Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

3D-s térkép egy polgárháborús hajóról

150 évvel az elsüllyedése után amerikai kutatók háromdimenziós térképet készítettek az US Hatteras roncsáról.

Százötven éve, 1863. január 11-én süllyedt el a US Hatteras, miután megütközött a CSS Alabama nevű konföderációs hajóval a Mexikói-öbölben. A jeles évforduló alkalmából döntöttek úgy az amerikai kutatók, hogy elkészítik a roncs háromdimenziós térképét, amely végre a nagyközönség számára is megmutatja, hogyan festett ki az unionista csapatok szerencsétlenül járt hadihajója.

A National Oceanographic and Atmospheric Administration tájékoztatása szerint a roncs Galvestontól (Texas) 32 kilométerre fekszik az óceán mélyén. A Mexikói-öbölben tomboló viharok a hajót borító üledékréteg egy részétől megszabadították a roncsot, így a kutatóknak végre alkalmuk nyílt arra, hogy a korábbi kétdimenziós térképek helyett a csúcstechnológiás szonárok segítségével valósághű, háromdimenziós felvételeket készítsenek a 17 méter mélyen fekvő hajóról. A Hatteras hivatalosan hadisírként van nyilvántartva, s a Sunken Military Craft Act védelmét élvezi.

/Forrás/

125 éves a New York-i Szabadság-szobor

Százhuszonöt éve, 1886. október 28-án avatta fel Grover Cleveland amerikai elnök New Yorkban a város és az Egyesült Államok jelképévé vált Szabadság-szobrot.

A Szabadság beragyogja a világot - ez volt az eredeti neve az alkotásnak, amelyet Franciaország az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776. július 4-i elfogadásának 100. évfordulójára adományozott az Egyesült Államoknak. A gesztus arra emlékeztetett, hogy francia segítség nélkül a 13 gyarmat aligha tudta volna elérni a Nagy-Britanniától való függetlenedést.

A szobor megmintázásával Frédéric-Auguste Bartholdit bízták meg, aki korábban a Szuezi-csatornához szeretett volna világítótornyot építeni; mintául Eugéne Delacroix híres képe, A szabadság vezeti a népet női főalakja szolgált. A megállapodás szerint az amerikaiak készítették a talapzatot, a franciák a szobrot, ám pénzhiány miatt az átadásra csak a tervezettnél tíz évvel később kerülhetett sor. A szükséges összeget a franciák illeték kivetésével, rendezvények és lottó szervezésével, a tengeren túl színpadi előadásokkal, kiállításokkal, aukciókkal gyűjtötték, végül a magyar származású Joseph Pulitzer sajtómágnás is "beszállt" egy kampánnyal.

A szerkezeti probléma megoldásával Gustave Eiffelt, a híres párizsi torony tervezőjét bízták meg. Eiffel és segítője, Maurice Koechlin vasszerkezetet készített, közepén oszloppal, ez a rugalmas állványzat tartja belülről a vörösréz szobrot. Az amerikai függetlenség centenáriumán, 1876-ban rendezett philadelphiai világkiállításon már bemutatták a fáklyát tartó jobb kezet, a két évvel későbbi párizsi világkiállításon pedig a fejet.

A talapzat tervét Richard Morris Hunt készítette, építése 1885. augusztus 5-én kezdődött és 1886. április 22-én fejeződött be. Magát a szobrot 1884. július 4-én adták át jelképesen az Egyesült Államok párizsi nagykövetének, Amerikába 1885. június 17-én érkezett meg 350 darabban és 214 csomagban. A szobrot négy hónap alatt állították fel a Hudson folyó torkolatánál, a 23 hektáros Bedloe (ma: Liberty) szigeten. A hajón érkező bevándorlók milliói számára ez volt az első, amit megláttak az Újvilágból.

