Rendben befejeződnek szeptember 30-ig a régészeti feltárások az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49-es főút közötti nyomvonalán: az épülő sztrádaszakaszon több érdekes bronzkori és szarmata* időkből származó leletekre bukkantak a szakemberek.

Pappné Kurucz Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ nyíregyházi regionális irodájának vezetője elmondta, hogy az említett részen két lelőhelyen folyik régészeti munka a hónap végéig.

Az M3-as következő, Vajától Vásárosnaményig tartó szakaszán a módosított szerződés szerint egészen december 15-ig dolgozhatnak a régészek. Ezen a nyomvonalon pillanatnyilag két lelőhelyen kezdődött meg a feltárás, és további hetet kell még felkutatni - közölte a szakember. A sztrádaszakaszon az örökségvédelmi központ együttműködik a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, mivel egyes területeket még erdő borít. Az irtáson már dolgoznak, a munkálatok ütemezés szerint zajlanak.

A régészek az előkészítő fázis, azaz a lőszermentesítés, bozótirtás, geodéziai kitűzés, illetve a fémkeresős vizsgálat után azonnal elkezdik a lelőhelyek szondás vizsgálatát. Az irodavezető közlése szerint az épülő M3-as autópálya nyomvonalán mintegy harminc régészeti szakember dolgozik.

A legérdekesebb leletekre az Ófehértó határában feltárt bronzkori telep egyik gödrében bukkant a Cséki Andrea vezette régészcsoport. A gödörben két férfi zsugorított sírja volt, a fiatalabbik férfi teste alatt pedig egy több ezer kagylókból álló szőnyeget találtak. A kagylók két-három rétegben, kinyitva, nagyrészt felfelé fordított felükkel, a test alatt rendszerezve helyezkedtek el.

Arra, hogy miért tették a test alá az egyébként teljesen hagyományos kagylókat, természettudományos vizsgálatok segítségével próbálnak meg rájönni a szakemberek - fűzte hozzá Pappné Kurucz Katalin. Egyúttal megemlítette, hogy a feltárással érintett részen az előzetes hatástanulmányok négy, egymástól független területet jelöltek meg. A több mint egy évig tartó munka során kiderült, egy nagy, körülbelül 90 ezer négyzetméter területű lelőhelyről van szó, ahonnan számos bronzkori és a szarmaták korából származó emlékanyag került elő. /forrás/

*A szarmaták ókori iráni nyelvű nép voltak, a szkíták közeli rokonai. Valószínűleg leszármazottai a Hérodotosz által említett szauromaták-nak. A szkítákhoz hasonló iráni nyelvet beszéltek, bár kultúrájuk nem mindenben egyezett meg az övékével./forrás/