Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Murder – A Gyilkos Tárlat

Budapesten, a Vörösmarty téren, az Üvegpalotában, 2012. november 16-tól

A leghírhedtebb gyilkosságok és sorozatgyilkosok.

Esetek és elkövetők, akik óriási érdeklődéssel övezve vonultak be a történelembe.

A kegyetlen valóság vérrel írt történetei, amelyek a mai napig nem hagyják, nem hagyhatják nyugodni a közvéleményt.Olyan borzalmak és gaztettek,  amelyek egyetemes történelmünk alakulására is hatással voltak.

 

A Murder – A Gyilkos Tárlat ( www.murder.hu ) több mint 1.000 m2-es kiállítótéren, 21 szobán keresztül mutatja be az elmúlt évszázadok leghíresebb gyilkosságait. Minden érzékre ható speciális effektekkel és a legmodernebb technológiákkal valóban megeleveníti a gyilkosokat és történeteiket, így például a szüzek vérében fürdő Báthory Erzsébetet, Vlad Tepest, a Ku Klux Klán vérengzését, Hasfelmetsző Jacket vagy éppen Al Caponét. Az interaktív tárlatvezetés olyan hatást képes nyújtani, amilyen sosem volt még Magyarországon.

 

 

A Murder – A Gyilkos Tárlat Magyarországon még nem látott technológiai megoldásokat és magas szintű művészeti alkotásokat ötvözve válik az érzékeinket és az értelmünket együttesen magával ragadó interaktív élménnyé.

 

  • Holoplexi, holovetítés
  • Augmented Reality
  • 3D-s megjelenítés
  • Körpanoráma projekció
  • Ködképernyő, páravetítés
  • Forgatott és korhű vizuális élmény
  • Pneomatikus szobamozgatás
  • 21. századi fénytechnika (UV, intelligens , LED falak)
  • Egyedi, saját fejlesztésű hangrendszer, hangvezérlés (zárt, minőségi fejhallgatókon)
  • 25 egymástól független speciális vezérlésű szinkronizált élményterem
  • Egyedi képzőművészeti alkotások
  • Kézzel készített korhű jelmezek
  • Mozgatott élethű bábuk, animációk
  • Professzionális filmes díszletek
  • Magyar, Angol, Német, Spanyol nyelvű tárlatvezetés

 

 

A kiállítás azonban nem a durva erőszak cél nélkül való "mutogatásáról" szól, hiszen történelmi tényeken keresztül szembesítjük látogatóinkat a tragikus valósággal. Utánajárunk, hogy a tettesek miért és hogyan követték el brutális tetteiket. Ugyanakkor emlékezünk az áldozatokra, és megvilágítjuk az esetek történelmi és társadalmi hátterét is.

 

A kiállítás végére érve bizonyosságot nyer, hogy senki sem születik szörnyetegnek! Mérgező szülők, gyermekkorban elszenvedett szexuális zaklatás, testi és lelki terror, kiközösítés és a fiatalkorban szerzett mély lelki sebek húzódnak meg minden történet hátterében. Kiállításunk gondolkodásra késztet felelősségünkről, hogyan neveljük gyermekeinket és hogyan viselkedjünk embertársainkkal.

 

Murder – A Gyilkos Tárlat Budapesten, a Vörösmarty téren, az Üvegpalotában, 2012. november 16-tól 2013. május 31-ig.

 

Forrás: http://murder.hu/kiallitas

World Press Photo 2012

Ma megnéztük a World Press Photo kiállítást barátommal a Néprajzi Múzeumban, egyszerre volt sokkoló és elképesztó látvány. Rengeteg kép volt, mind-mind egy-egy élet darabkája, elkapott másodpercek, lopot pillanatok olyan világokról, amikről fogalmunk sincs. Elképzelhetetlen dolgokról mesélnek a képek...nagyon elgondolkodtató volt a tárlat, egy zavaró tényező volt, hogy nagyon sokan voltak, így nem volt lehetőség hosszabban időzni egy-egy kép előtt.



Kiállítás az 1848-49-es szabadságharc relikviáiból

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc relikviáiból nyílt kiállítás pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. A tárlat érdekessége, hogy az egyenruhák korhű másolatait az érdeklődők is felpróbálhatják.

