Hisztorianusz blogja

Historia est magistra vitae... "A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, melyet ébreszt." /Goethe/

Feedek
Megosztás
Kedvenc zenéim


Bemutatkozás

Kedves ide látogató idegen/ismerős!
Először is remélem örömöd leled a blogomban, és talán remélhetem, hogy újra erre tévedsz, ha unatkozol... ;)
A blog jelmondata: Historia est magistra vitae...azaz a történelem az élet tanítómestere, de nem csak ennyi, több ennél, a történelem, ami mindannyiunkat láthatatlan szálként kapcsol össze.
Annak az embernek nem lehet jelene, jövője, akinek nincs múltja...ebben a blogban tehát a múlttal, a történelemmel foglalkozunk, hogy megismerjük a múltunkat...:)
*Ha esetleg hibát vétenék bejegyzéseimben előre is elnézést kérek, de nem vagyok történész, még bölcsész hallgató sem, csupán egy diáklány, akinek nagy-nagy szerelme a történelem... <3 :)""

Hisztorianusz

Kedvenc idézeteim

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében" /Eleanor Roosevelt/

"Változtatnom kell, követnem kell az álmomat, egy álmot, amely gyerekesnek tűnik, nevetségesnek, megvalósíthatatlannak, amelyre mindig is vágytam, de nem volt bátorságom megvalósítani." /Paulo Coelho/
"Barátból és könyvből keveset gyűjts, de az mind jó legyen." /közmondás/

És néhány idézet, a kedvenc "filozófusomtól" Albert Einsteintől:
"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat."
"A valóság csupán illúzió, bár nagyon kitartó."
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."
"A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből."
"A világon két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. Bár az elsőben nem vagyok biztos."
"Isten ravasz, de sohasem rosszindulatú."

Címkefelhő

10 tény a gladiátorokról

1. A gladiátorküzdelmek gyökerei egészen az etruszk időkig, i. e. 800-ig nyúlnak vissza. Az első dokumentált gladiátorviadalra i. e. 264-ben került sor Rómában, ahol egy római előkelő temetési szertartása keretében, három pár fegyveres vívott élet-halál harcot.

2. A gladiátorok nem mindig vívtak halálos küzdelmeket. Kiképzésük rengeteg pénzbe került, így tulajdonosaiknak nem állt érdekükben korai vagy tömeges haláluk.

3. A gladiátorok az antik Róma ünnepelt celebjei voltak. A győzelmet győzelemre halmozó harcosokat jutalmul felszabadították, házat és földet is szerezhettek.

4. A gladiátorok csak nagyon ritkán küzdöttek állatok ellen. Ezt a feladatot a venatoroknak hívott, erre a feladatra kiképzett harcosok kapták.

5. Nero császár uralkodása alatt női gladiátorok is felléptek az arénákban. A szebbik nem részvételét a küzdelmekben végül Septimus Severus császár tiltotta meg i. sz. 200 körül.

6. A hadifoglyok, bűnözők és rabszolgák mellett jelentős volt azoknak a száma, akik önként váltak gladiátorokká. Ezek az emberek kalandot, dicsőséget és pénzt remélve léptek az arénába.

7.  Az életben maradt, veterán gladiátorok egy része trénerként vagy testőrként folytathatta karrierjét.

8. Egyes híres gladiátoroknak csak kettő-három küzdelmük volt évente.

9. A cirkuszi játékok ebédszünetében, a gladiátorküzdelmek előtt általában bűnözőket végeztek ki, akiket szentségtörés, gyilkosság vagy gyújtogatás vádjával vetettek vadállatok elé.

10. Egy gladiátornak méltósággal kellett meghalnia, tilos volt rimánkodnia életéért, a kegyelemdöfést szemrebbenés nélkül kellett tűrnie.

Forrás

10 tény a kamikazékról

1. A japán légierő öngyilkos alakulatát, amely kamikaze néven vált híressé, 1944. október 21-én vetették be először a Fülöp-szigeteki Leyte-öbölben.

2. A kamikaze szó jelentése isteni szél, és arra a tájfunra utal, amely két ízben is megsemmisítette a Japán ellen induló mongol hajóhadat.

