A prioritási sorrend, a mentőszolgálat és a neurológia megteremtése is a csatatereken szolgáló amerikai hadiorvosoknak köszönhető, akik a rossz amerikai egészségügy ellenére hősies munkát végeztek a sebesültek kezelésekor. Százötven éve, 1861. április 12-én az Egyesült Államokból kilépett déli államokat tömörítő Konföderáció seregei Dél-Karolina államban megostromolták az északiak kezén lévő Sumter erődöt - ezzel megkezdődött az amerikai polgárháború.

A rabszolgaság eltörlése és a szövetségi kormányzás kialakítása mellett egy másik korszakalkotó esemény is az amerikai polgárháborúhoz köthető: ez nem más, mint a modern orvostudomány kialakulása. Amikor a katonák sorra sérültek meg a csatatereken, az érzéstelenítés igazi különlegességnek számított. Rohamosan terjedt a plasztikai és rekonstrukciós sebészet, a hadiorvosok pedig az idegi sérülések és krónikus fájdalmak kezelésével a modern neurológia alapjait fektették le.

Jonathan Letterman sebész mindörökre megváltoztatta az orvosi kezelést, amikor a folyamatot a csataterekről a kórházakba irányította át – magyarázta George Wunderlich, a fredericki Polgárháborús Orvostudományi Nemzeti Múzeum igazgatója. Most, százötven évvel az események után Letterman alapvetései az orvosi kezelések széles tárházára volt hatással, az afganisztáni bombázások sebesültjeitől a szívrohamon átesettekig. „A polgárháborús gyógykezelések barbár módszerek voltak, a sebészek pedig nem mostak kezet” – mondta el Wunderlic. „De sokkal modernebbek voltak, mint az hinnénk, s még ma is sokat tanulhatunk belőlük” – tette hozzá.

Orvosi értelemben eléggé felkészületlenül érte az Egyesült Államokat a polgárháború 1861 tavaszán – mondta el Michael Rhode, a washingtoni Orvostudományi Nemzeti Múzeum levéltárosa. Közel nyolcvan év telt el az amerikai függetlenségi háború óta, de az új fegyveres konfliktus még nagyobb méreteket öltött. A tudósoknak rá kellett döbbenniük, hogy a baktériumok fertőzéseket okoznak, az orvosok pedig ekkor még nem mostak kezet a műtétek előtt. Ahogy a katonák nagyobb számban összeverődtek, olyan patogéneknek lettek kitéve, amelyekkel korábban sohasem találkoztak, ráadásul az antibiotikum és az antiszepszis is ismeretlen volt.

A háború alatt az orvosok több olyan felfedezést tettek, ami az orvosi kezelések terén forradalminak számított. Terjedni kezdett az a nézet, hogy a tisztaság csökkenti az elhalálozás esélyét, s fontos lépések történtek a neurológia megteremtésének irányába. Letterman volt az, aki meghatározta a kórházi prioritási sorrendet (triage) – mára ugyan a lovakat és szekereket a helikopterek váltották fel, de a „protokollt” még ma is alkalmazzák. A háború végeztével több városban is kialakult a mentőszolgálat, Letterman kezdeményezése pedig az amerikai 911 riasztó rendszer alapjait fektette le.

/forrás/