A Hazádnak rendületlenül… című tárlat látogatói megismerkedhetnek a honvédek fegyvereivel, egyenruháival, a korszak papír- és fémpénzeivel, és még egy, a szőregi csatában zsákmányolt császári dobot is megszemlélhetnek közelről. Az egyik földszinti kiállítóterem közepén áll egy korhű ágyú is, melyet szállításakor csak daruval tudtak beemelni a múzeumba - a löveg ugyanis több mint négyszáz kilót nyom és másfél kilós golyók kilövésére képes.

A fegyver- és egyenruha-másolatok mellett eredeti zászlókkal, szablyákkal és karabélyokkal elevenítik fel a szabadságharc hangulatát, valamint frissen restaurált festmények és akvarellek idézik fel a nagy hadjáratokat. Azok, akik április közepéig ellátogatnak a szegedi kultúrpalotába, bele is bújhatnak a honvéd és nemzetőr egyenruhákba, tábori sapkákba és csákókba, kézbe foghatják az Augustin-rendszerű gyutacsos karabély és pisztoly egy-egy másolatát is. A századosi sátor előtti asztalnál ülve, hadműveleti vázlatokat és csatatérképeket tanulmányozva készülhetnek fel az újabb ütközetre, fáradalmaikat pedig a kétszemélyes legénységi sátor szalmazsákjain pihenhetik ki.

A tárlat egy rendkívüli ritkaságnak számító Kossuth-ereklyét is bemutat: azt az arany nyakkendőtűt, mely egy New York-i szenátoré volt az 1850-es években. Az ékszer különlegessége, hogy a tű gömbjében egy beépített nagyító alatt Kossuth Lajos parányi arcképe látható.

/forrás/

Kiállítások a Magyar Nemzeti Galériában

Ajánlom mindenkinek, akinek van egy szabad délutánja, hogy menjen el  MNG kiállításait megnézni, mi múlt hétvégén voltunk :)

Hősök, királyok, szentek 
A magyar történelem képei és emlékei

2012. január 3 - 2012. augusztus 26.


2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.

A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban - mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait - a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.

A tárlat, amely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.

A Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitotta meg. A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke. /forrás/

Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása

2011. november 30 - 2012. május 27.

Százötven éve született Ferenczy Károly, a magyar festészet egyik legnagyobb hatású alakja. A kifinomult úriember, az érzékeny és tépelődő művész, a napfényben fürdő tájak festője - Szentendre, München, Párizs és Nagybánya mestere. A teljes életmű kiállítása 2012. május 27-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.

Ferenczy Károly életművének bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában. Ennek jegyében rendeztük meg korábban Rippl-Rónai József, Mednyánszky László vagy Vaszary János gyűjteményes kiállítását. Noha Ferenczy Károly több képe is látható volt 1996-ban, a Nagybánya művészetét bemutató tárlaton, s festményei a Galéria 20. századi állandó kiállításának is alapvető darabjai, de a monografikus tárlatok sorából mindeddig hiányzott Ferenczy neve. Sőt, a művész munkásságának legjelesebb darabjai összegyűjtve csaknem egy évszázada voltak utoljára kiállítva, 1922-ben a Műcsarnokban, majd 1940-ben a Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetben (volt Ernst-Múzeum). Több generáció is felnőtt tehát anélkül, hogy találkozhatott volna e páratlan életmű egészével.

A kiállításra számos hazai és határon túli közgyűjteményből érkeztek művek: BTM - Kiscelli Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Művészeti Gyűjtemény, Széchényi Könyvtár, Zsidó Múzeum, győri Xantus János Múzeum, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, miskolci Herman Ottó Múzeum, pécsi Janus Pannonius Múzeum, szegedi Móra Ferenc Múzeum, szentendrei Ferenczy Múzeum, komáromi Dunamenti Múzeum, marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, rimaszombati Gömör-kishonti Múzeum stb. A múzeumi anyag mellett több mint hatvan magángyűjteményi remekmű teszi teljessé a válogatást, az Antal-Lusztig Gyűjtemény, a Kogart Gyűjtemény, a Polgár Gyűjtemény jeles darabjai éppúgy helyet kapnak itt, mint egy londoni magángyűjtemény különlegessége, az életműben témája miatt páratlan tengerkép. A kiállításon Ferenczy Károly közel 150 festménye, 80 grafikája kerül bemutatásra, emellett mintegy 50 dokumentum (fotó, levél, katalógus, könyv) egészíti ki az anyagot.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki tárlatait befogadó "A" épület két szintjét foglalja el a Ferenczy Károly kiállítás, mely nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. A teremsorokban nyolc nagyobb témacsoport, azon belül néhány árnyaltabb témaegység nyomán bomlik ki az ouvre. (Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat)

