Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Törökország felfedezi keresztény gyökereit

A muzulmán többségű ország keresztény örökségét tárja az országba özönlő turisták elé, amivel Ankara az ország civilizációs találkozási pontjának jellegét szeretné kihangsúlyozni.

„Megláttuk benne a turisztikai lehetőséget, s azt, hogy mennyire gazdag a keresztény örökségünk” – adott magyarázatot a múltfeltárásra Törökország kulturális minisztere, Ertugrul Gunay. A következő évre Ankara a tavalyi 1,3 millióról 3 millióra szeretné növelni a vallási turisták számát.

„Egészen mostanáig a vallási jellegű turizmus muzulmán szentélyekre, például a konyai Mevlanai sírra, vagy az urfai Halil-Ur Rahman mecsetre korlátozódott, pedig Anatóliában fontos keresztény és zsidó emlékek is vannak” – magyarázta Gunay. „Most megkülönböztetés nélkül minden emlékművet, zsidót, keresztényt és muzulmánt szárnyaink alá veszünk, felújítjuk őket és megnyitjuk a közönség előtt” – tette hozzá.

Törökország délnyugati részén, Denizliben (Laodicea) a szakembereknek sikerült egy keresztény templomot feltárniuk, amely az i.sz. 4. századra datálható. „Ez a világ egyik legrégibb olyan temploma, amely eredeti állapotában maradt fenn” – mondta el az ásatásokat irányító archeológus, Celal Simsek. „Ha összeállítanánk a 21. század tíz legfontosabb régészeti felfedezését, ennek a templomnak ott lenne a helye” – tette hozzá.

Simsek szerint a templomot 313 és 320 között építhették, rögtön a milánói ediktum (313) kiadása után, amellyel I. Constantinus római császár garantálta a keresztények szabad vallásgyakorlását. A kétezer négyzetméteres alapterületet szép mozaikpadló díszíti, körülötte tíz toronymagas oszloppal és egy tömeges megkeresztelésre alkalmas keresztelőkúttal.

A turisták szinte özönlenek a településre, az év első hónapjaiban tízszer annyian keresték fel a templomot, mint az előző évben. A napi ezer látogató 90 százaléka zarándok – adott gyorsjelentést Simsek. Az ásatásokat a turistaáradatot meglovagoló város, Denizli támogatja, ehhez jön még a helyi egyetem és a kulturális minisztérium által felajánlott több millió dollárra rúgó évi apanázs.

Az északnyugat-törökországi város, az oszmán kori cserepeiről híres Iznik most Nicea örököseként próbálja eladni magát. Niceába két ökumenikus zsinatot is tartottak, köztük az elsőt, amelyet I. Contantinus 325-ben hívott össze. Érdekesség, hogy az ortodoxok által egyetemesnek tartott mind a hét zsinatot török földön tartották, Nicea mellett háromszor Konstantinápolyban (Isztanbul), egyet-egyet Epfeszoszban és Klalkedonban.

A képrombolás elítélésére összehívott 787-es niceai zsinat helyszínéül szolgáló templomot már helyreállították, tetejét befedték, s a tervek szerint hoteleket fognak köré építeni. Mindeközben az izniki hatóságok erőfeszítéseket tesznek a város és a spanyolországi Córdoba összekapcsolására, amivel az iszlám és a kereszténység közötti párbeszédre akarják ráirányítani a figyelmet. /forrás/

Bibliakutatók gyülekeznek Szegeden

Bevezetés képpen visszautalnék egy korábbi bejegyzésem témájára, hogy készül az Ószövetség kritikai kiadása, ez annak a folytatása tulajdonképpen...

Az Ószövetségben szereplő bölcsességi irodalom a központi témája a Szegeden huszonharmadik alkalommal megrendezett Nemzetközi Biblikus Konferenciának – közölte a háromnapos tanácskozás megnyitója előtt Benyik György főiskolai tanár.

A bölcsességi irodalom a Szentírás ritkábban kutatott része, noha például a magyar nyelvű katolikus bibliafordítás is ezzel kezdődött még Kazinczy korában – mondta a tizenhat ország százharminc szakemberének részvételével megrendezett konferencia szervezője.

