Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

Lengyel-magyar barátságot bemutató kiállítás

A lengyel-magyar kapcsolatok ezer évét bemutató kiállítás 2011. szeptember 30-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az előzőekben felsorolt sokféle közelítésmód mind felbukkan a kiállítás gazdag tárgyvilágában, amely középkori éremritkaságok mellett nyomtatott és írott anyagokat, míves fegyvereket és páratlan szépségű ékszereket is magában foglal.

Már a középkor folyamán fontos szálak fűzték egymáshoz a két királyságot: Szent László lengyel földön látta meg a napvilágot, Nagy Lajosra pedig közös uralkodóként tekintenek mindkét területen. A Jagelló-ház regnálása idején a közép-európai térség egyik meghatározó dinasztiája adta az államok koronás főit. Hasonló hagyományt vitt tovább a kora újkorban Báthori István erdélyi fejedelem, aki a lengyel trónt is elnyerte.

A politikatörténeti párhuzamok mellett a művészetek területén is sok az összefonódás, elég itt Balassi Bálintra, Liszt Ference vagy Chopinre gondolni.

A 18-20. század Európáján végigsöprő háborúkban való részvétel is szorosabb együttműködést váltott ki a két ország között. Mindkét fél katonái részt vettek az oroszok, illetve az oszmánok elleni harcokban, II. Rákóczi Ferenc lengyel földről indította el később szabadságharcát. 1848-ban lengyel légió harcolt magyar területeken. Az I. világháború végén Magyarország fegyverrel, a II. világháborúban tízezrek befogadásával segítette az eltűnőben lévő lengyel államot. 1956 forradalmát és a rendszerváltoztatást a két nép közötti szolidaritás jellemezte.

Az előzőekben felsorolt sokféle közelítésmód mind felbukkan a kiállítás gazdag tárgyvilágában, amely középkori éremritkaságok mellett nyomtatott és írott anyagokat, míves fegyvereket és páratlan szépségű ékszereket is magában foglal.

A kiállítás kísérőrendezvényeként kerül sor az eMeNeM Szabadegyetem címet viselő előadássorozat alábbi programjaira:

2011. szeptember 10., szombat 15 óra
Horn Ildikó: Legendák és tények: Báthory István személyisége
Mitrovits Miklós: „Ne féljetek!” A lengyel Szolidaritás-mozgalom

2011. szeptember 17., szombat 15 óra
Spiró György: Kulturális párhuzamok

2011. szeptember 24., szombat 15 óra
Zsille Gábor: Toldi Miklós Krakkóban

A kiállításra érvényes teljes árú belépőjegy 1100 forintba kerül, a 26 éven aluliaknak szóló félárú belépőért 550 forintot kell kifizetni. A belépőjegy megváltásával a múzeum állandó kiállításainak megtekintése és a cikkben felsorolt programokon való részvétel ingyenes. Egyéb programokról és kiállításokról a múzeum honlapján találhatóak részletes leírások. /forrás/

Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt

Lengyel-magyar barátság

Az egyetlen lengyel középiskola a második világháború ideje alatt Magyarországon működött, Balatonbogláron.

Stanisław Gabriel Worcell (1799-1857), a neves lengyel publicista 1849-ben a következő megállapítást vetette papírra: „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futva összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.”

Németország a Fall Weis-tervnek megfelelően 1939. szeptember 1-jén hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot. A baráti látogatásra Gdańsk körzetébe érkezett Schleswig-Holstein német hadicirkáló hajnali 4 óra 45 perckor, minden előzetes felszólítás nélkül lőni kezdte a Gdański-öböl erődjét, a Westerplattét. A maroknyi, Henryk Sucharski őrnagy parancsnoksága alatt álló lengyel őrség hatalmas vérveszteségek árán, egy hétig tartotta magát. A német hadigépezetet azonban nem lehetett megállítani. Konstanty Ildefons Gałczyński szép versben emlékezett meg a westerplattei hősökről: „Mikorra a napok beteltek, / s kezdett a nyárvég őszre válni, / négyes sorokban égbe meneteltek / a Westerplatte katonái. (…) Rég volt oly szép nyár a tájon. (…) S így énekeltek. Fáj a seb, / de egy se volt, ki félne tőle, / most menetelnünk annál édesebb / a tágas mennyei mezőkre. (Gáspár Endre fordítása)

A németek hamar elérték Varsót. Szeptember 3-án a lengyel kormánnyal kötött szerződés értelmében Anglia, majd Franciaország hadat üzent Németországnak. A lengyel hadsereg részben védekező, de – olykor eredményes – támadómanővereket is végrehajtott. A Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékában foglaltak szerint szeptember 17-én a Vörös Hadsereg átlépte Lengyelország keleti határait és betört az országba. Lengyelország harapófogóba került. Tragikus évek köszöntöttek az országra.

A földdel egyenlővé téve

Ilyen körülmények között a lengyelek – katonák és polgári személyek – hatalmas tömege indult el végeláthatatlan menekültútjára. A katonák, hogy a nyugaton szerveződő lengyel hadseregbe lépjenek; a polgári személyek pedig azért, hogy túlélhessék a világégést. A lengyel kormány tagjai egy, a románokkal 1921. március 3-án aláírt, titkos védelmi szerződés értelmében Romániába távoztak, de ott, megszegve a megállapodást, még aznap internálták őket.

A magyar kormány – ebben a lengyelek számára kilátástalan helyzetben – segítő kezet nyújtott. Teleki Pál miniszterelnök – Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel egyetértésben – utasítást adott, hogy a lengyel menekültek előtt a magyar határokat nyissák meg; ezt 1939. szeptember 18-án hivatalosan is közölték a lengyel követtel, Leon Orłowski gróffal. Itt kell megemlíteni, hogy a magyar politikai élet számos kiválósága, az arisztokrácia döntő hányada a lengyel menekültügy támogatója volt. Természetesen ide kell sorolni magát a kormányzót, Horthy Miklóst is. A németek rendszeres tiltakozása ellenére mindvégig kitartottak álláspontjuk mellett.

Magyarország a világháború alatt mintegy százezer lengyel menekültet fogadott be. Ezek között számos gyermek és fiatal volt, akik szüleikkel együtt hagyták el hazájukat. Ezen fiatalok oktatására külön gondot fordítottak lengyel és magyar részről egyaránt. A szmolenszki tragédiában életét vesztett Andrzej Przewoźnik, a Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács főtitkára, a magyar–lengyel-barátság elkötelezettje könyvében aláhúzza, mennyire fontos volt a menekültek körében az iskolai oktatás az elemitől az egyetemekig. Már 1939 novemberében megnyitotta kapuit Balatonzamárdi községben a Lengyel Gimnázium és Líceum, amelyet később, összevonva a szikszói iskolával, 1940 júniusában Balatonboglárra helyeztek át. 1944-ig, Magyarország német megszállásáig ez az intézmény adta a legnagyobb lengyel iskolai közösséget; mintegy hatszáz tanuló került ki falai közül. Hivatalosan elismert érettségi bizonyítványt adott, amellyel felsőoktatási intézményekbe lehetett beiratkozni. /forrás/