Mai választott harcművészetem, amivel ismerkedünk, még ha virtuálisan is csak: a Tai Chi Chuan :)


Kína egyik legősibb harcművészeti ága a Tai Chi Chuan igen elterjedt Európában és Magyarországon egyaránt egészségügyi és stresszoldó hatása miatt. Mivel a test és a szellem edzése egy hosszú, lassú folyamat, így a tai chi chuan gyakorlását bárki nemtől és kortól függetlenül el tudja kezdeni.

A Tai Chi Chuan rendszere a chi zavartalan áramlására épül, gyakorlása jó egészséghez vezet – segíti a test helyes tartását és lazítását, a koordináció javítását, a koncentráció fenntartását, valamint szabad utat nyit az energiának, aktivizálja, folytonossá teszi keringését az egész testben. A megerősödött energiaáramlás erősíti a vérkeringést is – csökken a feszültség a belső szervekben.

A Tai Chi meditációkat, formagyakorlatokat, a belső erő használatát, a helyes légzéstechnikát és a szabadharcot foglalja magába. A meditációk közül gyakorolják mind az ülő, hagyományos meditációkat csakúgy, mint a forma végrehajtása közben végrehajtott meditációkat is. A formagyakorlatok közül említést érdemel az egyetlen, de a létező leghosszabb és legtöbb technikai elemet magában foglaló pusztakezes formagyakorlat, néhány fegyveres és páros küzdelmi forma. A belső erő használata a chi-nek, azaz az életenergia használatának képességét jelenti, helyes mélylégzéses légzéstechnika elsajátítása mellett. A szabadharcban az említett technikai elemek csak hosszú, gyakorlással eltelt idő után jelennek meg.

A Tai Chi története:

Filozófiai szempontból a Tai Chi gyökerei a taoizmusban találhatók. A történések természetes áramlásában a működtető elv, mely az egész univerzumot irányítja, a Yin és Yang, a két ellentétes erő kölcsönhatása. A Yin a passzív, a Yang az aktív erő. A Yin és Yang dinamikus feszültségében minden dolog megtalálja saját természetét.

A legenda szerint a Tai Chi Chuan létrejöttét a XIII. században, a Sung dinasztia alatt élt Zhang San-Feng-nek tulajdonítják, mert ő kapcsolta össze először a belső erőt a harci technikákkal. Az is lehet, hogy a stílus valójában a Wu Dan hegységbeli Shaolin templomban jött létre. A XVIII. Században már biztosan létezett, mikor is egy Chen Chang-Xing nevű ember tanította a Tai Chi-t rokonainak és néhány kiválasztottnak.

Zhang San-Feng után a Tai Chi Chuan technikák az átörökítődések során két nagyobb stílusra, a déli és az északi stílusra bomlottak. Később Jiang Fa volt az, aki átadta tudását a Chen családnak. A Tai Chi Chuan ezután 14 generáción át öröklődött és Régi és Új stílusra oszlott. A Régi stílust Chen Chang-Xing vitte tovább, az Újat pedig Chen You-Ben hozta létre. Chen Chang-Xing, a Régi stílus örököse igen szűk körnek, elsősorban a Chen család tagjainak adta tovább tudását. Ugyanakkor a családon kívül is, Yang Lu-Chan-nak is továbbadta tudását, akinek unokái révén, Yang Chen-Fu nevéhez köthető Tai Chi Chuan stílus ágának népszerű neve a Yang stílus, valamint ő véglegesítette a 108 lépéses formagyakorlatot.

/forrás/