A Közel-Kelet más bölcsességi gyűjteményeivel sok hasonlóságot mutató irodalom - Bölcsesség, Jób, Prédikátor, Sirák fia könyvei - lényegében nem más, mint az egymást követő generációk élettapasztalatának összefoglalása – fogalmazott a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola tanára. Mint mondta, e könyvek társadalmi helye sokat változott az évszázadok során, hiszen Salamontól kezdve a bölcsességi irodalmat a köztisztviselőknek oktatták. Általános volt ugyanis az az idea, hogy a királynak vagy a politikai vezetőnek rendelkezni kell egyfajta bölcsességgel, amely túl van a törvényen és a stratégai okosságon, képessé teszi őket hosszabb történelmi folyamatok átlátására – fogalmazott a Gál Ferenc.

Napjainkban, amikor a generációk párbeszéde megszűnt, nagyon fontos e apáról fiúra szálló tapasztalat átadása – hangsúlyozta Benyik György. A főiskolai tanár elmondta, a több mint két évtizedes múltra visszatekintő szegedi tanácskozás mára Európa keleti felének legnagyobb biblikus konferenciájává vált. Az első alkalommal csupán egy tucatnyi, a Bibliával foglalkozó római katolikus teológus gyűlt össze Szegeden, majd a részvevők köre fokozatosan bővült a magyar nyelvű történelmi egyházak képviselőivel, s egyre gyakrabban jelentős külföldi egyetemekről is érkeztek vendégprofesszorok.

A tudományos eszmecserébe felekezeti hovatartozástól függetlenül minden keresztény felsőoktatási intézmény előadója bekapcsolódhatott. Az előadások és a viták során kiderült az is, egészen más a szakemberek a Bibliáról és a vallásról alkotott képe Németországban vagy Ukrajnában, s a tanácskozás fokozatosan a magyar-magyar és kelet-nyugati teológiai párbeszéd helyszínévé vált.

Bibliai történetek

Nehéz tudomány ez a blog írás, minden bejegyzésem előtt el kezdem böngészni az internet töris oldalait és ha valami felkelti az érdeklődésemet arra rávetem magam, több forrásból informálódom stb. , de az a baj, hogy túl sok érdekesség van, ám az időm oly kevés...Mai témámnak a Bibliát választottam és a bibliai történeteket, ezzel a bejegyzéssel a célom, hogy kicsit történész szemmel szemléljük a Bibliát és, ami benne van...

Valóban kettéválhatott Mózes előtt a tenger

Nagyon sok televíziós csatorna (Spektrum, Discovery, National Geographic stb.) foglalkozik műsoraiban a Bibliával és a Biblia körüli történetekkel, az egyik kedvenc ilyen történem, amikor Mózes szétválasztotta a tengert, hogy elmenekülhessenek a zsidók Egyiptomból. Az Ószövetség egyik sokat vitatott epizódja tehát, a Vörös-tenger kettéválasztása tényleg megtörténhetett – állítja egy új kutatás. A részleteket ITT találjátok, vannak videók is a cikkhez, én most csak ezt a képet szúrtam be, hogy felkeltse az érdeklődéseteket a téma. :)

Készül az Ószövetség kritikai kiadása

Egy jeruzsálemi egyetemi iroda falán látható érdektelen külsejű táblázat olyan adatot tartalmaz, amely alighanem meglepné a Biblia Ószövetségének számos olvasóját: a ma ismert szöveg nem teljesen azonos azzal, amelyet a múltban szentként tiszteltek. Az egyik könyv régi változatában szerepel egy olyan mondat, amely a jelenlegiből hiányzik. Egy másik részbe a jelek szerint pedig utólag, azt követően illesztettek be egy jóslatot, hogy a szóban forgó esemény már megtörtént. Részletek: ITT!

Klímaváltozás és vulkánkitörés eredménye volt a tíz

csapás

A bibliai tíz csapás tényleg megtörténhetett: azok a globális felmelegedés és egy vulkánkitörés logikus következményei voltak - vélik a kutatók. Részletek ITT!

Dávid király bibliai városát tárhatták fel

Izraeli régészek feltárták Jeruzsálem közelében egy ősi település maradványait, amely feltételezéseik szerint Dávid király bibliai városa lehetett, és amely az első bizonyíték arra, hogy valóban létezhetett az ókori zsidó birodalom.
Részletek: ITT!