A Szabadságot szimbolizáló nőalak fáklyát tart 12,8 méteres jobbjában (a mutatóujj hossza 2,4 méter), baljában pedig a Függetlenségi Nyilatkozat tábláját. Lábánál a zsarnokság lehullott bilincsei láthatók, a korona hét ága a hét kontinenst körülölelő hét tengerre utal. Az építmény összmagassága a talajszinttől a fáklya tetejéig 93 méter, maga a szobor 46 méteres, súlya 204 tonna. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában lévő, 30 ember befogadására képes kilátóhoz. 1916 előtt a jobb karban levő létra is nyitva volt a nagyközönség számára, de egy robbanás miatt akkor lezárták, s ma már csak a fáklya világítóberendezéseinek karbantartására használják. A talapzat második emeletén múzeum található.

Az évente három és félmillió látogatót fogadó látványosságot 100. születésnapja előtt felújították, így két évig zárva volt, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után ismét bezárták. A szigetet az év végén, a múzeumi részt és a talapzathoz tartozó kilátót 2004-ben nyitották meg a látogatók előtt. A koronában lévő kilátót és az ide vezető 354-fokú keskeny csigalépcsőt csak 2009. július 4-én tették elérhetővé a nagyközönség számára. /forrás/

Alig tanítják a polgárjogi küzdelmeket az USA-ban

Kevés időt fordítanak rá, s nem is kötelező mindenhol a polgárjogi harcok tanítása az Egyesült Államokban, így nem csoda, hogy a tanulók gyakran még a legismertebb szereplőket sem tudják megnevezni, ilyen például Martin Luther King.

Julian Bond, Georgia állam korábbi képviselője, politikai aktivista két évtizeddel ezelőtt állt ki először a katedrára. Többször is „vizsgáztatta” hallgatóit, hogy vajon mennyire mély ismereteik vannak a 20. századi amerikai történelem legfontosabb társadalompolitikai kérdéséről, a polgárjogi küzdelemről. Várakozásait alulmúlták a tanulók: a megkérdezettek közül egyetlen olyan diák sem akadt, aki hallott George Wallace-ról, Alabama rasszista kormányzójáról – volt olyan nebuló is, aki például a CBS egyik hírolvasójának hitte a szegregált iskola „mintaállamának” vezetőjét.

A tendencia az évek alatt nem fordult meg, s ha lehet mondani, még rosszabb lett a helyzet – derül ki az amerikai Southern Poverty Law Center által készített kutatásból. A dokumentum szerint az állami követelményrendszerben kell keresni a probléma gyökerét. „Az állami minimum követelmények teljesen mellőzik a polgárjogi küzdelem oktatását” – vonta meg a konklúziót a szerdán napvilágot látott jelentés.

A dokumentumban az államok aszerint vannak osztályozva, hogy milyen mennyiségben és minőségben oktatják a polgárjogi küzdelmeket. Harmincöt állam kapott ’F’ osztályzatot, amely azt jelzi, hogy a téma alig, vagy egyáltalán nem szerepel a tantervben. Az ’A’,’B’ és ’C’ osztályzatot kiérdemlő tizenkét állam közül kilenc is délen helyezkedik el, ott, ahol a mozgalom hőskorszakában a legnagyobb erejű megmozdulások és bojkottok voltak.

„Általában minél távolabb vagyunk a déli övezettől, s minél kisebb az adott terület afro-amerikai populációja, annál kevesebb figyelmet szentelnek a mozgalom bemutatásának” – olvasható a dokumentumban.

’A’ osztályzatot egyedül Alabama, Florida és New York kapott; ezekben az államokban különösen nagy hangsúlyt fektetnek a Legfelső Bíróság 1954-es deszegrációs ítéletétől kezdődő, s a Martin Luther King meggyilkolásáig (1968) tartó időszak tárgyalására. A három államban nem csak a Doktor gondolatai és munkássága kerül terítékre, a tanulók megismerhetik James Meredith, a Mississippi Egyetem első fekete diákjának történetét, valamint Medgar Evers és Malcolm X polgárjogi harcosok küzdelmes életét is.

A jelentés kiemeli: még a jobb osztályzatot kapó államoknál is az figyelhető meg, hogy a történelemoktatást szívükön viselő iskolák is átsiklanak az események felett, mivel a világháború utáni időszakra már kevesebb idő marad – mondta el Maureen Costello, a Teaching the Movement: the State of Civil Rights Education in the United States 2011 címet viselő jelentést kiadó intézet igazgatója. /forrás/