Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

10 tény az első keresztes hadjáratról

1. Az első keresztes hadjárat (1096-1099) megindításáról az 1095-ös clermonti zsinaton döntöttek. II. Orbán pápa beszéde után – melyben Jeruzsálem felszabadítására buzdított– az emberek tömegesen szegődtek a keresztek alá.

2. A Krisztus zászlaja alatt hadba induló kereszteseknek feloldozást ígértek a világ bűnei alól.

3. Mielőtt még elindultak volna a Szentföldre, a keresztes hadak a németországi Rajna folyó mentén több ezer zsidót mészároltak le.

4. Az első keresztes hadjárat keretében több mint hatvanezer keresztes indult el Európából gyalog és lóháton Jeruzsálem meghódítására.

5. A kereszteseknek közel 4000 kilométert kellett megtenniük, hogy elérjék a szent várost.

6. Mivel a több tízezer vonuló harcost nem tudták kellőképpen ellátni élelemmel, ezért a keresztesek már a keresztény területeken fosztogatni kezdtek.

7. A vagyonosabb emberek egész udvartartásukkal indultak útnak, rengeteg harcost elkísért a felesége is.

8. A főúri rétegből származó lovagok gyakran hatévnyi jövedelmüket áldozták a hadjáratban való részvételre.

9. A keresztesek körmenetben, mezítláb, zsoltárokat énekelve körbejárták Jeruzsálem falait, hogy annak falai - Jerikóhoz hasonlóan - leomoljanak. A körmenetet szigorú böjt követte, majd nyolc nap múlva - az ostrom nyomán - Jeruzsálem elesett.

10. Jeruzsálem elfoglalásakor (1099) a keresztesek több tízezer javarészt muszlim és zsidó városlakót lemészároltak.

Forrás

Oroszlánszívű Richárd

Ezt a bejegyzésemet, az egyik kedvenc hadvezéremnek szeretném szentelni, aki Oroszlánszívű Richárd, a történelemben az egyik kedvenc témaköröm a lovagkor, Robin Hood története, kedvenc könyveim egyike Sir Walter Scott Oroszlánszívű Richárdról szóló könyve. A lovagkor mindig elbűvölt, valahogy a mai világunkból kezdenek kiveszni azok az értékek, amik akkor oly sokat jelentettek oly sokaknak...