3. Az öngyilkos támadások alapját a busidó adta, amelynek alapján egy harcos számára a hadifogság a legnagyobb megalázatást jelentette. A katona élete megőrzésével elvesztette a becsületét.

4. Az öngyilkos pilóták zöme önkéntes volt.

5. Az első kamikaze támadásokat követően, hogy elkerüljék a pánikot, az amerikai hadsereg teljes hírzárlatot rendelt el. A sajtónak megtiltották, hogy ezekről az akciókról hírt adjon.

6. A bevetésre induló egységeket parancsnokuk rizsborral búcsúztatta. Az italt a császár ajándékának nevezték.

7. A pilóták legfőbb célpontjai a repülőgép-hordozók voltak. A könnyen áttörhető, faborítású repfedélzetet, vagy a repülőgépek mozgatására szolgáló központi liftet célozták meg.

8. A kamikaze támadásokhoz kifejlesztett speciális, lökhajtásos repülő torpedót, az Okhát nehéz volt lelőni, mert közvetlenül a víz fölött, 650 km/h (403 mph) sebességgel közelítette meg a kiszemelt célpontját.

9. A japánok több mint 5000 kamikaze repülőgépet tartalékoltak a Japán elleni amerikai támadás visszaverésére. A háború alatt körülbelül 2500 bevetésre került sor.

10. A kamikaze taktika szellemi atyja, Ónisi Takidzsiró altengernagy Japán kapitulációja után szeppukut, rituális öngyilkosságot hajtott végre. Búcsúlevelében bocsánatot kért a feláldozott pilóták családjaitól.

Forrás

Igaz a viking napkőről szóló legenda

Először találtak fizikai bizonyítékot a tengeren való navigáláshoz használt viking napkövek létezésére.

Egy viking legenda szerint izzó követ kellett a nap felé tartani, s az égitest még a legsűrűbb köd ellenére is megmutatta magát. Ez elsőre varázslatnak tűnik, a tudósok azonban miután megmérték a fény tulajdonságait, kijelentették: a polarizált fény – amely ugyanúgy viselkedik, mint a mitikus kristály – segíthette a hajósokat az Atlanti-óceán átszelésében.

A Skandináviából érkező, Észak-Európát, a brit szigeteket és az Atlanti-óceán északi felét 750 és 1050 között pusztító és meghódító harcosok jól képzett tengerészek voltak, könnyedén teljesítették a Norvégia, Izland és Grönland közötti több ezer kilométeres távokat. A nyári hajózási szezon alatti folyamatos napfény azonban megakadályozta őket abban, hogy a csillagokat használják, ráadásul akkor még a mágneses iránytűt sem fedezték fel Európában.

A Sigurd nevű harcosról szóló izlandi saga egy bizonyos sólarsteinn-nek (napkő) nevezett tengerészeti eszköz meglétére utal, amelyet a hódító utak során használtak. A történet szerint Olaf király a nap elhelyezkedéséről konzultál Sigurddal, s hogy megadja a választ a kérdésre, „Olaf megragadta a követ, felnézett az égre és meglátta honnan jön a fény, hol van a láthatatlan Nap”. 1967-ben egy dán régész, Thorkild Ramskou úgy gondolta, hogy ez a kő egy polarizált kristály lehetett, például az ún. izlandi kristály, a kalcit egyik átlátszó formája, amely nagyon gyakori Skandináviában.

Azt, hogy a vikingek napkövet használtak útjaik során, már régóta gyanították, de ez az első alkalom, hogy fizikai bizonyítékot találtak a létezésére. A hat rombuszlappal, kétféle éllel, kétféle csúccsal rendelkező romboéder kristályt búvárok találták meg a La Manche-csatornában található kis sziget, Alderney mellett egy 1592-ben elsüllyedt hajón. A kő mellett egy pár navigációs körző is volt, ami azt sugallja, hogy a becses tárgyat a navigációs eszközökkel együtt tárolták – közölték a Rennesi Egyetem kutatói.