Ferenczy nagy műgonddal, fáradságot nem ismerő elmélyültséggel, a lényeget kutatva tökéletesítette műveit. Hetekig, hónapokig dolgozott egy-egy festményén, annak témavariációin. Kereste a leghatásosabb képkivágásokat, vizsgálta a kompozíciós egyensúlyt, méregette az egymásra rímelő színeket és formákat. A művész alkotói útkereséseibe enged bepillantást az a kiállítási egység, amelyben a Ferenczyre oly jellemző munkafolyamatot az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sorával érzékelteti.

Ferenczy számára a család - mint érzelmi bástya és intellektuális közeg - rendkívül fontos volt. Az elsőszülött fiú Ferenczy Valér, apja hivatását követve ugyancsak festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg. Ferenczy Károly családi vonatkozású művei kiegészülnek az ugyancsak képzőművész feleség, Fialka Olga, Ferenczy Valér, Ferenczy Noémi és Ferenczy Béni alkotásaival is.

A kiállítás földszinti fogadó terében, az ott felsorakoztatott emblematikus remekművek között kapott helyet a művész 1894-ben készült monumentális vászna, az Ádám című olajfestmény, melyet a kiállítás alkalmából, szponzori támogatással restauráltatott a múzeum. Ugyancsak a földszinten, külön kiállítási térben Ferenczy Károly sokszínű, a festői életmű által eddig némileg elfedett és háttérbe szorított grafikai munkásságával ismerkedhet a látogató. A kiállítás záróakkordjaként Ferenczy-festmények kinagyított fotói láthatók, olyan archív felvételek, melyek jelenleg lappangó főművekről készültek: a háborúban eltűntek, külföldre kerültek, vagy ismeretlen helyen vannak. A rendezők nem titkolt szándéka, hogy e fényképsorozattal a keresett képek felbukkanását segítse.

Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze. Életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Ouvre-jének tetemes részét alkotják a Nagybányán született, az ott élőket, a környező vidéket, a varázslatos fény- és színviszonyokat megörökítő festmények. Ferenczy életműve ugyanakkor jóval árnyaltabb és összetettebb, így több szempontú megközelítése nemcsak a szakma, de a magyar kultúra iránt érdeklődő hazai és külföldi közönség számára is fontos. A modern magyar festészet megteremtésének hosszú folyamatában Ferenczy munkásságának gazdagsága, személyiségének és festői működésének sokoldalúsága, példaértékű alkotói magatartása számos utat nyitott meg a követők előtt is. A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Egyetemesség és a nemzethez való kötődés példásan megfért mind személyiségében, mint festői munkásságában. Egyszerre volt "európai" a szó legnemesebb értelmében és magyar a hazai festői hagyomány folytatásának és kibontakoztatásának értelmében.

A tárlathoz reprezentatív, tudományos katalógus is társul, melyben Ferenczy alkotói periódusait a korszakot kutató művészettörténészek mutatják be, és a kiállításra kerülő művek, az életműben elfoglalt jelentőségüket alátámasztó adatokkal ellátva kerülnek reprodukálásra. A kiállítás nyitásával egy időben jelenik meg a Ferenczy Károly levelezését (több, mint 400 levelet) tartalmazó kötet is, amelyet nem csak részletes tudományos apparátussal láttak el a szerkesztők, hanem egy kulcsszavakra keresést lehetővé tévő CD melléklettel is.

Az érdeklődők az interneten is nyomon követhetik a tárlat életét: a Ferenczy-blog (http://ferenczy-mng.blogspot.com/) sok érdekességet mutat be az előkészületektől a kiállítás épüléséig, míg a gyermekek számára külön kiállítási vezető készült a tárlathoz.

A kiállítás kurátorai Boros Judit és Plesznivy Edit művészettörténészek

/forrás/

Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum

 

Program az őszi szünetre:)

Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum

Délkelet-Ázsia kultúrái és civilizációi

Kiállítás honlapja!