I. (Platangenet) Richárd, akit leginkább Oroszlánszívű Richárdként emlegetnek, Anglia egyik leghíresebb királyaként ismert, ámbár uralkodásának zömét hazáján kívül töltötte. Ellentmondásos személyiség volt: míg a legkiválóbb lovagi erényeket csillogtatta, nem tartotta vissza semmi attól, hogy a hatalom érdekében kétszer is apja ellen lázadjon, vagy erőszakkal toroljon meg sérelmeket.
II. Henrik király fiaként született, a legkiválóbb nevelést kapta, műveltsége mellett katonai ismereteit is folyamatosan gyarapította. 11 éves korában Aquitánia hercege, 15 évesen lovag és Poitiers grófja volt. 1173-ban fivéreihez csatlakozva először kelt fel apja ellen. A lázadás leverése után viszont hűséget fogadott az uralkodónak. Ezt követően a birtokai elleni támadások kivédésével volt elfoglalva, és egyre nagyobb hírnévre tett szert, mert kiválóan hárította el az ellenséges csapásokat; ám közben a kegyetlen megtorlásoktól sem riadt vissza.
1187-ben apja ellenében összefogott II. Fülöp Ágost francia királlyal, aki egyes történészek szerint a szeretője is volt. (Mások ezt a források félreértelmezésének tartják.) Apja vereséget szenvedett, és elismerte Richárdot utódául. 1189-es megkoronázásakor már nagy tapasztalatokkal rendelkező katonaként ismerték.
A hattíni csatavesztést követően 1189-ben keresztes hadjárat indult Jeruzsálem visszavételére. Vezetői Barbarossa Frigyes, II. Fülöp Ágost és Richárd voltak. Útban a Szentföldre Richárd Szicíliában is hadakozott, majd elfoglalta Ciprust. Barbarossa váratlan halála és II. Fülöp Ágost megbetegedése, majd hazautazása miatt őrá hárult a feladat, hogy legyőzze az ellenséget. 1191-ben bevette Akkont, melynek két éve tartó ostromát még Fülöp Ágosttal erősítette fel. A győzelmet követően kb. 2700 fogoly kivégzést rendelte el. Szaladin ellentámadást indított ellene, de Arszúfnál Richárd súlyos vereséget mért a szultán seregére. Végső célját, Jeruzsálem bevételét viszont nem tudta elérni, mert Szaladin mindent elpusztíttatott a vidéken. Richárd belátta, hogy ha el is foglalja a várost, készletek híján megtartani nem tudja majd. A következő évben egyezséget kötött Szaladinnal, ezzel is bizonyítva, hogy diplomáciai téren is tehetséges volt, egyben fel tudta ismerni lehetőségeinek határait.
Richárd elindult hazafelé, de útja szerencsétlenül alakult. Hajója Velence előtt elsüllyedt, 1192 végén Ausztriai Lipót herceg elfogta, s megtorlandó egy korábbi sérelmet, csak jelentős válságdíj kifizetése után engedte szabadon. 1194-ben rövid időre Angliába utazott, ahol ismét megkoronázták, de néhány hónap múlva már Normandiában hacolt Fülöp Ágost ellen. Több erődítményt is épített ezalatt, köztük a híres Château Galliard erősségét is. Châlus ostrománál egy számszeríj lövedéke találta el, a sebfertőzésbe rövidesen belehalt.
Személye köré már életében legendákat szőttek. Az utókor idealizált, romantikus hősként tekint rá, ettől függetlenül kétségtelen, hogy jeles hadvezére volt hazájának. Sokan rossz királynak tartják, hiszen alig tartózkodott hazájában, de abban a korban ezt nem tekintették elítélendő cselekedetnek. /forrás/

Az égieket hívták segítségül a középkori harcosok

A középkori történetírók a csaták leírásánál gyakran számolnak be különféle kiáltásokról, amelyek a katonák lelkének erősítését és a csapathoz való tartozás érzését szolgálták - mutatta be Halmágyi Miklós a Hadtörténelmi Közleményekben.

A harci kiáltások kettős célt szolgálhattak: egyrészt ezzel próbáltak az ellenfélben rémületet kelteni, másrészt saját félelmüket is leplezték. A kiáltozva rohanó katona szinte önkívületi állapotba került, minden félelem nélkül támadt az ellenre. Arra is van példa, hogy a vitézek egy meghatározott szót kiáltottak ütemesen, ami alkalmas volt a csapat összefogására. Ez különösen lényeges volt abban az esetben, ha különböző nyelvet beszélő harcosok küldöttek ugyanazon az oldalon. A közösen használt szó jelszóként is funkcionált, képes volt arra, hogy elkülönüljenek az ellenségtől. A harcosok gyakran rövid imádsággal az ajkukon indultak a küzdelembe.

Már a Biblia is megörökítette a csatakiáltást, a Bírák könyvében Gedeon katonái Az Úrért, és Gedeonért! kiáltással támadták meg a mídianiták táborát. A kora középkor egyik eseményénél hasonló jelenetet találunk. Germanus Auxerre 5. századi püspöke, 429-ben Britanniába ment, hogy az ottani eretnekséget felszámolja. Őt és támogatóit azonban megtámadták, a védelmet a prelátus szervezte meg. Germanus megparancsolta embereinek, hogy kiáltsák utána, amit ő mond. A püspök háromszor kiáltotta: Alleluja! A szót visszhangozták a hegyek, mire az ellenség megrémülve futott el. Az Alleluján kívül tisztán vallásos tartalmú a Kyrie eleison csatakiáltás is. A merseburgi csata elején a keresztények ezt harsogva vonultak az ocsmány és ördögi hui, hui-t hallató magyarok ellen.