Esztergomi bazilika felszentelésének évfordulója

1856. augusztus 31-én szentelték fel az esztergomi bazilikát, Magyarország legnagyobb templomát

A templom alapjait 1010-ben I. István fektette le, az egykori építmény azonban az idők során elpusztult. A mai Főszékesegyház alapkövét 1822-ben tették le. Építését Kühnel Pál tervei alapján Packh János és Hild József vezette. A felszentelési ünnepségen - I. Ferenc József jelenlétében - mutatták be Liszt Ferencnek arra az alkalomra írt Esztergomi miséjét, a mester vezényletével. A zárókő letételére 1869-ben került sor. A

főszékesegyház 107 méter hosszú, kereszthajójában 48 méter széles, központi elrendezésű, neoklasszikus épület, két 57 méter magas oldaltoronnyal és 100 méter magas főkupolával. A templom alatt nagyméretű egyiptomi stílusú kripta van, s ott vannak eltemetve a XIX. század közepétől beiktatott esztergomi érsekek. A székesegyház déli oldalán található az ún. Bakócz-kápolna. Ezt Bakócz érsek építtette 1506-11 között, reneszánsz stílusban, valószínűleg olasz művészek részvételével. A bazilika építésekor Packh János 1822-ben 1600 részre bontatta, s az újonnan épült templom részeként újra felállíttatta.

Bazilika honlapja.

Feltárul a Vatikán titkos archívuma

Kiállítás nyílik a Vatikán titkos archívumának anyagából; a tárlaton bemutatják azt a pápai bullát is, amelyben a katolikus egyház kiátkozta Luther Mártont.

A kivételesnek ígérkező kiállítás februárban nyílik a Capitoliumi Múzeumban, és a Lux in Arcana címet viseli. A szervezők tájékoztatása szerint X. Leó pápa híres dekrétuma, a Decet Romanum Pontificem, amely 1521. január 3-án kelt, és amely megpecsételte az egyházszakadást a protestánsokkal, majd vallásháborúba sodorta Európát, a tárlat legjelentősebb darabjai között szerepel.

A www.luxinarcana.org portálon apránként fedik majd fel a kiállításra szánt dokumentumok sorát. A vallástörténeti emlékek első ízben kerülnek a nagyközönség elé. A Vatikán a tisztán látást és a történelmi objektivitást akarja szolgálni azzal, hogy bemutatja a dokumentumokat, amelyek meghatározták saját és a világ történelmét is, tekintet nélkül arra, hogy ez előnyös, vagy nem az egyházra nézve. Az egyház az igazságot és a közjót akarja szolgálni - hangsúlyozta Tarcisio Bertone, a pápai államtitkárság vezetője.

A titkos levéltárból kiállítják VII. Gergely pápa Dictatus papae című írását a XI. századból. Az egyházfő ebben kinyilatkoztatta, hogy a pápák minden hatalomnál nagyobbal bírnak e földön. A nagyközönség elé tárják XII. Piusz pápa dokumentumait is, amelyek a II. világháborúból származnak.

A tárlat hét hónapig fogadja a látogatókat, és része az archívum 400 éves fennállását ünneplő eseménysorozatnak. A levéltárat V. Pál pápa hívta életre az apostoli palotában. /forrás/

Assisi Szent Klára

A mai napon ünnepeljük Assisi Szent Klárát, a klarissza rend megalapítóját. Egyik nem régi bejegyzésemben írtam a Napfivér, Holdnővér című filmről, ami Assisi Szent Ferenc és Assisi Szent Klára életét dolgozza fel tulajdonképpen. Arra gondoltam, hogy Assisi Szent Ferenc viszonylag jobban benne él a köztudatban (koldulórend, csuhások stb.), de Szent Kláráról elég keveset tudnak szerintem az emberek...

Assisi Szent Klára

Született: 1194, Assisi, Itália
Meghalt: 1253, Assisi, Itália

Életút: Assisi egyik leggazdagabb és előkelőbb családjában született. Nagy hatással volt rá Assisi Szent Ferenc tevékenysége. Visszautasította a családja által neki szánt férjet. Húga, Ágnes is követte a ferencesek közé. Mélyen vallásos, előírásokkal és imákkal teli életet élt. Családja nehezen békélt meg azzal, hogy nem világi életet él.

Teljesítmény: Az első nő, aki Szent Ferenc mellé szegődött. Apostoli szegénységben élte le az életét. Ő alapította meg a klarissza apácarendet, első kolostoruk a San Damiano volt. Halála után két évvel szentté avatták, amikor Klára 1253. augusztus 11-én meghalt, a pápa bíborosaival együtt eljött Perugiából a temetésére. 1255. augusztus 15-én avatták szentté. Ünnepét azonnal felvették a római naptárba, augusztus 12-re. 1969-től augusztus 11-én ünnepeljük.

