrás/

Bibliakutatók gyülekeznek Szegeden

Bevezetés képpen visszautalnék egy korábbi bejegyzésem témájára, hogy készül az Ószövetség kritikai kiadása, ez annak a folytatása tulajdonképpen...

Az Ószövetségben szereplő bölcsességi irodalom a központi témája a Szegeden huszonharmadik alkalommal megrendezett Nemzetközi Biblikus Konferenciának – közölte a háromnapos tanácskozás megnyitója előtt Benyik György főiskolai tanár.

A bölcsességi irodalom a Szentírás ritkábban kutatott része, noha például a magyar nyelvű katolikus bibliafordítás is ezzel kezdődött még Kazinczy korában – mondta a tizenhat ország százharminc szakemberének részvételével megrendezett konferencia szervezője.

A Közel-Kelet más bölcsességi gyűjteményeivel sok hasonlóságot mutató irodalom - Bölcsesség, Jób, Prédikátor, Sirák fia könyvei - lényegében nem más, mint az egymást követő generációk élettapasztalatának összefoglalása – fogalmazott a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára. Mint mondta, e könyvek társadalmi helye sokat változott az évszázadok során, hiszen Salamontól kezdve a bölcsességi irodalmat a köztisztviselőknek oktatták. Általános volt ugyanis az az idea, hogy a királynak vagy a politikai vezetőnek rendelkezni kell egyfajta bölcsességgel, amely túl van a törvényen és a stratégai okosságon, képessé teszi őket hosszabb történelmi folyamatok átlátására – fogalmazott a Gál Ferenc.

Napjainkban, amikor a generációk párbeszéde megszűnt, nagyon fontos e apáról fiúra szálló tapasztalat átadása – hangsúlyozta Benyik György. A főiskolai tanár elmondta, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő szegedi tanácskozás mára Európa keleti felének legnagyobb biblikus konferenciájává vált. Az első alkalommal csupán egy tucatnyi, a Bibliával foglalkozó római katolikus teológus gyűlt össze Szegeden, majd a részvevők köre fokozatosan bővült a magyar nyelvű történelmi egyházak képviselőivel, s egyre gyakrabban jelentős külföldi egyetemekről is érkeztek vendégprofesszorok.

A tudományos eszmecserébe felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott. Az előadások és a viták során kiderült az is, egészen más a szakemberek a Bibliáról és a vallásról alkotott képe Németországban vagy Ukrajnában, s a tanácskozás fokozatosan a magyar-magyar és kelet-nyugati teológiai párbeszéd helyszínévé vált.