Vajon mit kiálthattak?

A Kyrie eleison lélekerősítő szavait a kereszténnyé vált magyarok is átvették. Szent Gellért nagyobbik legendája megőrizte, hogy mielőtt Csanád vezér serege Ajtony ellen indult, ezt kiáltották. Elképzelhető, hogy ezeket a görög szavakat üvöltötték a magyarok az 1068-as kerlési csatában, amikor Salamon király László és Géza hercegekkel együtt legyőzték a nomádokat. Kerlés, a település neve összefüggésbe hozható a Kyrie eleison-nal. "Az Uram irgalmazz" az egész középkor folyamán rendkívül népszerű volt. Sobieslav cseh fejedelem 1120-as morvák és németek elleni csatája idején a papok ezt imádkozták. A morvamezei ütközet (1278) alatt is felhangzott ez a szókapcsolat a csehek szájából.

A keresztes vitézeknek is megvolt a maguk csatakiáltása, Boemund nem véletlenül kérdezte izgatottan, amikor hírül vette a keresztesek elindulását, hogy milyen jelet viselnek, és mi a jelszavuk. Azt a választ kapta, hogy Krisztus jelét viselik ruhájuk jobb vállán vagy a két válluk között, a csatában pedig egy torokból kiáltják: Deus lo vult! (Isten akarja!). 1105-ben Balduin jeruzsálemi csatában azt tanácsolta katonáinak, hogy a Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat! mondattal támadjanak. 1456-os nándorfehérvári harcokban a keresztények Jézus nevét kiáltották. Kapisztrán Szent János nagy hangsúlyt fektetett a közösségi szellem növelésére, ezt a célt (is) szolgálta a Megváltó nevének hangoztatása. A július 14-i vízi csata előtt a ferences arra kérte övéit, hogy "folytonosan hangoztassák a vízen úgy, mint szárazon és hívják segítségül Jézus szent nevét".

A tisztán vallásos jellegű csatakiáltások mellett olyan jelszavakat is használtak, amelyek egy szűkebb közösséghez, kolostorhoz, országhoz való tartozást is kifejeztek. A Fleury-i Aimon Szent Benedek monostorának védelmezői a rendalapító nevét kiáltották. A Roland-énekben többször felhangzik Nagy Károly csatakiáltása, a munjoie! A szó fordítása: örömhegy. Több magyarázat is született a csatakiáltás magyarázatára, egyesek a zarándoklatokkal hozták kapcsolatba. A peregrinusok ugyanis köveket vittek magukkal, amelyből halmok keletkeztek. Más vélemény szerint a szó a Golgotára, illetve a mennyei Jeruzsálemre utalt. Nagy Károly csatakiáltása az 1266-os Beneventum melletti csatánál bukkant fel ismét, ahol Anjou Károly győzelmet aratott II. Frigyes fia, Manfréd felett.

A középkori Magyarországon László király volt az a harcos szent, akit a csatákban segítségül hívtak. A Névtelen Minorita munkája őrizte meg a székelyek és a magyarok tatárok elleni harcát. Egy tatár fogoly szerint a küzdelmet az döntötte el, hogy a keresztények segítségül hívták Lászlót. 1355-ben Nagy Lajos vitézei az osztrákokat segítették a lázadó svábok ellenében. Ekkor a "Szent királyok, segítsetek bennünket!" kiáltással buzdították magukat. Az 1479-es kenyérmezei ütközetben a magyarok az "Isten és Szent László nevében!" mondatot használták a támadás idején. Peter Suchenwirt költő pedig arról számolt be, hogy a "Hurta, Hurta Ungerlant" - Hurrá, hurrá Magyarország kiáltással vonultak harcba Nagy Lajos király vitézei.