Bővebben olvashatok róla: ITT!

Napfivér, Holdnővér

Manapság a tévében sok értéktelen vagy éppen szánalmas filmet látunk a szórakoztatás jegyében, de ezeket pont ezért szeretjük, mert kikapcsolnak a valóságból, egy kicsit elfeledkezhetünk az életünk gondjairól...legalább is én ezért szeretek tévét nézni. Azonban véleményem szerint időről időre szükségünk van IGAZI, ÉRTÉKES filmekre is, ahhoz, hogy gazdagodjon lelkünk és a Napfivér, Holdnővér című film pont ilyen értékes és örökbecsű film.

A Napfivér, Holdnővér (Fratello sole, sorella luna / Brother Sun, Sister Moon) 1972-ben bemutatott színes, olasz–angol filmdráma. Franco Zeffirelli alkotása Assisi Szent Ferenc életének eseményein alapul. A nemzetközi forgalmazásban bemutatott változatban Donovan dalai hallhatók, s az énekes személye megerősíti az 1960-as évek végének diák- és hippimozgalmaira vonatkozó rejtett utalásokat.[1] A forgatókönyvírók egyike a nemzetközi hírű olasz rendezőnő, Lina Wertmüller volt. A Napfivér, Holdnővért a közönség kedvezően fogadta, népszerűsége – főleg a fiatalok körében – a bemutató óta eltelt évtizedek ellenére is töretlen. A kritikai fogadtatás már kevésbé volt egyértelmű: számos kritikus szóvá tette, hogy Zeffirelli túlzottan idealizálva ábrázolja főszereplőjét, mintegy kiemeli abból a társadalmi-politikai közegből, amelyben élt és tevékenykedett, s ezáltal a jó szándék ellenére is egyoldalú képet alkot róla. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy Ferenc életútján keresztül a rendező örök emberi értékeket emel piedesztálra, mint például az önzetlenség, a szerénység, az önfeláldozás, a segítőkészség, a természet szeretete, a pusztítás helyett az alkotás képessége és öröme. /forrás és még több infó/

Cselekmény röviden:Pietro Bernardone gazdag itáliai kereskedő, szép feleségével és egy minden jóval elhalmozott fiúval, Francisszal. Francis sokáig él léhűtő módjára Assisben, sokat iszik és nem veti meg az asszonyokat sem. Barátaival együtt eléggé hírhedté válik az ott élő emberek között. Amikor háború tör ki Perugia és Assisi között Francis és barátai bevonulnak a hadseregbe, ahol nem sokkal később fogágba esnek. Egyedül Francisnak sikerül megszöknie. Mire betegen hazatér, hatalmas változásokon megy keresztül. Elkezd örülni az élet apró dolgainak, a madarak csicsergésének és megveti azt az életet, amit korábban élt. Története akkor kezdődik el igazán. Otthagyja apját és elhatározza, hogy koldulásból élve, saját kezével fog templomot emelni Istennek. /forrás/

A film egyfajta értelmezése: A Napfivér, Holdnővér Assisi Szent Ferenc életének legismertebb és legnépszerűbb filmes feldolgozása. Franco Zeffirelli a XIII. századi szentet az 1960-as évek hippi- és diákmozgalmaival hozta kapcsolatba, lényegében úgy ábrázolva Ferencet, mint egy „középkori virággyerek”-et. Párhuzamokat vont Ferenc és Jézus élete között, sőt a filmnek bizonyos önéletrajzi vonatkozásai is vannak. Sőt a Napfivér, Holdnővér akár úgy is értelmezhető, mint Rómeó és Júlia történetének spirituális variációja, melyben Rómeó megfelelője Ferenc, Júliáé pedig Klára. A testiség nélküli összetartozást a film címe – amely egyébként Szent Ferenc saját költeményéből, a Naphimnuszból származik – is szimbolizálja: nappal (Nap) és éjszaka (Hold), férfiasság (fivér) és nőiesség (nővér) egymástól elválaszthatatlan, ugyanakkor egymástól elkülönülő fogalmak...

Vallásszabadság Erdélyben Európában először

1568-ban a Tordai Országgyűlésen kimondták a vallásszabadságot, ezzel Erdélyben 4 vallást (katolikus, evangélista, református, antitrinitárius) ismertek el hivatalosan. 1568-ban a tordai országgyűlés Európában példa nélküli határozata pedig elrendelte, hogy vallási nézetei miatt senkit üldözni nem szabad.