Mintegy 1500 négyzetméternyi kiállítótérrel nyílik meg szombaton a Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum; a magánerőből létrehozott budapesti kiállítóhely csaknem ezer, aranyból készült műtárggyal, teázó-wunderkammerrel és ázsiai szoborkerttel várja a látogatókat.
Az újonnan megnyíló múzeumban mintegy ezer nemesfém - többségében arany - műtárgy mutatja be Délkelet-Ázsia elmúlt kétezer évének ötvösművészetét, ezek mellett további ezer drágakő, bronz, porcelán, elefántcsont, kő és fajansz műalkotás kapott helyet az állandó kiállításban - mondta el az MTI-nek a műgyűjtő-múzeumalapító. 

Mint Zelnik István elárulta, a bemutatott anyag biztosítási értéke összesen 40 milliárd forint. Ebből tíz műtárgy egyedi biztosítási értéke éri el a 2,5 milliárd forintot, ezek olyan egyedi aranyszobrok, amelyekből nem ismert más példány. 

A remekműveket az Andrássy úti Rausch-villában két szinten, kilenc teremben mutatja be a kiállítás. Az első teremben található "gyűjtői vitrinben" helyet kapott Zelnik István kollekciójának első, tizennégy éves korában beszerzett darabja, valamint egy alapanyagban és műfajban igen változatos ízelítő. 

Külön termek elevenítik meg a két nagy ázsiai eredetű világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus kulturális befolyását: a Száz Buddha fala, a számos Bódhiszattva-, Ganésa-, Nandi-, Síva-, Párvati- és Uma-ábrázolás évszázadokat és királyságokat átívelően mutatja be a sokszor egymásra rétegződő hatásokat. A Selyemút terme a délkelet-ázsiai kereskedelem legértékesebb tárgytípusaiból válogat.
A magasfennsíkok letűnt törzsi királyságainak korszakát ismerteti meg a közönséggel az első emeleti terem, majd a mai Közép-Vietnám területén virágzó tyám kultúrába kap betekintést a látogató, részben még megfejtetlen feliratokat tartalmazó műtárgyakon keresztül. A termékenység fogalmát járja körül a Síva-kultusz szobája, ahonnan a Kincsek termébe léphetnek az érdeklődők: itt kap helyet a gyűjtemény 10-12 legértékesebb műtárgya. 

A Khmer Birodalom idejéből származik a korszak talán legnagyobb, ékszer-öntőmintákból álló kollekciója, míg a délkelet-ázsiai szigetvilág művészetét bemutató teremben különösen figyelemre méltók a Szunda-szigetekről származó mamulik, azaz ómega-formájú aranyfüggők. 

Eredeti műtárgyak és autentikus növények díszítik az épület hátoldala mögött kialakított szoborkertet is, amely az alagsori teázó-wunderkammerbe vezet. Mint Zelnik István elárulta, reprodukciók helyett eredeti, akár ezer éves délkelet-ázsiai műalkotások kaphatók majd a múzeumshopban is; a Zelnik-kollekcióból értékesített tárgyakhoz természetesen eredetiségi tanúsítvány is kérhető. 

A múzeum akkreditációjára kitérve a műgyűjtő emlékeztetett: az elhúzódó építkezés miatt a kért hiánypótlást nem tudták időben benyújtani, így végül új kérelmet kellett beadniuk a működési engedélyre; ez reményeik szerint a héten megérkezik. 

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum szombaton és vasárnap mutatkozik be a látogatók előtt:az első két nyitvatartási napon a múzeumalapító 10, 15 és 18 órakor tárlatvezetést tart, amelyekre a honlapon lehet jelentkezni. A tárlat szeptember 22-től válik folyamatosan, a hét minden napján látogathatóvá. 
- MTI -
Délkelet-ázsiai Aranymúzeum

Hét évtized André Kertész-fotói Budapesten

Magyarországon eddig nem látott részletességgel, több mint 250 képen keresztül mutatja be a világhírű, magyar származású fotográfus, André Kertész munkásságát a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) péntektől látogatható retrospektív kiállítása.

Ez az első olyan Kertész-kiállítás Magyarországon, amely kizárólag eredeti fényképeket - vintázsokat, illetve a fotográfus által jóváhagyott kópiákat - tár a közönség elé - mondta el a tárlat szerdai sajtótájékoztatóján Tomsics Emőke vezető kurátor. A kiállítás anyaga a párizsi Jeu de Paume munkatársai, Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq hat éves kutatómunkájának eredményeképpen állt össze, majd a 2010 szeptemberi franciaországi bemutatkozást követően a svájci Winterthur és Berlin után érkezett utolsó állomására, Budapestre.