A kémiai vizsgálatok kimutatták, hogy a kő egy izlandi kristály, ami azért érdekes, mert eddig egyetlen ilyen leletet sem találtak a vikingek által alapított településeken. A régészek hozzátették: nem valószínű, hogy valaha előkerül egy komplett kristály a sírmellékletekből, mivel a vikingek általában elhamvasztották a halottakat. /Forrás/

Tüntetéstől a hóvirágig: a Nemzetközi Nőnap rövid története

Március 8-án tartják a Nemzetközi Nőnapot annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidő-csökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század elején valósult meg az az ötlet, hogy az év egy napja legyen jelképesen a nőké. 1909-ben az Amerikai Szocialista Párt február 28-át tette meg nemzeti nőnappá, s 1913-ig e napon tartották az ünnepet. Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy évente rendezzenek világszerte nőnapot.


Tüntető nők 1979-ben Teheránban

A Nemzetközi Nőnapot 1914-ben tették március 8-ra a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának - más források szerint egy New York-i gyárban 1908-ban e napon bekövetkezett tűzben elpusztult 129 munkásnő - emlékére. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a foglalkoztatásban, a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetésük megszüntetésére.

A Nemzetközi Nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban. A tüntetéseken, felvonulásokon sok férfi is részt vett, s akkoriban a nők választójogának megszerzése kapott hangsúlyt. (Finnországban a nők már 1906-tól szavazhattak, Oroszországban 1917-től, Németországban 1919-től, a franciaországi és az olaszországi nők azonban csak a II. világháború végétől, a belgák 1958-tól, a svájciak 1971-től, a portugálok 1976-tól, liechtensteini nők csupán 1984-től.



Az ünnep időközben sok helyen elvesztette politikai tartalmát és jelentőségét, s jobbára virággal, apró ajándékokkal ünneplik. Ugyanakkor az 1980-as évektől e napon a nőszervezetek felvonulásokon hívják fel követeléseikre, a nőknek a társadalomban viselt óriási szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára, védtelenségére a figyelmet, arra, hogy hiába biztosít az állam számukra jogegyenlőséget, ha ez továbbra sem jelenti az esélyek egyenlőségét. Magyarországon - az Európai Bizottság 2006-ban közzétett jelentése szerint - átlagosan 11 százalék az eltérés a női és a férfi fizetések között, s a nők körében nagyobb a munkanélküliség.


Nőnap a Nemzeti Sporcsarnokban, 1950

Az Egyesült Államokban 1963-ban hoztak törvényt a nemek azonos fizetéséről, de a férfiak még ma is lényegesebb jobban keresnek, mint a nők: amíg egy férfi 1 dollárt keres, kolléganője ugyanazért a munkáért átlagosan 78 centet kap. A nemek között az Európai Unióban is mutatkozik bérkülönbség, noha 1975-ben irányelv tiltott meg minden díjazásbeli megkülönböztetést. Magyarországon az azonos felkészültségű, azonos munkakörben dolgozó nők 8 százalékkal kapnak kevesebb fizetést, s ez a különbség annál nagyobbra nő, minél több gyermekük van, egy háromgyerekes nő már 25 százalékkal kevesebbet keres, mint egy azonos beosztásban dolgozó férfi.

Sok helyütt e napon civil szervezetek a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat: a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog sem véd kellően, s e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. /Forrás/

10 tény a római rabszolgákról

1. A Római Birodalom munkaerő szükségletének tekintélyes hányadát a rabszolgák adták, amelyek száma az i.e. 1. századra elérte Itália lakosságának harminc-negyven százalékát

2. Egy tehetősebb római polgár 500, egy római császár akár 20 ezer rabszolga felett is rendelkezhetett.

3. A római hadsereg volt a legfőbb rabszolga-beszállító. Egyes hadjáratok alkalmával akár több tízezer fogoly is elkelhetett a rabszolgapiacokon.

4. A kereskedő nem árult zsákbamacskát: a rabszolgákat általában csupaszon adták-vették, mivel így könnyebb volt felmérni testi adottságaikat.

5. A rabszolga-kereskedő hat hónapon belül köteles volt visszavenni az eladott rabszolgát, ha azon a vásárlás időpontjában nem jelzett testi vagy szellemi fogyatékosság jelei mutatkoztak.