Mint a francia kurátorok elmondták, a retrospektív tárlat André Kertész hét évtizedes pályafutásának egészét végigköveti, a négy nagyobb szakaszon belül egy-egy technika vagy téma mentén kisebb fókuszpontokat kijelölve. "Alapvető célkitűzésünk az életmű újragondolása volt, kitérve a kevésbé ismert időszakokra és Kertész jól menő éveinek rejtettebb momentumaira is" - hangsúlyozta Michel Frizot.

A tárlat André Kertész Magyarországon készült felvételeivel kezdődik. A fotográfus I. világháborús képei jelentősen különböznek a korabeli haditudósítások fotóitól, de az 1918 utáni - például az úszó alakokról készült - munkákon is szembeötlőek a művész újító törekvései. Ebből az időszakból számos kis méretű kontaktfotó maradt fenn, melyekből az első terem több tucatnyit vonultat fel.


André Kertész: Erzsébet és én (1933) című fotója a fotóművész szeptember 29-én nyíló retrospektív kiállításán a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kép zselatinos ezüst nagyítással készült az 1960-as években. Jogtulajdonosa: Collection of Sarah Morthland, New York.

Kertész munkásságának máig legismertebb szakasza az 1925 és 1936 között Párizsban töltött tizenegy év. Mint Michel Frizot felidézte, megjelenésükkor az újdonság erejével hatottak a Párizs André Kertész szemével (Paris vu par André Kertész) című kötetben publikált, személyes hangvételű városfotók, a domború tükörrel készült Torzulások című aktsorozat jelentőségét azonban csak a hetvenes években ismerték fel.

A fotográfus Bölöni György Az igazi Ady című könyvéhez is készített felvételeket, ezek a "szereplő nélküli portrék" a költő kedvelt párizsi helyszíneit idézik fel úgy, mintha Ady épp az exponálás előtt sétált volna ki a képből. Kertész művésztársairól is fotografált "tárgyportrékat", melyek például Piet Mondrian vagy Fernand Léger személyiségét ragadják meg személyes tárgyaikon, műtermeiken keresztül.

Michel Frizot kiemelte a Kertész és szerelme, Erzsébet 1933-as házassága előtt készült kettős portrét: a képen csak az asszony néz a kamerába, leendő férje őrá tekint. A fotográfus által többször is alkalmazott beállítás mellett azonban a felvétel másról is híres: Kertész később több részletnagyítást is készített belőle, előbb kettejük arcát, majd felesége vállán nyugvó kezét kiemelve.

Az 1936-tól Kertész halálig, 1985-ig tartó amerikai korszakot a francia kurátorok két részre bontották. A New Yorkba költözés eleinte kevés sikert hozott a fotográfusnak, aki anyagi helyzetét csak a House and Garden című magazinnak végzett "rabszolgamunkával" tudta stabilizálni; igazi értéket hordozó képeket szinte csak magának készített.

A fordulatot az 1963-as év hozta, mikor több nagy kiállításra is meghívást kapott és Párizsban rábukkant francia korszakának elveszettnek hitt negatívjaira. Bár Kertészre addig is jellemző volt, hogy egy-egy témájához pályafutása során többször is visszatért, a régen látott képek újabb ösztönzést jelentettek számára - idézte fel Michel Frizot.

A fotóanyagot igazi különlegességként Kertész színes polaroid képei zárják, ezeken az idős művész elsősorban felesége elvesztését próbálja feldolgozni. Külön terem vonultatja fel a harmincas évek nagy jelentőségű fotómagazinjait, majd a kiállítás utolsó termének kisfilmjén a csaknem 90 éves André Kertész is felbukkan munka közben.

Kertész képek. Kertész és Magyarország címmel az MNM kamaratárlat és konferencia keretében is feldolgozza a világhírű fotográfus hazai recepcióját. A december 31-ig látogatható kiállítás számos kísérőprogramjáról a www.andrekertesz.hu honlap nyújt részletes információkat magyar és angol nyelven.

Lengyel-magyar barátságot bemutató kiállítás

A lengyel-magyar kapcsolatok ezer évét bemutató kiállítás 2011. szeptember 30-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az előzőekben felsorolt sokféle közelítésmód mind felbukkan a kiállítás gazdag tárgyvilágában, amely középkori éremritkaságok mellett nyomtatott és írott anyagokat, míves fegyvereket és páratlan szépségű ékszereket is magában foglal.