6. A szakácsmesterség magas fokán lévő rabszolgák rendkívül nagy áron cseréltek gazdát.

7. A szökött rabszolgák felkutatását profi „fejvadászokra” bízták. Az elfogott szökevények homlokára betűket égettek: FUG (fugitivus), azaz szökevény.

8. A római rabszolgaság nem faji alapú volt, a rabszolgák tömegei, tekintet nélkül etnikai hovatartozásukra, a Róma által meghódított területekről kerültek ki.

9. A római törvények lehetővé tették, hogy a nehéz anyagi helyzetbe került családfő rabszolgának adja gyermekeit.

10. A rabszolgákat hivatalos szertartás keretében egy bíró jelenlétében szabadították fel, majd egy felszabadulásukat szimbolizáló nemezkalapot nyújtottak át nekik.

Feltárták II. Ramszesz vezírjének piramisát

Belga régészek egy háromezer éves piramist találtak az egyiptomi Luxorban; az építmény II. Ramszesz vezírjének épült.

A feltárást a Brüsszeli és a Liége-i Egyetem munkatársai közösen végezték - jelentette az Agence France-Presse hírügynökség. Az Al Ahram angol nyelvű egyiptomi honlap értesülései szerint a piramis 15 méter magas és a legjelentősebb egyiptomi isten, Ré képével van díszítve.

A piramis II. Ramszesz (i.e. 1279-1213) egyiptomi fáraó vezírje, Khay sírkamráját rejti, amit eddig még nem sikerült megtalálni, de a belga kutatók tovább folytatják a kutatást. A sártéglából épült piramist a Nílus nyugati partján, a Sejh Abd el-Kurna-hegyen találták meg.

A vezír az ókori Egyiptomban a fáraót szolgáló legmagasabb rangú tisztségviselő volt, akit gyakran az uralkodó nevezett ki hűségük vagy tehetségük jutalmaként. Khay - akiről két szobrot őriznek a Kairói Múzeumban - 15 éven át szolgálta II. Ramszeszt. Piramisát a 7-8. században lebontották, sírját pedig egy kopt remetelakba szállították - közölte a kutatócsapat. /Forrás/

10 tény az arab-izraeli háborúkról

1. Az arabok és Izrael közti konfliktus a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással hadi, politikai és gazdasági síkon. A szembenállás gyökerei - a cionista mozgalom és az arab nacionalizmus megszületésével - a 19. század végére nyúlnak vissza.

2. 1956-ban a szuezi válság idején az izraeli támadásért cserébe a francia kormány atomtechnológiát ajánlott a zsidó államnak.

3. Egy katonai próbaalakulattal 1959-ben végrehajtott kutatás eredményeképpen az izraeli katonák vízadagját napi egy literről óránként egy literre emelték. A bevetésen lévő alakulatok így elkerülhették a napszúrás és a kiszáradás okozta sokkot, állóképességük pedig jelentősen javult.

4. Az 1967-es hatnapos háborút megelőzően az izraeli hírszerzés kiderítette, hogy az egyiptomi légierő reggel 7.45-kor a legsebezhetőbb. A műszakváltás miatt ugyanis ekkor az összes gép egyszerre a földön tartózkodott.

5. Hogy észrevétlenek maradjanak az Egyiptom elleni légicsapásban, az izraeli vadászgépek 640 km/h sebességgel haladtak, és nem emelkedhettek 30 méternél magasabbra.

6. Az izraeli haderő által végrehajtott 1967-es megelőző csapás manapság a világ katonai egyetemein tananyagként szerepel.

7. A szíriai haderő, hogy katonáit a napsugárzástól védje, eukaliptusz fák tövében helyezte el tüzérségi bunkereit a Golán-fennsíkon. Az izraeli hírszerzés az információ birtokában viszont pontosan tudta, hol vannak a lőállások.

8. A Golán-fennsíkon megvívott bunkerháborúban az izraeliek által használt UZI 9mm-es géppisztoly hatékonyabb volt a szíriaiak által használt AK-47-esnél: könnyebb és testhezállóbb volt, gyorsabban lehetett utántölteni.

9. 1973-as konfliktus idején azért nem rendelt el megelőző csapást Golda Meir miniszterelnök asszony, mert az izraeli titkosszolgálat nem volt minden fontos információ birtokában.

10. Az 1973-as  jóm kippúri háborúban az izraeli hadsereg - történelmében először - az atomtöltetek bevetését is fontolóra vette.

Forrás

Kalendárium

1987. február 22.

Meghal Andy Warhol

Andy Warhol a Pop Art művészeti mozgalom egyik vezéralakja (Roy Lichtenstein, Jasper Johns és Robert Rauschenberg társaságában). Minden kortársánál többet tett azért, hogy eltűnjék a határ az elit- és a tömegkultúra között. Legismertebb munkái fogyasztási cikkeket ábrázolnak, mint például a Campbell leveskonzerv doboza. Új megközelítésben kezdte el vizsgálni a sztár fogalmát, amikor megfestette Elvis vagy Marilyn Monroe portréját, és akkor, amikor együtt dolgozott a Velvet Underground együttessel. Avantgárd filmjeiben álsztárokat léptetett fel, akik a Billy Name, Holly Woodlawn vagy Ultra Violet névre hallgattak. Warhol maga is védjeggyé vált, fehér haja és kifejezéstelen arca a modern művészet nemzetközileg elismert szimbóluma lett. /forrás/

 

  • Andy Warhol Museum
  • Warhol Alapítvány
  • Zöld Coca-Cola Üvegek
  • Warhol a Sulineten
  • A POP-ART világa
  • Andy Warhol polaroidjai
  • 540 éve született Kopernikusz

    Megihletett a Google mai Doodle-je: https://www.google.hu/

    network.hu

     

    "Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó" – (Kopernikusz)

     

    A napközéppontú (heliocentrikus) világkép kidolgozója, Nikolaus Kopernikusz a lengyelországi Toruńban született. Hírnevét annak köszönheti, hogy megalkotta az égitestek kopernikuszi rendszerét. Kimondta, hogy a Föld a saját tengelye körül forog, a mozdulatlan Nap körül pedig éves mozgást végez ezt nevezzük heliocentrikus világképnek Munkájának hatását nehéz lenne túlbecsülni, hiszen először emelte ki a Földet a világmindenség középpontjából, és helyezte el azt a valóságnak megfelelően

    1473. február 19-én született a lengyelországi Torun városában. Családja rézkereskedéssel foglalkozott, neve is erre utal, mivel a Koper a latin cuprum (réz) szóból származik, a nik pedig lengyelül foglalkozást jelentő képző. 10 éves korától — édesapja halálát követően — nagybátyja gondoskodik róla. Lucas Watzelrode fromborgi kanonok unokaöccsét a humanista reneszánsz szellemének megfelelően sokoldalú műveltséghez juttatja, így támogatása lehetővé teszi, hogy pártfogoltja 33 éves koráig folytassa tanulmányait.

    A csillagászattal először a krakkói Jagelló Egyetemen találkozik, ezután itáliai egyetemeken tanul jogot, orvostudományt és egyházjogot. A bolognai egyetemen csillagászati észleléseket is végez Domenico Maria di Novaraval, aki szintén felismeri a földközéppontú (geocentrikus) világrendszer tarthatatlanságát. Ekkor kezdi el foglalkoztatni a világrendszerek kérdésköre, de igazi reneszánsz ember révén sok más is leköti figyelmét. Hazatérte után nagybátyjának háziorvosa, de szegényeket is gyógyít. Arcképfestő, költő, görögből és latinból fordít, sőt egy értekezést is ír a pénzverés fortélyairól.
    Kopernikusz, a csillagász a fromborki székesegyház egyik négyszögletes tornyában berendezett otthonában már csak a heliocentrikus rendszer foglalkoztatja Több mint húsz év hosszú munkájával dolgozza ki részletekbe menően a heliocentrikus világképet. Ebben segítségére van saját, korábbi gondolatainak kéziratos formában terjedő rövid esszenciája. Ez a "Nicolai Copernici de hypothesibus motuum coelestium a se constitutis Commentariolus" (Nicolaus Copernicus Kis Kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről) hangzatos címet viseli. Sokáig ismeretlen volt, csak 1878-ban került elő. Ebben mindössze 12 oldal terjedelemben foglalja össze először hét alaptételét.