Már a középkor folyamán fontos szálak fűzték egymáshoz a két királyságot: Szent László lengyel földön látta meg a napvilágot, Nagy Lajosra pedig közös uralkodóként tekintenek mindkét területen. A Jagelló-ház regnálása idején a közép-európai térség egyik meghatározó dinasztiája adta az államok koronás főit. Hasonló hagyományt vitt tovább a kora újkorban Báthori István erdélyi fejedelem, aki a lengyel trónt is elnyerte.

A politikatörténeti párhuzamok mellett a művészetek területén is sok az összefonódás, elég itt Balassi Bálintra, Liszt Ference vagy Chopinre gondolni.

A 18-20. század Európáján végigsöprő háborúkban való részvétel is szorosabb együttműködést váltott ki a két ország között. Mindkét fél katonái részt vettek az oroszok, illetve az oszmánok elleni harcokban, II. Rákóczi Ferenc lengyel földről indította el később szabadságharcát. 1848-ban lengyel légió harcolt magyar területeken. Az I. világháború végén Magyarország fegyverrel, a II. világháborúban tízezrek befogadásával segítette az eltűnőben lévő lengyel államot. 1956 forradalmát és a rendszerváltoztatást a két nép közötti szolidaritás jellemezte.

Az előzőekben felsorolt sokféle közelítésmód mind felbukkan a kiállítás gazdag tárgyvilágában, amely középkori éremritkaságok mellett nyomtatott és írott anyagokat, míves fegyvereket és páratlan szépségű ékszereket is magában foglal.

A kiállítás kísérőrendezvényeként kerül sor az eMeNeM Szabadegyetem címet viselő előadássorozat alábbi programjaira:

2011. szeptember 10., szombat 15 óra
Horn Ildikó: Legendák és tények: Báthory István személyisége
Mitrovits Miklós: „Ne féljetek!” A lengyel Szolidaritás-mozgalom

2011. szeptember 17., szombat 15 óra
Spiró György: Kulturális párhuzamok

2011. szeptember 24., szombat 15 óra
Zsille Gábor: Toldi Miklós Krakkóban

A kiállításra érvényes teljes árú belépőjegy 1100 forintba kerül, a 26 éven aluliaknak szóló félárú belépőért 550 forintot kell kifizetni. A belépőjegy megváltásával a múzeum állandó kiállításainak megtekintése és a cikkben felsorolt programokon való részvétel ingyenes. Egyéb programokról és kiállításokról a múzeum honlapján találhatóak részletes leírások. /forrás/

Feltárul a Vatikán titkos archívuma

Kiállítás nyílik a Vatikán titkos archívumának anyagából; a tárlaton bemutatják azt a pápai bullát is, amelyben a katolikus egyház kiátkozta Luther Mártont.

A kivételesnek ígérkező kiállítás februárban nyílik a Capitoliumi Múzeumban, és a Lux in Arcana címet viseli. A szervezők tájékoztatása szerint X. Leó pápa híres dekrétuma, a Decet Romanum Pontificem, amely 1521. január 3-án kelt, és amely megpecsételte az egyházszakadást a protestánsokkal, majd vallásháborúba sodorta Európát, a tárlat legjelentősebb darabjai között szerepel.

A www.luxinarcana.org portálon apránként fedik majd fel a kiállításra szánt dokumentumok sorát. A vallástörténeti emlékek első ízben kerülnek a nagyközönség elé. A Vatikán a tisztán látást és a történelmi objektivitást akarja szolgálni azzal, hogy bemutatja a dokumentumokat, amelyek meghatározták saját és a világ történelmét is, tekintet nélkül arra, hogy ez előnyös, vagy nem az egyházra nézve. Az egyház az igazságot és a közjót akarja szolgálni - hangsúlyozta Tarcisio Bertone, a pápai államtitkárság vezetője.

A titkos levéltárból kiállítják VII. Gergely pápa Dictatus papae című írását a XI. századból. Az egyházfő ebben kinyilatkoztatta, hogy a pápák minden hatalomnál nagyobbal bírnak e földön. A nagyközönség elé tárják XII. Piusz pápa dokumentumait is, amelyek a II. világháborúból származnak.

A tárlat hét hónapig fogadja a látogatókat, és része az archívum 400 éves fennállását ünneplő eseménysorozatnak. A levéltárat V. Pál pápa hívta életre az apostoli palotában. /forrás/