    network.hu

     


    Elismerést szerez vele, amit jól mutat, hogy a X. Leo pápa meghívja a naptárreform előkészítéséhez. Kopernikusz elutasítja, mert szerinte még nem ismert eléggé a Nap és a Hold mozgása, a tervezett reformból nem is lesz semmi. Érdekes módon mégsem váltott ki elképzelése olyan heves ellenérzéseket az egyházi körökben, mint Galilei és Giordano Bruno. Igaz utóbbiak széles körben terjesztették tanaikat, míg Kopernikusz inkább csak tudományos körökben.

    Kopernikuszon kívül mások is eljátszottak hasonló gondolatokkal. Ám vitathatatlanul ő volt az első, aki a heliocentrikus elméletet jóslatait összhangba tudta hozni a megfigyelési adatokkal. Munkájával mégis forradalmi változásokat indított el a világról alkotott ismereteink terén.

    network.hu

    Gondolatai Európa-szerte élénk visszhangot váltottak ki. Kopernikusz nekilátott, hogy téziseire alapozva részletesen kidolgozza az egyes égitestek mozgásait. Bár az alapfeltevések tökéletesek voltak, Kopernikusz világképe majdnem olyan bonyolultra sikeredett, mint Ptolemaioszé. Kopernikusz is kénytelen volt epiciklusokat alkalmazni, 34 kör segítségével magyarázva az égitestek által befutott pályákat. Miért nem lett egyszerűbb a világ az ő elképzeléseivel, holott a valós állapotokra épített? A válasz egyértelműen az, hogy Kopernikusz nem bírt elszakadni a körpálya dogmájától, ő is csak e tökéletes formában mert gondolkodni. Holott az égitestek ellipszispályákon mozognak. Kopernikuszt élete végéig bántotta, hogy modellje nem ad világosabb, egyszerűbb megoldásokat az égbolt jelenségeire. Ezért halogatta főművének kiadását, amely végül 1543. május 24-én, halálának napján, frissen nyomtatva került a kezébe. Kopernikusz ekkor már nem volt teljesen eszméleténél, így nem tudhatta meg, hogy a könyv elejére az egyház rövid bevezetőt íratott úgy, mintha az ő tollából származna. Ebben az olvasható, hogy az egész írást csak fikciónak kell tekinteni, a valóságban nem ez a helyzet. A mű eredeti címe De Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról). Kopernikusz III. Pál pápához szóló rövid ajánlással kezdi, kifejtve, hogy joga van feltételezni a Föld mozgását, s ha lesznek olyanok, akik a Bibliára hivatkozva megtámadják, azokat megveti.

    1543. május 24-én halt meg Fromborkban.

     

    1. Az égitesteknek és az égi szféráknak nincs közös középpontjuk
    2. A Föld középpontja nem középpontja a Világmindenségnek hanem csak a nehézkedésnek és a Hold mozgásának
    3. Minden körmozgás a Nap körül történik, mintha ez lenne a Világmindenség középpontja, ezért is a Világmindenség középpontja a Nap közelében van
    4. A Nap — Föld távolságnak az aránya a csillagos égbolt távolságához képest kisebb mint a földgömb rádiuszának aránya a Nap távolságához, úgyhogy a csillagos égbolthoz képest elhanyagolható
    5. Mindaz, amit az állócsillagok égboltján mint mozgást észlelünk, nem olyannak mutatkozik, mint amilyen ténylegesen, hanem olyan, mint amilyennek a Földről látszik. A Föld tehát a rajta levő tárgyakkal együtt naponta megfordul változatlan pólusa körül. Ezzel szemben az állócsillagok szférája, mint a legkülső égbolt, mozdulatlan
    6. Mindaz, amit a Nap mozgásában megfigyelhetünk, nem önmagától áll elő, hanem a Föld mozgása révén, mely mozgás éppúgy a Nap körül történik, mint a többi bolygó mozgása. Még más mozgásokat is végez ezeken kívül a Föld
    7. Ami pedig a bolygók mozgásánál mint direkt és retrográd mozgás látszik, nem önmagától van így, hanem csak a Földről nézve. Csak a Föld mozgása révén magyarázható az égbolt oly sokféle jelensége

    network.hu


    A látszólagos hurokszerű bolygómozgás kopernikuszi magyarázata: ahogy a belül keringő Föld lekörözi a kívül lassabban haladó bolygót, az látszólag egy hurkot ír le a csillagok háttere előtt

     

    FORRÁS

    Hévíz története

    A hétvégén a párommal egy csodálatos wellness hétvégét töltöttünk Hévízen, ez ihlette a mostani bejegyzést. :)

    Hévíz története

    A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdődően (Kr.e. VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző Karoling-kor-ig (Kr.u. IX. század) folyamatosan lakták ezt a területet.

    A legjelentősebb lelet a Hévíz egregyi városrészében, a 2001. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások során előkerült, a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű római korridoros villa, amely központi fűtéssel is rendelkezett. Hévíz város vezetése az épület maradványainak muzeális bemutatását tervezi, az előkerült tárgyak egy részével együtt.
    A késő császárkorból való az egregyi római sír, továbbá a hévízi tó közelében, a Margit - villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkő.
    Az említett leletek alapján feltételezhető, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényező vonzotta ide.
    Emellett ipari célokra - kender, len, bőrmunkákra - használták a tó vizét.

    A Hévíz elnevezés elsőként egy 1328. március 28-án kelt oklevélben fordul elő, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot, Szentandrás - páh nevű birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is ("ad locum vulgariter heuvyz dictum"). A hévíz név a nyelvészek szerint "folyó, meleg forrást" jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is.

    A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek a lehetőségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a "hévízeknek" igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytől sokat szenvedő végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtőzködő hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdőzésre.
    A XVII. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.

    A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő. 1731-ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 - ben.

    A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a "meleg, kénes tó" megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belőle kivezető malomér pedig "Hévíz - patak" néven szerepelt.
    Hévíz neve 1780 - ban jelent meg először nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában ( "A magyar királyság geográfiája"). Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 - ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is.
    A Hévíz - völgy értékét a XVIII. században elsősorban a malmok és a néhol kitűnő szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.

    A jelentősebb fejlődés lehetőségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel később a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerződés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetően az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az úgynevezett Új-telepet.
    1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült úgynevezett Hetes ház ma is áll.

    Az építkezéseknek köszönhetően a fürdőtelep egyre inkább országos jelentőségű, látogatott hely lett. A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdőt.
    1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetően indiai vörös tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.

    A hévízi tó fejlődésének jelentős lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól.

    A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt: mivel a

    trianoni békekötés után elcsatolták a fürdőhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentősebb fürdőjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján.
    A fürdőház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetőt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált.
    Az 1920-as évek közepén kezdődött a nagy üdülők építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férőhelyes vetkőzőkkel együtt. 1905-ben a fürdőtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250.

    A háborús időszak majd az azt követő bizonytalan politikai helyzet és a tulajdonos Festetics család távozása nem tette lehetővé a további fejlesztéseket. A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek.
    1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdőtelepen.
    1948-ban Hévízfürdőt államosították, a következő évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek.
    1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdőhelye.
    A Gyógyfürdőkórházat az 1960-as években bővítették, korszerűsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek.

    Az 1970-es évek közepétől elkezdődött a tófürdő újjáépítése - a korszerűsítés, téliesítés közel egy évtizedig tartott.
    1986 márciusában a hévízi fedett tófürdő központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra.
    Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. Jelentősen megemelkedett a nyugatról, elsősorban a német nyelvterületről érkezők száma és aránya. A szakszervezeti üdülők jelentős részéből a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült.
    Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődét hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek.

    Héviz 1992. május 1-én kapta meg a városi címet. A következő évben alapította első középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen.
    1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.
    A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és az év minden szakában látogatott, dinamikusan fejlődő fürdővárosa.

    Forrás: http://www.heviz.info.hu/heviz_tortenete.htm